A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Amerikai bölény

Amerikai bölény

Észak-Amerika legnagyobb testű szárazföldi emlőse.

Biológia

Címkék

bölény, párosujjú patás, emlős, kérődző, kérődző állatok, préri, növényevő, veszélyeztetett faj, csontszarv, Amerikai Egyesült Államok, Észak-Amerika, Amerika, tehén, bika, borjú, csorda, vándorlás, lakosság, vadászat, állat, gerincesek, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Amerikai bölény

Észak-Amerika füves területein egykor nagy csordákban legelő, hatalmas termetű állat az amerikai bölény. A több tíz millióra becsült populációja a 19. század végén zajlott intenzív vadászat miatt szinte teljesen összeomlott. A túlzott vadászat néhány száz egyedre csökkentette a teljes bölény állományt, és csak az aktív védelemnek köszönhető az, hogy nem halt ki a faj, és mára az amerikai bölények száma 500 000 fölé emelkedett.

Méretek

  • marmagasság: 152-186 cm
  • hossz: 200-350 cm
  • testsúly: 318-1000 kg
  • bika (♂) - Jóval nagyobb a tehénnél, és néhány esetben sokkal nagyobb a testtömege is.

Felépítés

  • vastag nyak
  • széles homlok
  • görbe szarv
  • bojtos farok
  • pata
  • barna bunda - Az állat nyáron vastag csomókban levedli, ősszel pedig újranöveszti. Az újranövesztett bunda annyira jó hőszigetelő, hogy a bölény testének hősugárzása nem olvasztja meg a szőrre hullott havat.

Az amerikai bölény egyik legfeltűnőbb vonása a rövid, görbe szarva, amelyet a nőstény bölény, vagyis a tehén és a hím bölény, a bika is egyaránt visel. A szarv –mindkét nem esetében– a védekezést és a támadást szolgálja.
Az amerikai bölény teste zömök; felépítése az európai bölényéhez képest masszívabbnak tűnik. Egyrészt nyakán, homlokán és törzsének elülső részén hosszabb a szőr, másrészt rövidebb a lába. Az amerikai bölény nagy mérete ellenére igen mozgékony és gyors: akár 180 cm magasra is képes felugrani, és akár 60 km/h sebességgel futni.

Belső szervek

  • agy
  • gerincvelő
  • nyelőcső
  • légcső
  • tüdő
  • szív
  • vastagbél
  • húgyhólyag
  • végbélnyílás
  • vékonybél
  • vese
  • gyomor
  • máj

Az amerikai bölény egyike a világon élő 150 kérődző állatfajnak. A kérődzés abból áll, hogy a megrágott növényi táplálékot az állat lenyeli, majd a gyomor tartalmát több alkalommal visszaöklendezi és megrágja.
Ennek eredményeképp a rostos növényi táplálék felaprózódik, és a gyomorban élő baktériumok a növényi sejtfal alapanyagából, a cellulózból enzimeik segítségével glükózt szabadítanak fel.

Csontváz

  • erős koponya
  • megnyúlt csigolyanyúlványok
  • görbe szarv - Az aganccsal ellentétben nem veti le minden évben az állat, hanem egész életében hordozza.
  • gerincoszlop
  • bordák
  • medence
  • combcsont
  • sípcsont
  • ujjcsontok
  • lábközép- csontok
  • szegycsont
  • alkar csontjai
  • karcsont
  • lapocka

A csontvázának egyik érdekessége az, hogy mint a legtöbb kérődző állatnak, az amerikai bölénynek is hiányoznak a felső metszőfogai. A hiányzó metszőfogak miatt a bölény képtelen leharapni a füvet, ehelyett fejének rántásával szakítja le azt. Ez csak magas füvű legelőn történő táplálkozást tesz lehetővé.

Elterjedési terület

Az amerikai bölények élőhelyét a 19. század végéig nyugatról a Sziklás-hegység határolta, északról a Nagy-tavak, keletről az Atlanti-óceán, délről pedig a Mexikói-öböl. A mára drasztikusan lecsökkent állomány nagy része az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban és a kanadai Wood Buffalo Nemzeti Parkban található meg.

Az év nagy részében a tehenek és a borjak elkülönülten élnek a bikáktól. Amikor azonban elérkezik a szaporodási időszak, a tehenek és a bikák hatalmas, több száz egyedből álló csordába verődnek. Az egész évre jellemző, hogy az amerikai bölények folyamatosan váltogatják a legelőhelyeiket. Viszont az a közhiedelem, hogy a XIX. század végéig az amerikai bölények hosszú távon, észak–déli irányban és szezonálisan vándoroltak, nem bizonyult igaznak.

