A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Atombomba (1945)

Atombomba (1945)

A történelem egyik legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.

Történelem

Címkék

atombomba, Oppenheimer, tömegpusztító, Hirosima, Nagaszaki, Los Alamos, Manhattan-terv, Szilárd Leó, Enola Gay, Alamogordo, Paul Tibbets, maghasadás, nukleáris, fegyver, bombázó, Little Boy, Fat Man, urániumbomba, láncreakció, világháború, Neumann János, Teller Ede, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mi volt az atombomba létrehozását célzó projekt fedőneve?
  • Hol volt az amerikai atombomba fejlesztés központja?
  • Ki volt a Manhattan-terv vezetője?
  • Melyik magyar származású tudós nem vett részt az atombomba kifejlesztésében?
  • Ki kezdeményezte\nFranklin D. Rooseveltnél\naz atombomba megépítését?
  • Mikor robbantották fel az első kísérleti atombombát?
  • Melyik japán várost érte az első atomtámadás?
  • Mi volt a Hirosimára ledobott atombomba fedőneve?
  • Melyik várost érte az eddigi utolsó atomtámadás?
  • Mikor dobták le az atombombát Hirosimára?
  • Igaz-e, hogy a két támadás összesen 320 000 japán polgár életét követelte?
  • Mi volt a neve a Hirosimára atombombát dobó repülőgépnek?
  • Igaz-e, hogy az atombombák tömeges bevetése a földi élet teljes pusztulását okozhatja?
  • Igaz-e az állítás?\nAz atombombák ledobása után Szilárd Leó mozgalmat indított az atomenergia háborús célú felhasználása ellen?
  • Igaz-e az állítás?\nAlbert Einstein a kezdetektől ellenezte az atombomba ötletét.
  • Ki volt az Egyesült államok elnöke\naz atomfegyverek bevetése idején?
  • Igaz-e az állítás?\nA hidegháború idején az atombombák pusztító hatásától való félelem akadályozta meg a bevetésüket.
  • Milyen hasadóanyaggal működött\na Hirosimára ledobott atombomba?
  • Milyen hasadóanyaggal működött\na Nagaszakira ledobott atombomba?
  • Igaz-e az állítás?\nAz atomfegyverek elrettentő erejüknél fogva védelmi célokat is szolgálhatnak.
  • Igaz-e az állítás?\nAz uránbomba több hasadóanyag-darabot tartalmaz, melyek mindegyike meghaladja a kritikus tömeget.
  • Igaz-e az állítás?\nAz uránbomba felrobbanásakor egymásnak lökik az urándarabokat, melyek együttes tömege meghaladja a kritikus értéket.
  • Igaz-e az állítás?\nA kritikus tömeg az a tömeg,\namely fölött a hasadóanyagban kontrollálatlan láncreakció indul be.
  • Milyen hatással NEM jár egy atombomba felrobbanása?
  • Igaz-e az állítás?\nAz atombomba hatásai legfeljebb két nemzedéket érintenek.
  • Igaz-e az állítás?\nA radioaktív sugárzás genetikai károsodásokat okoz, ami több nemzedékkel később is születési rendellenességekhez vezethet.
  • Igaz-e az állítás?\nA hirosimai atombomba a robbanás 1 km-es körzetében az emberek közel 90%-át azonnal megölte.
  • Igaz-e az állítás?\nA modern atomfegyverek robbanóereje hirosimai bombáénak akár több tízezerszerese is lehet.
  • Igaz-e az állítás?\nA Hirosimára dobott atombomba robbanóereje nagyobb volt, mint\na Nagaszakira dobott bombáé.

Jelenetek

Enola Gay

  • B–29-es bombázó
  • Little Boy (urániumbomba)
  • Fat Man (plutóniumbomba)

Egy borzalmas háború borzalmas lezárása

Az első atombombát egy amerikai kutatócsoport fejlesztette ki az új-mexikói Los Alamosban.
A szerkezet létrehozásának fedőneve „Manhattan-terv” volt. Ez 1939-ben indult, a magyar származású Szilárd Leó kezdeményezésére. (Az ösztönző erőt a náci atomprogramtól való félelem jelentette.)
Az amerikai, angol és olasz tudósokból álló csoportot (melyben Neumann János és Teller Ede is helyet kapott) Robert Oppenheimer vezette.
Az első atombombát (plutónium bomba) 1945. július 16-án robbantották föl az Alamogordo melletti kísérleti telepen.

A II. világháború európai katonai eseményei 1945 májusának elején véget értek. A Távol-Keleten azonban Japán nem volt hajlandó kapitulálni.
Ezért az USA az új tömegpusztító fegyver bevetése mellett döntött. Augusztus 6-án Hirosimára (Little Boy, uránbomba), augusztus 9-én Nagaszakira (Fat Man, plutóniumbomba) dobtak atombombát.
Az első Japánra dobott bombát az amerikai légierő 393d Bombardment Squadron, Heavy kötelékébe tartozó Enola Gay nevű B–29-es nehézbombázó (Superfortress) szállította. A gép irányítója Paul Tibbets volt.

