A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Archaeopteryx

Archaeopteryx

Madár- és hüllőbélyegeket egyaránt mutatott, ezért ősgyíkmadárnak is nevezik. Valószínűleg a madarak őse.

Biológia

Címkék

Archaeopteryx, ősgyíkmadár, őslény, fosszília, Jura kor, dinoszaurusz, hüllő, madár, rekonstrukció, pete, csontváz, siklás, ragadozó, gerincesek, állat, húsevő, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Archaeopteryx

Testfelépítése

  • tollas szárnyak - A tollak a madarakra jellemzőek, de egyes dinoszauruszoknál is előfordultak.
  • fogazott csőr - A csőr a madarakra, a fogak megléte a hüllőkre jellemző. A madaraknak már nincsenek fogaik, így a fej súlya kisebb, ami segíti a repülést.
  • csontos farok - A hüllőkre jellemző.
  • karmos lábak

Az Archaeopteryx a középidő jura időszakában (203–145 millió éve) jelent meg.
Ebben az állatban keverednek a hüllők és a madarak jellegzetességei, ezért ősgyíkmadárnak is nevezik. Valószínűleg evolúciós átmenetet képez a hüllőktől a madarak felé.

Hüllőbélyegek: a fogak, a mellső végtag karmos ujjai és a csontos farok.

Madárbélyegek: a csőr és a tollas szárny.

A levegőben

Csontváza

  • koponya - Benne fogakat találunk, ami a hüllőkre jellemző, a madarakra nem. A madaraknak már nincsenek fogaik, így a fej súlya kisebb, ami segíti a repülést.
  • villacsont - A madarakra jellemző a megléte. A kulcscsontok összenövésével alakult ki.
  • borda
  • combcsont
  • sípcsont
  • felkarcsont
  • az alkar csontjai - Az alkar csontjai a singcsont és az orsócsont.
  • ujjak
  • csontos farok - A hüllőkre jellemző.

Rekonstrukció

Animáció

  • koponya - Benne fogakat találunk, ami a hüllőkre jellemző, a madarakra nem. A madaraknak már nincsenek fogaik, így a fej súlya kisebb, ami segíti a repülést.
  • villacsont - A madarakra jellemző a megléte. A kulcscsontok összenövésével alakult ki.
  • borda
  • combcsont
  • sípcsont
  • felkarcsont
  • az alkar csontjai - Az alkar csontjai a singcsont és az orsócsont.
  • ujjak
  • csontos farok - A hüllőkre jellemző.

Narráció

Az Archaeopteryx, azaz ősgyíkmadár mintegy 150 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban élt: ez a legősibb ismert madár.

Legfeljebb fél méter hosszúságúra nőtt meg, nagyjából hollóméretű volt. Az Archaeopteryx fontos evolúciós láncszem a tollas dinoszauruszok és a madarak között.

Ennek megfelelően számos dinoszauruszjelleget mutatott: fogai voltak, hosszú csontos farokkal rendelkezett. Medencéje a hüllőkéhez hasonlított, és számos egyéb anatómiai bélyeg utal a közeli hüllőrokonságra. Szárnyain megfigyelhető három karmos ujj.

Az Archaeopteryx első lelete egy 1861-ben talált tollkövület volt, azóta több lelet került elő a mai Németország területéről. Ezek között vannak olyanok is, amelyek épségben megőrizték a teljes csontvázat és a tollazatot.

Kapcsolódó extrák

Madártolltípusok

Az animáció bemutatja a főbb madártolltípusok: a pehely-, a fedő- és az evezőtollak felépítését, és a toll finomszerkezetét.

Ammoniteszek, előrenéző szifótölcséres lábasfejűek

Külső szilárd vázzal rendelkező, kihalt fejlábúak. Kövületeik fontos szintjelzők.

Barna rétihéja

Tavak, sekély vizek, kiterjedt nádasok nagy testű ragadozó madara a barna rétihéja.

Császárpingvin

A Déli-sarkvidéken élő, a hideghez és az úszáshoz alkalmazkodott madár.

Csóka

A csókák jellemzően csapatokba verődnek, városokban is gyakoriak. Összetett szociális viselkedésüket Konrad Lorenz részletesen vizsgálta.

Deinonychus

Deinonychus antirrhopus 'rettentő karom', a húsevő dromaeosauridák közé tartozó dinoszaurusz volt.

Eljegesedés

A legutóbbi jégkorszak kb. 13 ezer éve ért véget.

Fekete rigó

A fekete rigók példáján keresztül az animáció bemutatja a madártojás és a madárcsont felépítését.

Gyapjas mamut

Kihalt ormányos, az elefántok közeli rokona, melyre a jégkorszaki ember vadászott.

Hogyan tapad a gekkók talpa?

A gekkók képesek a falakon vagy a mennyezeten is közlekedni. Az animáció bemutatja a lábak tapadásának magyarázatát.

Homo erectus

Az „egyenes ember” már szerszámokat készített, és használta a tüzet.

Ichthyostega

Ősi, 360 millió éve kihalt kétéltű, a négylábú szárazföldi gerincesek korai képviselője.

Jégmadár

A jégmadár jellegzetes színei a vadászatot és a rejtőzködést segítik.

Karbon időszak élővilága

A Devon és a Perm időszak közötti periódusban (358-299 millió évvel ezelőtt) élt élőlények, amelyek közül sokan hatalmas méretűre nőttek.

Kerecsensólyom

A kerecsensólyom Eurázsiában elterjedt nagy testű ragadozó madár.

Pteranodon longiceps

Repülő őshüllő, hasonlít a madarakra, de nincs köztük közvetlen evolúciós kapcsolat.

Quetzalcoatlus, az óriás repülő őshüllő

A Quetzalcoatlus a késő Kréta korban élt röpképes állat.

Tőkés réce

A tőkés réce példáján megismerhetjük a madarak anatómiai felépítését.

Trilobiták, háromkaréjú ősrákok

Közéjük tartoztak a pókszabásúak és a rákok ősei.

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

Sisakos kaméleon

A kaméleonok színüket változtatni képes hüllők.

Apatosaurus

Hosszú nyakú, hatalmas termetű növényevő dinoszaurusz.

Bojtosúszójú maradványhal

Élő kövület, a szárazföldi gerincesek evolúciója szempontjából fontos faj.

Ichthyosaurus (halgyík)

Halszerű, a tengeri életmódhoz alkalmazkodott őshüllő, a konvergens evolúció példája.

Stegosaurus

Őshüllő, a hátán található lemezek a hőszabályozást segítették.

Tiktaalik

Evolúciós átmenetet képvisel a halak és a négylábú szárazföldi gerincesek között.

Tyrannosaurus rex („zsarnokgyík”)

Nagy termetű ragadozó őshüllő, a leghíresebb dinoszaurusz.

Triceratops

Kréta kori dinoszaurusz; könnyen felismerhető a jellegzetes nyakfodorról és három szarváról.

Kosárba helyezve!