A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az égi mechanika fejlődése

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Fizika

Címkék

Kepler, Galileo Galilei, Newton, Einstein, Kopernikusz, Tycho Brahe, Bruno, Giordano Bruno, csillagász, fizikus, heliocentrikus, világkép, Naprendszer, világegyetem, ellipszispálya, nap, bolygó, hold, Jupiter, Tejútrendszer, inkvizíció, gyújtópont, törvény, végtelen, máglyahalál, kalkulus, gravitáció, erőtörvény, relativitás, relativitáselmélet, téridő, fénysebesség, mechanika, csillagászat, asztrofizika, fizika, tudós, megfigyelés

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Milyen mechanikai eszközzel lehet kimutatni az egyenes vonalú egyenletes mozgást?
  • Melyik bolygó holdjait fedezte fel Galilei?
  • Milyen világmodellt NEM támogatott Galilei?
  • Mely módszer bevezetésével forradalmasította Galilei a tudományt?
  • Mi az elmélet?
  • Egy hajó a teljesen sima tengeren egyenes vonalban egyenletes sebességgel úszik. Melyik kijelentés NEM igaz?
  • Egy test 10 N erővel nyomja a talajt. Mekkora erővel nyomja a talaj a testet?
  • Mi történik az egyenesvonalú egyenletes mozgást végző testtel, ha nem hat rá erő?
  • Mi miatt áll meg az asztalon meglökött test?
  • Egy kisebb és egy nagyobb tömegű nyugvó testet ugyanakkora erő gyorsít. Mekkora a testek gyorsulása?
  • Egy 1 kg és egy 10 kg tömegű nyugvó testet ugyanakkora erő gyorsít. Mekkora a testek gyorsulása?
  • Melyik fejt ki nagyobb gravitációs erőt a másikra? Egy labda a Földre vagy a Föld a labdára?
  • Mely matematikai módszert NEM Newton dolgozta ki ?
  • Milyen pályán keringenek a bolygók a Nap körül?
  • A pálya melyik szakaszán nagyobb a bolygók sebessége?
  • Kinek a mérési adataira támaszkodott Kepler, amikor kidolgozta a bolygómozgás törvényeit?
  • Hány bolygómozgásra vonatkozó törvényt dolgozott ki Kepler?
  • Mi volt Kepler legjelentősebb lépése a következők közül?
  • Ki volt Brahe asszisztense?
  • Ki használta fel Brahe mérési adatait a bolygómozgás törvényeinek kidolgozásához?
  • Elsősorban mivel járult hozzá Brahe a tudomány fejlődéséhez?
  • Igaz vagy hamis az állítás?\nBrahe szerint a Föld a Nap körül kering.
  • Hogyan bizonyította Brahe, hogy az égbolt nem örök és változatlan?
  • Mi igaz a heliocentrikus világmodellre?
  • Kopernikusz szerint milyen pályán keringenek a bolygók a Nap körül?
  • Miért ragaszkodott Kopernikusz a körpályákhoz?
  • Mi a kopernikuszi fordulat?
  • Ki dolgozott ki Kopernikuszon kívül napközéppontú modellt?
  • Hogyan halt meg Giordano Bruno?
  • Miért ítélték halálra Brunot?
  • Mit állított Bruno a csillagokról?
  • Mit állított Bruno a világegyetem kiterjedéséről?
  • Igaz-e az állítás?\nBruno matematikai módszerek és pontos megfigyelések segítségével dolgozta ki világmodelljét
  • Melyik elméletet NEM Einstein dolgozta ki?
  • Melyik erőhatást magyarázza az általános relativitáselmélet?
  • Az alábbiak közül mi NEM relatív a speciális relativitáselmélet szerint?
  • Mi történik egy gyorsan mozgó órával?
  • Mivel magyarázza az általános relativitáselmélet a gravitációt?
  • Mi történne, ha fénysebességgel mozognánk?
  • Mekkorának mérnénk a fény sebességét, ha a fényforrás felé mozognánk a fénysebesség (300˙000 km/s) felével?
  • A földhöz képest mozgó megfigyelő órái lassulnak. Milyen változást lát ez a megfigyelő a földi órákon?
  • Melyik tudományágban NEM alkotott maradandót Klaudiosz Ptolemaiosz?
  • Mi a ptolemaioszi világkép legfontosabb jelzője?
  • Mit jelent az epiciklus kifejezés?
  • Melyik városhoz kötődik Klaudiosz Ptolemaiosz munkássága?
  • Meddig maradtak érvényben Klaudiosz Ptolemaiosz csillagászati tanai?

