A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az Uránusz

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

Földrajz

Címkék

Uránusz, Uránusz gyűrűi, Naprendszer, óriásbolygó, külső bolygó, Miranda, Ariel, Umbriel, Titánia, Oberon, Nap, bolygó, csillagászat, asztrofizika, földrajz, fizika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Naprendszer

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz

Az Uránusz a Naprendszer egyik óriásbolygója (Jupiter típusú bolygó), a harmadik külső bolygó. Légköre hidrogénből (83%) és héliumból (15%) áll, de kevés metán és ammónia is van benne.
A metán az atmoszféra felső részén elnyeli a vörös fényt, ami miatt a bolygó halvány kékeszöld színű. Kevés részletet mutat a légkör.
A felhők ugyanúgy mozognak a szélességek mentén, mint a Jupiter és a Szaturnusz esetében, csak sokkal halványabbak.

Fogalomdefiníció:

Gázbolygó (Jupiter típusú bolygó): Saját fénnyel nem rendelkező égitest, amely könnyű elemekből (hidrogén, hélium, ammónia, metán) épül fel.
Átlagsűrűsége kicsi, térfogata nagy, és nincs szilárd felszíne. Vastag, sűrű, nem átlátszó légköre van, amelynek aránya meghatározó a bolygó össztömegében. Sok holdja és gyűrűrendszere van.

Az Uránusz

  • az Uránusz forgástengelye
  • az Uránusz keringési síkjára merőleges vonal
  • az Uránusz keringési síkja
  • az Uránusz pályája a Nap körül
  • az Uránusz egyenlítője
  • 97,77°
  • az Uránusz gyűrűi

Adatok:

– átmérője: 51 118 km (a Földének 4,01-szorosa)

– tömege: 8,68 · 10²⁵ kg (a Földének 14,5-szerese)

– átlagos sűrűsége: 1,27 g/cm³

– felszíni gravitációja: 0,886 földi g

– felszíni hőmérséklete: –210 °C

– holdjainak száma: 27

– forgási ideje a tengelye körül: 17 óra 17 perc (retrográd irányú)

– tengelyferdesége: 97,77° (a pályasík alá billent 7,77°-kal)

– átlagos naptávolsága:
2 871 000 000 km = 19,19 CSE =
2,39 fényóra

– a Nap körüli ellipszis pálya lapultsága: 0,047

– a Nap körüli keringési idő: 84,01 év

A Miranda

Miranda:

– az Uránusztól való átlagos távolsága: 129 390 km

– átmérője: 471 km

A Miranda a nagyobb holdak közül a legkisebb és legbelsőbb, 1,4 nap alatt megkerüli az Uránuszt. A hold felszínén egymástól nagyon eltérő területtípusok láthatók.
Az idősebb, kráterekben gazdag és enyhén hullámos területekre helyenként hatalmas szirtek, barázdák és völgyek rakódtak, melyek később alakultak ki. Anyagának nagyjából a fele jég, fele kőzet.

Az Ariel

Ariel:

– az Uránusztól való átlagos távolsága: 191 020 km

– átmérője: 1158 km

Az Umbriel

Umbriel:

– az Uránusztól való átlagos távolsága:
266 000 km

– átmérője: 1169 km

A Titánia

Titánia:

– az Uránusztól való átlagos távolsága:
435 900 km

– átmérője: 1578 km

A Titánia az Uránusz legnagyobb holdja. Szűk 9 nap a keringési periódusa. Felszínét jég borítja, amit hosszú völgyek és kráterek szabdalnak fel. A legnagyobb kráter a 200 km átmérőjű Gertrudis-medence.

Az Oberon

Oberon:

– az Uránusztól való átlagos távolsága:
583 500 km

– átmérője: 1522 km

Az Uránusz metszete

  • légkör - Vastag héliumot, metánt és hidrogént tartalmazó légkörrel rendelkezik.
  • köpeny - A magot 18000 km sugarú metánjégből, vízből és ammóniából álló köpeny veszi körül.
  • mag - Vasból és szilikátokból álló magja hozzávetőlegesen háromszoros földtömegű.