B–29-es bombázó

  • géppuskatorony
  • pilótakabin
  • törzsvégi kabin
  • túlnyomásos törzs
  • bombavető nyílás
  • csillagmotor
  • futómű

Az atombombák

  • Little Boy (urániumbomba)
  • Fat Man (plutóniumbomba)

Az atombomba a nukleáris fegyverek csoportjába tartozik. Ezek két típusának energiája atommag-átalakulásból származik: maghasadásból (atombomba) illetve magfúzióból (hidrogénbomba).
Az atombombákban (fissziós bombák) nehéz atommagok (pl. plutónium, urán) hasadnak könnyebb elemekké neutronok besugárzásának hatására, láncreakciót indítva be.
Az atommag kötési energiájának felszabadulása miatt az atombomba rendkívül nagy pusztító erővel rendelkezik. Ez elsősorban légnyomás, elektromágneses impulzus (pl. hősugárzás, fény) és radioaktív sugárzás formájában nyilvánul meg.

A Little Boy

  • stabilizáló szárnyak
  • uránium
  • radarantenna
  • detonátor
  • burkoló cső

„Little Boy”

Az atombomba a nukleáris fegyverek csoportjába tartozik. Ezek két típusának energiája atommag-átalakulásból származik: maghasadásból (atombomba) illetve magfúzióból (hidrogénbomba).
Az atombombákban (fissziós bombák) nehéz atommagok (pl. plutónium, urán) hasadnak könnyebb elemekké neutronok besugárzásának hatására, láncreakciót indítva be.
Az atommag kötési energiájának felszabadulása miatt az atombomba rendkívül nagy pusztító erővel rendelkezik. Ez elsősorban légnyomás, elektromágneses impulzus (pl. hősugárzás, fény) és radioaktív sugárzás formájában nyilvánul meg.

A „Little Boy” fedőnevű Mk-I atombomba volt a világtörténelem első nukleáris fegyvere, melyet háborúban bevetettek.
A bomba kb. 3 m hosszú és 71 cm széles volt. A közel 4 tonnás szerkezetben 64 kg uránium-235-öt helyeztek el (ebből mindössze 0,6 grammnyi alakult át energiává).
Az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott „Kisfiú” 13-18 kilotonna erejű robbanása romba döntötte a várost és kioltotta 140 ezer ember életét.

A Fat Man

  • stabilizáló szárnyak
  • radarantenna
  • detonátorréteg
  • robbanásgerjesztő lencse
  • plutóniummag

„Fat Man”

Az atombomba a nukleáris fegyverek csoportjába tartozik. Ezek két típusának energiája atommag-átalakulásból származik: maghasadásból (atombomba) illetve magfúzióból (hidrogénbomba).
Az atombombákban (fissziós bombák) nehéz atommagok (pl. plutónium, urán) hasadnak könnyebb elemekké neutronok besugárzásának hatására, láncreakciót indítva be.
Az atommag kötési energiájának felszabadulása miatt az atombomba rendkívül nagy pusztító erővel rendelkezik. Ez elsősorban légnyomás, elektromágneses impulzus (pl. hősugárzás, fény) és radioaktív sugárzás formájában nyilvánul meg.

Az 1945. augusztus 9-én Nagaszakira ledobott fissziós bomba fedőnevét feltehetően alakja (és így Winston Churchillhez való hasonlósága) miatt kapta.
A 325 cm hosszú és 152 cm széles, kb. 4600 kg tömegű nukleáris fegyver plutónium-239-et tartalmazott.
A bombát ledobó (Charles Sweeney pilóta által irányított) Bockscar ugyanahhoz a típushoz és ugyanabba a kötelékbe tartozott, mint Hirosimát bombázó társa.
A japán városban a 21 kilotonna erejű detonációkor 39 ezren vesztették életüket és 25 ezren sérültek meg.

Animáció

  • stabilizáló szárnyak
  • uránium
  • radarantenna
  • detonátor
  • burkoló cső
  • stabilizáló szárnyak
  • radarantenna
  • detonátorréteg
  • robbanásgerjesztő lencse
  • plutóniummag
  • uránium
  • spontán hasadás
  • gerjesztett hasadás
  • kontrollálatlan láncreakció
  • Hirosima
  • Nagaszaki

Működés

  • uránium
  • burkoló cső

Láncreakció

Narráció

Az atombomba pusztító erejét adó maghasadás során az atommagok neutron-kibocsátás mellett kettéhasadnak, miközben energia szabadul fel.
A maghasadás bekövetkezhet spontán, ami ritka jelenség, illetve gerjesztve, neutron elnyelése miatt. Szilárd Leó vetette fel, hogy ha egy atom egy neutron hatására több neutron kibocsátásával hasad, akkor öngerjesztő folyamat, láncreakció jön létre.
A 235-ös tömegszámú uránizotóp és a 239-es tömegszámú plutóniumizotóp megfelelő erre, mivel minden mag hasadásakor 2-3 neutron szabadul fel.
A láncreakció feltétele, hogy a hasadóanyag szuperkritikus állapotba kerüljön, tehát tömege, vagy sűrűsége meghaladjon egy minimális értéket. Ekkor a spontán hasadáskor felszabaduló neutronok nagy valószínűséggel atommagokat találnak el és hasítanak. Ezekből további neutronok szabadulnak fel: így beindul a láncreakció.