Jelenetek

Csillagászok, fizikusok

  • Ptolemaiosz
  • Nikolausz Kopernikusz
  • Tycho Brahe
  • Johannes Kepler
  • Galileo Galilei
  • Giordano Bruno
  • Isaac Newton
  • Albert Einstein

Nikolausz Kopernikusz munkássága

Nikolausz Kopernikusz nevéhez fűződik a napközéppontú, azaz heliocentrikus világkép kidolgozása. A Kr. e. 3. században Arisztarkhosz görög tudós is kidolgozott egy heliocentrikus modellt, ez azonban nem terjedt el, helyette a ptolemaioszi földközéppontú (geocentrikus) modell vált elfogadottá és a Kr. u. 2. századtól ez volt az uralkodó világkép.

Kopernikusz kidolgozta saját heliocentrikus modelljét, amelyet 1543-ban megjelent könyvében publikált. A heliocentrikus világmodell segítségével egyszerűbben magyarázható az égitestek mozgása, mint a geocentrikus modell alapján. Azonban Kopernikusz metafizikai okokból ragaszkodott a „tökéletes” körpályák feltételezéséhez, ami miatt modellje igen bonyolulttá vált. Ezt a hibát később Kepler küszöbölte ki, aki elvetette a körpályákat.

Kopernikusz jelentősége óriási, mivel kimozdította a Földet kitüntetett helyéről, a világmindenség középpontjából. Ezzel alapvetően formálta a filozófiát és a tudományt. Jelentőségére utal a „kopernikuszi fordulat” kifejezés.

Tycho Brahe munkássága

Tycho Brahe elsősorban pontos csillagászati megfigyeléseivel, méréseivel írta be magát a tudomány történetébe. 1572-ben megfigyelt egy szupernóva-robbanást, ami megrendítette a kor uralkodó felfogását, mely örök és változatlan égboltot feltételezett. Egy üstökös pályáját kiszámítva bizonyította, hogy az üstökösök nem légköri jelenségek. Világképében a bolygók a Nap körül keringenek, a Föld azonban nem bolygó, hanem a mindenség mozdulatlan középpontja. 1600-ban, a halála előtti évben asszisztenséül fogadta Keplert, akinek átadta mérési eredményeit. Brahe rendkívül pontos csillagászati megfigyelései szolgáltatták az adatokat Kepler számára ahhoz, hogy kidolgozza a bolygómozgást leíró három törvényét.

Johannes Kepler munkássága

Johannes Kepler a bolygómozgások leírásában ért el tudományos áttörést. Kopernikusz napközéppontú modelljében metafizikai okokból körpályákat feltételezett, ami azonban nem illeszkedett a megfigyelésekhez. Ezért a körpályák – ciklusok és epiciklusok – bonyolult rendszerét dolgozta ki, amelyben a bolygó körpályán mozog, a körpálya középpontja szintén körpályán mozog, amelynek középpontja ugyancsak körpályán mozoghat, és így tovább. Ez a modell igen bonyolult volt, és a körpályák feltételezésére valójában nem volt szükség.

Ezt a hibát korrigálta Kepler azzal, hogy elvetette a „tökéletes”, „isteni” körmozgás fölösleges feltételezését, és az egyszerűbb megoldást választva kimondta, hogy a bolygók a Nap körül ellipszispályán keringenek. Ennek egyik gyújtópontjában a Nap áll. Ez Kepler első törvénye.

A második törvény értelmében a bolygók napközelben gyorsabban mozognak, mint naptávolban, méghozzá a Napot és a bolygót összekötő sugár azonos idők alatt mindig azonos területeket súrol.

Kepler harmadik törvénye a Naptól különböző távolságban keringő bolygók keringési idejét írja le: az egyes bolygók Naptól való átlagos távolságainak köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idők négyzetei.