Az Uránusz pályája

  • Uránusz
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 2 871 000 000 km
  • keringési ideje: 84,01 év
  • az Uránusz keringési pályája

Animáció

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • az Uránusz forgástengelye
  • az Uránusz keringési síkjára merőleges vonal
  • az Uránusz keringési síkja
  • az Uránusz pályája a Nap körül
  • az Uránusz egyenlítője
  • 97,77°
  • az Uránusz gyűrűi
  • légkör - Vastag héliumot, metánt és hidrogént tartalmazó légkörrel rendelkezik.
  • köpeny - A magot 18000 km sugarú metánjégből, vízből és ammóniából álló köpeny veszi körül.
  • mag - Vasból és szilikátokból álló magja hozzávetőlegesen háromszoros földtömegű.

Narráció

Az Uránuszt 1781. március 13-án pillantotta meg először az angol Sir William Herschel (eleinte üstökösnek vélte a felfedezését).
A névválasztást illető kisebb vita után végül Johann Bode német csillagász javaslata kerekedett felül, így lett Uránusz, ami illeszkedett a többi bolygó ógörög-latin elnevezéseinek sorába. Uránusz a görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten, Gaia-Földanya férje, az első, legősibb istennemzedék képviselője, a titánok és a küklopszok apja.

Az Uránusz a Naprendszer egyik óriásbolygója, a harmadik külső bolygó. Légköre hidrogénből (83%) és héliumból (15%) áll, de kevés metán és ammónia is van benne. A metán az atmoszféra felső részén elnyeli a vörös fényt, ami miatt a bolygó halvány kékeszöld színű.
A felszínből kevés részletet mutat a légkör. A felhők ugyanúgy mozognak a szélességek mentén, mint a Jupiter és a Szaturnusz esetében, csak sokkal halványabbak. Szilárd anyagot is tartalmazó magja körül folyékony víz-, ammónia- és metánköpenye van.

Az Uránusz tengelyhajlása 90°-nál is nagyobb, ezért legtöbbször az egyik pólus mutat a Nap irányába. Ezen a póluson melegebb van, mint az egyenlítőn. A nagy tengelyhajlás egy korai bolygóméretű objektummal való ütközés során jöhetett létre több milliárd évvel ezelőtt.
Az Uránusznak a Földéhez hasonlóan erős mágneses tere van. Furcsa, hogy a mágneses tengely és a forgástengely 59 fokos szöget zár be egymással, valamint a mágneses tengely nem megy át a bolygó középpontján. A mágneses tér a bolygó belsejében alakul ki, de még nem tudjuk, hogy pontosan mi hozza létre.

11 gyűrűje és 27 holdja ismert. A gyűrűket méteres nagyságú, sötét felszínű jeges kődarabok alkotják. Ellentétben a Naprendszer többi objektumával, az Uránusz holdjait nem az ókori mitológiából, hanem Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő Fürtrablás című szatirikus eposzának szereplőiről nevezték el.

A Miranda a nagyobb holdak közül a legkisebb és legbelsőbb, 1,4 nap alatt megkerüli az Uránuszt. A hold felszínén egymástól nagyon eltérő területtípusok láthatók. Az idősebb, kráterekben gazdag és enyhén hullámos területekre helyenként hatalmas szirtek, barázdák és völgyek rakódtak, melyek később alakultak ki. Anyagának nagyjából a fele jég, fele kőzet.

A Titánia az Uránusz legnagyobb holdja. Szűk 9 nap a keringési periódusa. Felszínét jég borítja, amit hosszú völgyek és kráterek szabdalnak fel. A legnagyobb kráter a 200 km átmérőjű Gertrudis-medence.

Kapcsolódó extrák

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Kosárba helyezve!