A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Ammónia (NH₃)

Ammónia (NH₃)

Színtelen, szúrós szagú gáz, melynek vizes oldata a szalmiákszesz.

Kémia

Címkék

ammónia, molekula, szalmiákszesz, Haber-Bosch, molekulaalak, poláris, trigonális, lúgos kémhatás, kötésszög, szervetlen kémia, kémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Golyó és pálcika

Ammónia (NH₃)

ammonia

Adatok

Moláris tömeg: 17,034 g/mol

Olvadáspont: –77,0 °C

Forráspont: – 33,4 °C

Relatív gőzsűrűség (levegő = 1): 0,587

Molekulaalak: háromszögalapú piramis

Kötésszög: 107°

Tulajdonságok

Színtelen, szúrós szagú gáz.
Könnyen cseppfolyósítható.
Szilárd állapotban molekularácsot alkot.
Vízben igen jól oldódik.
Vizes oldata lúgos kémhatású, köznyelvi nevén szalmiákszesz.
Savakkal ammóniumsókká egyesül.
Egyes fémionokkal komplex iont képez.
Nagyobb töménységben mérgező. Felismerhető jellegzetes szagáról, valamint arról, hogy a nedves vörös lakmuszpapírt megkékíti.
Ha üvegboton sósavcseppel közelítünk hozzá, fehér füst, ammónium-klorid képződik. Vizes oldatban az ammónia réz-szulfát-oldat hozzáadására jellegzetes mélykék színeződést mutat.

Előfordulás, előállítás

Nitrogéntartalmú szerves anyagok bomlásakor keletkezik. Laboratóriumban szalmiákszesz melegítésével állítják elő, az iparban a legfontosabb előállítási módja az ún. Haber–Bosch-eljárás. Ennek során nitrogént és hidrogént reagáltatnak nagy nyomáson és hőmérsékleten, katalizátor jelenlétében.

Felhasználás

Salétromsavat, műtrágyát, ammóniumvegyületeket gyártanak belőle.
A cseppfolyós ammóniát hűtésre és műtrágyaként, vizes oldatát fémek, textíliák tisztítására használják.

Térkitöltés

Narráció

Kapcsolódó extrák

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

Az ammóniát elemeiből az iparban magas hőmérsékleten, nagy nyomáson vaskatalizátor jelenlétében állítják elő.

Ammónia és hidrogén-klorid reakciója

Ammónia és hidrogén-klorid reakciója során ionkötésű vegyület, ammónium-klorid keletkezik.

Ammóniumion (NH₄⁺)

Ammóniából protonfelvétellel (datív kötéssel) képződő összetett ion.

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában hasznosítják.

Aminosavak

A fehérjék monomerjei.

Nitrogén (N₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Acetamid (etánamid) (C₂H₅NO)

Fehér színű, szagtalan, kristályos anyag.

Formamid (metánamid) (HCONH₂)

Színtelen, enyhén viszkózus, higroszkópos folyadék, melyet hangyasav, hidrogén-cianid és más szerves vegyületek előállításához használnak.

Karbamid (CO(NH₂)₂)

Emlősállatok vizeletében előforduló vegyület, melyet nitrogéntartalmú műtrágyák gyártásához használnak fel.

Kosárba helyezve!