Animáció

  • vastag nyak
  • széles homlok
  • görbe szarv
  • bojtos farok
  • pata
  • barna bunda - Az állat nyáron vastag csomókban levedli, ősszel pedig újranöveszti. Az újranövesztett bunda annyira jó hőszigetelő, hogy a bölény testének hősugárzása nem olvasztja meg a szőrre hullott havat.
  • nyelőcső
  • gyomor

Narráció

Észak-Amerika füves területein egykor nagy csordákban legelő, hatalmas termetű állat az amerikai bölény. A több tíz millióra becsült populációja a 19. század végén zajlott intenzív vadászat miatt szinte teljesen összeomlott. A túlzott vadászat néhány száz egyedre csökkentette a teljes bölény állományt, és csak az aktív védelemnek köszönhető az, hogy nem halt ki a faj, és mára az amerikai bölények száma 500 000 fölé emelkedett.

Az amerikai bölény egyik legfeltűnőbb vonása a rövid, görbe szarva, amelyet a nőstény bölény, vagyis a tehén és a hím bölény, a bika is egyaránt visel. A szarv –mindkét nem esetében– a védekezést és a támadást szolgálja.
Az amerikai bölény teste zömök; felépítése az európai bölényéhez képest masszívabbnak tűnik. Egyrészt nyakán, homlokán és törzsének elülső részén hosszabb a szőr, másrészt rövidebb a lába. Az amerikai bölény nagy mérete ellenére igen mozgékony és gyors: akár 180 cm magasra is képes felugrani, és akár 60 km/h sebességgel futni.

Az amerikai bölény egyike a világon élő 150 kérődző állatfajnak. A kérődzés abból áll, hogy a megrágott növényi táplálékot az állat lenyeli, majd a gyomor tartalmát több alkalommal visszaöklendezi és megrágja.
Ennek eredményeképp a rostos növényi táplálék felaprózódik, és a gyomorban élő baktériumok a növényi sejtfal alapanyagából, a cellulózból enzimeik segítségével glükózt szabadítanak fel.

A csontvázának egyik érdekessége az, hogy mint a legtöbb kérődző állatnak, az amerikai bölénynek is hiányoznak a felső metszőfogai. A hiányzó metszőfogak miatt a bölény képtelen leharapni a füvet, ehelyett fejének rántásával szakítja le azt. Ez csak magas füvű legelőn történő táplálkozást tesz lehetővé.

Az amerikai bölények élőhelyét a 19. század végéig nyugatról a Sziklás-hegység határolta, északról a Nagy-tavak, keletről az Atlanti-óceán, délről pedig a Mexikói-öböl. A mára drasztikusan lecsökkent állomány nagy része az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban és a kanadai Wood Buffalo Nemzeti Parkban található meg.

Az év nagy részében a tehenek és a borjak elkülönülten élnek a bikáktól. Amikor azonban elérkezik a szaporodási időszak, a tehenek és a bikák hatalmas, több száz egyedből álló csordába verődnek. Az egész évre jellemző, hogy az amerikai bölények folyamatosan váltogatják a legelőhelyeiket. Viszont az a közhiedelem, hogy a XIX. század végéig az amerikai bölények hosszú távon, észak–déli irányban és szezonálisan vándoroltak, nem bizonyult igaznak.

Kapcsolódó extrák

Indián falu (varjú törzs)

Az észak-amerikai varjú indiánok eredetileg a Yellowstone-folyó vidékén éltek.

Jamestown (17. század)

Az 1607 májusában alapított város volt az első állandó angol telep Észak-Amerika keleti partvidékén.

Altamira-barlang

A csodálatos barlangfestményeket rejtő világhírű mészkőbarlang a paleolitikumi művészet egyik legfontosabb régészeti lelőhelye.

Az USA tagállamai és városaik

Az animáció segítségével megismerhetjük az USA tagállamait és nagyobb városait.

Gyapjas mamut

Kihalt ormányos, az elefántok közeli rokona, melyre a jégkorszaki ember vadászott.

Gímszarvas

A gímszarvas kérődző párosujjú patás, a bika könnyen felismerhető agancsáról.

Óriás panda

Ismerkedjünk meg az állatvédelem jeleként világszerte ismert medvével!

Rushmore-hegy (USA)

Az USA nemzeti emlékhelyének számító Rushmore-hegy különleges szikladomborművei négy elnököt ábrázolnak.

A történelem nagy népmozgásai

A jelenet az emberi történelem legnagyobb népmozgásait mutatja be az őskortól egészen napjainkig.

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

Kosárba helyezve!