Az uránbombában a hasadóanyag több darabban található. Amikor ezeket a darabokat robbanóanyag segítségével egymásnak lökik, együttes tömegük meghaladja a kritikus értéket és bekövetkezik a detonáció.

A plutóniumbombában a hasadóanyagot hagyományos robbanótöltetek segítségével összesűrítik, ami így szuperkritikus állapotba kerül és beindul a láncreakció.

Az Egyesült Államokban a Manhattan-terv keretei között Robert Oppenheimer vezetésével válogatott fizikusok dolgoztak az atombomba kifejlesztésén.
A náci Németország is próbálkozott az atombomba megépítésével, de szerencsére kudarcot vallottak.
1945-re Oppenheimerék elérték céljukat: megépítették a Little boy nevű urániumbombát és a Fat man nevű plutóniumbombát.
1945. július 26-án a szövetségesek ultimátumot intéztek a japán vezetéshez, amelyben felszólították az azonnali megadásra. Az ultimátum elutasítását követően, augusztus 6-án a B–29-es típusú, Enola Gay névre keresztelt bombázó ledobta a Little boyt Hirosimára, majd augusztus 9-én a Bockscar nevű B–29-es a Fat mant Nagaszakira.
A két támadás szörnyű pusztítást végzett: összesen több, mint 300.000 civil áldozatot követelt. A radioaktív sugárzás okozta mutációk miatt nemzedékekkel később is születtek gyerekek súlyos fejlődési rendellenességekkel.

A két atombomba bevetése térdre kényszerítette Japánt, amely 1945. szeptember 2-án a USS Missouri nevű csatahajó fedélzetén aláírta a feltétel nélküli kapitulációt.

Ezzel lezárult a 2. „nagy világégés”, az emberiség történelmének eddigi legpusztítóbb háborúja.

Kapcsolódó extrák

Láncreakció

Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.

Radioaktivitás

A nem stabil atommagok bomlásának folyamatát nevezzük radioaktivitásnak.

A Rutherford-kísérlet

A Rutherford-kísérlettel sikerült kimutatni a pozitív töltésű atommagok létét. Az eredmények egy új atommodell kidolgozásához szolgáltak alapul.

Amerikai katona (II. világháború)

A második nagy világégés során az amerikai katonák szinte az összes fontosabb hadszíntéren küzdöttek.

B–17 „Flying Fortress” (USA, 1938)

A „repülő erődöt” a Boeing cég fejlesztette ki az amerikai légierő számára.

B-24 Liberator

A legnagyobb példányszámban készült amerikai nehézbombázó a II. világháború minden frontján harcolt.

Elemi részecskék

A kvarkok és a leptonok építik fel az anyagot, a kölcsönhatásokat a bozonok közvetítik.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

Marie Curie laboratóriuma

A fizikai és a kémiai Nobel-díjat is elnyerő Marie Curie a tudománytörténet talán legismertebb női alakja.

Vought F4U Corsair (USA, 1944)

A Corsair haditengerészeti csillagmotoros vadászrepülőgép a II. világháború egyik jelentős amerikai szereplője volt.

38 M Toldi könnyű harckocsi

E könnyű harckocsit a Magyar Királyi Honvédség használta a II. világháború során.

Atomerőmű

A magreakció eredményeként felszabaduló energiát villamosenergia-termelésre használják.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

B–2 „Spirit” (USA, 1989)

Az amerikai lopakodó nehézbombázó repülőgépet a délszláv háborúban, Afganisztánban és Irakban is bevetették.

Harckocsik (II. világháború)

A második nagy világégés szárazföldi ütközeteinek főszereplői a harckocsik voltak.

USS Missouri (USA, 1944)

A II. világháború idején hadrendbe állított Iowa-osztályú amerikai csatahajó még az Öbölháborúban is szolgált.

V–1 ballisztikus rakéta

A V–1 egy pilóta nélküli repülőeszköz volt, melyet a németek fejlesztettek ki és vetettek be a II. világháború során.

V–2 ballisztikus rakéta (1944)

A II. világháború alatt kifejlesztett, folyékony hajtóanyagú német rakéta volt az első, amely kilépett a világűrbe.

Fegyverek (I. világháború)

Az I. világháború - az új fegyverek megjelenésével - a haditechnika terén is jelentős változásokat hozott .

Messerschmitt Bf 109 G (Németország, 1941)

Legendás vadászrepülő, melyet a német légierő használt a II. világháború során.

Szovjet katona (II. világháború)

A szovjet hadsereg az I. világháború után komoly hatalmi tényezővé vált, először nagysága, később pedig fegyverei miatt.

Supermarine Spitfire (Nagy-Britannia, 1938)

A „méregzsák” a II. világháború legendás brit együléses vadászrepülőgépe volt.

Kosárba helyezve!