A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Árpád-kori település

Árpád-kori település

A veremházak (süllyesztett házak) az Árpád-kori falvak jellemző, földbe ásott lakóépítményei voltak.

Történelem

Címkék

Árpád-kor, település, veremház, életmód, egyház, gabonatároló, verem, lakóhely, épület, falu, falvak, állattartás, mezőgazdaság

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Milyen állatot üldözött Hunor\nés Magyar?
  • Melyik nyelv nem rokona\na magyarnak?
  • Az ősmagyarságnak és finnugor nyelvrokonainknak hol lehetett\na közös lakóhelye?
  • Melyik szavunk nem az ugor korból származik?
  • Melyik szavunk nem az uráli őshazából származik?
  • Mit jelent a jurta szó?
  • Melyik két folyó összefolyásánál lehetett Magna Hungaria?
  • Melyik idegen szó nem Magyarországot jelenti?
  • Melyik terület nem volt a magyarság szálláshelye?
  • Melyik törzs nem tartozik\na Hétmagyar törzsszövetséghez?
  • Melyik törzs nem tartozik\na Hétmagyar törzsszövetséghez?
  • Mikor kezdődött a honfoglalás?
  • Mit nevezünk kalandozásnak?
  • Meddig tartottak a kalandozások?
  • A kalandozások során 955-ben hol szenvedett a magyar sereg nagy vereséget?
  • Mi volt Géza fejedelem fiának\na pogány neve?
  • Mikor halt meg Géza fejedelem?
  • Hogyan hívták I. István király (később szintén szentté avatott) fiát?
  • Melyik évben halt meg\nSzent István király?
  • Mikor került a trónra\nI. (Szent) László király?
  • Mikor került hatalomra\nKönyves Kálmán?

Jelenetek

Kapcsolódó extrák

Avarok (8. század)

Az avarok a 6–8. században szilárd birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében.

Boronaház

A gerendákból készített oldalfalú boronaház az Árpád-kor egyik jellemző épülettípusa volt.

Eszkimó életmód

Az északi hideg övben élő eszkimók jellegzetes lakóépülete az iglu.

Feldebrői katolikus sírtemplom

A 11. században épült plébániatemplom az egyik legkiemelkedőbb korai magyar építészeti emlék.

Jellegzetes lakóépítmények

Minden korszaknak és minden kultúrkörnek megvannak a sajátos lakóépítményei.

Magyar hadicsel (9–10. század)

A megfutamodást színlelő, majd az ellenfelet bekerítő cselt sokáig hatékonyan alkalmazták a lovas nomád népek.

Régészeti feltárás, veremház feltárása

Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.

Szabolcsi földvár

A honfoglaló magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelye volt a hatalmas, háromszög alaprajzú erődítmény.

Tanya (19. század)

Az alföldi települések határában szétszórtan álló, paraszti használatú, állandóan lakott magányos telep.

Honfoglaló magyarok (ruhaviseletek)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Jáki bencés apátság

A különleges kapuzatú, román stílusú bencés apátsági templom a 13. században épült fel Ják község központjában.

Mezőváros

A szabad királyi városból kialakuló mezőváros a középkor végére uralkodó típussá vált a Magyar Királyság területén.

Jurta

A jurta a nomád életmódot folytató népek jellegzetes, kupola vagy csonka kúp alakú, rendszerint nemezzel fedett lakósátra volt.

Parasztház

A középkori vidék földből, vályogból és fából készített parasztházai egyszerű, földszintes épületek voltak.

Szalagtelkes falu (részlet)

A völgyekbe épült települések telkei az egymás mellett sorakozó házak mögött, hosszan elnyúlva helyezkednek el.

Tanya- és falutípusok

A tanyák és falvak szerkezete, illetve sűrűsége nagy mértékben függ a terület természetföldrajzi adottságaitól.

Kosárba helyezve!