A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Arkhimédész haditalálmányai (Kr. e. 3. század)

Arkhimédész haditalálmányai (Kr. e. 3. század)

Az ókor egyik legzseniáisabb görög tudósa hadi jellegű találmányaival is maradandót alkotott.

Történelem

Címkék

Arkhimédész, találmány, haditalálmány, Szürakusza, emelőszerkezet, hajítógép, gyújtótükör, pun háborúk, ókor, háború, csigasor, erődítmény, csata, ostrom, rómaiak, csatahajó, védelem, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Szürakuszai ostroma

  • emelő- szerkezet
  • katapult
  • tükör

Egy matematikus a haditechnika szolgálatában

Az ókor egyik legzseniálisabb matematikusa, Arkhimédész a szicíliai Szürakuszai görög városban élt és alkotott.
A második római–pun háború idején állítólag olyan találmányokat is alkotott, mellyel a szürakuszaiak két évig sikerrel verték vissza a várost ostromló rómaiak támadásait.
E találmányok közé tartozott az emelő, a katapult és a tükörrendszer is.

Az emelő segítségével az ellenséges hajók orr-részét megemelték, majd hirtelen visszaengedve elsüllyesztették azokat (e műveletben fontos szerepet kapott az Arkhimédész által feltalált csigasor is).

A tükrökkel a napfényt fókuszálták az ellenséges hajók vitorlázatára, lángba borítva azokat. (Ezen eszköz hatékony alkalmazása megkérdőjelezhető, hiszen síktükrökkel ezt igen nehéz lett volna megvalósítani, állítható fókuszú homorú tükrök pedig még nem léteztek.) Valószínűbb, hogy a tükrökkel a hajók legénységét vakították el.

A hajók felgyújtásában és elsüllyesztésében jelentős szerepet játszhattak a katapultok is. Ezekkel gyújtólövedékeket és nagyobb köveket „lőhettek ki”, súlyos károkat okozva az ellenség flottájában.

A város később mégis elesett, a források szerint árulás következtében. Arkhimédész is ekkor vesztette életét (Kr. e. 212). Egy római légionárius – Marcellus consul határozott tiltása ellenére – megölte a matematikai problémákba feledkezett felháborodott agg tudóst („Ne zavard köreimet!”).

Emelőszerkezet

Katapult

Tükrök

Animáció

Narráció

A zseniális ókori görög matematikus, Arkhimédész egy szicíliai városban, Szürakuszaiban született.
Nem csupán matematikával, hanem fizikával, filozófiával és csillagászattal is foglalkozott. Emellett mérnökként is beírta a nevét a történelemkönyvekbe.
A második római–pun háború során állítólag elmés eszközöket készített szülővárosa védelmében. A rómaiak hajókkal vonultak fel a tengerparton fekvő Szürakuszai ellen, így azok megsemmisítése volt az ostromlottak legfontosabb feladata.

Arkhimédész egyik találmánya egy emelő volt, mellyel az ellenséges hajók orr-részét megemelték, majd hirtelen visszaengedve elsüllyesztették azokat. A szerkezet hatékony működésében fontos szerepe volt a tudós által megalkotott csigasornak is.

Katapultokat már korábban is használtak erődítmények ostromakor, Arkhimédész azonban most a hajók ellen vetette be őket. Gyújtólövedékeket és nagyobb köveket hajítottak velük a római hajókra, így lángba borították és elsüllyesztették azokat.

A legérdekesebb eszközöket a gyújtótükrök jelentették, melyekkel a napfényt fókuszálták az ellenséges hajók vitorlájára. Ma már tudjuk, hogy az akkor létező síktükrökkel ez igen nehezen kivitelezhető lett volna. Valószínűbb, hogy a fénnyel a legénységet igyekeztek elvakítani.

Talán Arkhimédész találmányainak is köszönhetően a szürakuszaiak két évig sikeresen védekeztek az ostromló rómaiakkal szemben. Azonban egy árulás következtében végül mégis elesett a város, és sajnos a legendás tudós is életét vesztette.

Kapcsolódó extrák

Az arkhimédészi csavar (Kr. e. 3. század)

Arkhimédész találmánya a földek öntözésére használható vízátemelő szerkezet volt.

Quinquereme (Kr. e. 3. század)

A több evezősorral rendelkező vitorlás a hellenizmus időszakának jellegzetes hadihajója volt.

Görög hoplita (Kr. e. 5. század)

Ókori hellén nehézfegyverzetű gyalogos katona.

Leonardo da Vinci műhelyében (Firenze, 16. század)

A zseniális reneszánsz polihisztor firenzei műhelyében megcsodálhatjuk legfontosabb művészi és mérnöki alkotásait.

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Ókori római ostromgépek

A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett technikai eszközöket.

Görög és makedón falanx

Az ókori Hellászban kialakult falanx a nehéz fegyverzetű gyalogság hadrendje, illetve alapegysége volt.

Hérón labdája

Az alexandriai feltalálóban a gőzgép atyját tisztelhetjük, bár ő maga is csupán jatékszernek tekintette alkotását.

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Makedón ostromtorony (Kr. e. 4. század)

Nagy Sándor hadserege e technikai eszköz segítségével eredményesen ostromolt erődített helyeket is.

Ostromgépek, Leonardo da Vinci találmányai

Leonardo nem csupán ihletett művészként, hanem precíz hadmérnökként is beírta magát a történelemkönyvekbe.

A görög istenek

Az ókori görög mitológia olümposzi istenei az emberekhez hasonlóan igen különbözőek voltak.

Zámai csata (Kr. e. 202)

Az Afrikában, a második pun háború során vívott csatában Scipio római serege döntő vereséget mért Hannibál pun seregére.

Kosárba helyezve!