Kepler a bolygómozgást leíró három törvény kidolgozásakor nagyban támaszkodott Tycho Brahe pontos mérési adataira.

Galileo Galilei munkássága

Galileo Galileit tekintjük a modern tudományos módszer egyik megalapozójának. Bevezette a kísérletezés módszerét, amellyel a jelenségek módszeresen és ellenőrzött körülmények között, megismételhető módon vizsgálhatók. A tudományos kutatás során feltevéseket, hipotéziseket fogalmazunk meg, ezeknek helyességét ellenőrizzük a kísérletekkel, megfigyelésekkel. Ha sikerül bizonyítani a feltevést, akkor az elméletté válik.

Galilei az égboltot távcsővel tanulmányozta, és 1610-ben felfedezte a Jupiter négy holdját. Ezeket Galilei-holdaknak nevezzük. Felfedezte a Holdon a hegyeket és krátereket, vizsgálta a napfoltokat, és megállapította, hogy a Tejút csillagokból áll.

A kopernikuszi napközéppontú világmodellt hirdette. Magas rangú egyházi támogatókkal rendelkezett, tisztelője volt V. Pál pápa, majd az utána trónra lépő VIII. Orbán is, aki évjáradékot biztosított Galilei számára. Galilei nem tett eleget a pápa azon kérésének, hogy ne foglaljon egyértelműen állást a napközéppontú modell mellett, és Párbeszédek című művében az egyház hivatalos álláspontját az együgyű Simplicius szájába adta. Az inkvizíció vétkesnek találta a pápai tekintély megsértésében, emiatt kötelezték tanai visszavonására, és házi őrizetre ítélték. A közhiedelemmel ellentétben soha nem börtönözték be, és nem kínozták meg, a pápai támogatást az ítélet után is folyósították számára.

Galilei a fizikában is jelentős eredményeket ért el. Bizonyította, hogy a testek tömegüktől függetlenül azonos gyorsulással zuhannak, ha a légellenállástól eltekintünk. A Galilei-féle relativitási elv értelmében egymáshoz képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végző rendszerek között semmilyen mechanikai kísérlettel sem lehet különbséget tenni: tehát az ilyen mozgás relatív, éppúgy mondhatjuk, hogy az első test mozog a másodikhoz képest, mint hogy a második az elsőhöz képest. Teljesen sima tengeren levő hajóról semmilyen kísérlettel sem lehet megmondani, hogy nyugalomban van-e, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgást végez. Einstein a speciális relativitáselméletben a Galilei-féle relativitási elvet terjesztette ki a mechanika törvényeiről minden fizikai törvényre.

Giordano Bruno munkássága

Giordano Brunót a kopernikuszi napközéppontú világkép továbbfejlesztőjeként tartják számon. Kopernikusz a világmindenség középpontjába a Föld helyett a Napot helyezte, Bruno pedig ennél tovább ment, és azt állította, hogy a Nap sem központi helyzetű, hanem a csillagokat is napoknak tekintette, melyek körül ugyancsak bolygók keringhetnek, amelyeken élet lehet. A világmindenség Bruno szerint végtelen. Kozmológián kívül Bruno foglalkozott filozófiával, teológiával, valamint mágiával is. Panteista nézeteket hirdetett, azaz Isten és a természet egységét állította. Hitt a lélekvándorlásban, elvetette a Szentháromság tanát, és Jézust varázslónak tekintette, akit felakasztottak. Brunót az inkvizíció eretnekség miatt máglyahalálra ítélte, és 1600-ban kivégezték.

Isaac Newton munkássága

Newton a differenciálszámítás és az integrálszámítás kidolgozásával megalapozta a kalkulust, foglalkozott optikával, vizsgálta a fény természetét, kifejlesztette a róla elnevezett távcsőtípust, megfogalmazta a gravitációs erőtörvényt, és lefektette a mechanika alapjait.

Newton első törvénye szerint a test mindaddig megőrzi mozgásállapotát, amíg egy erő annak megváltoztatására nem kényszeríti. Ezzel szakított az Arisztotelészig visszanyúló tévtannal, amely szerint a testek mozgatásához szükséges erőhatás. Valójában nem az egyenletes mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához van szükség erőre: a szabadon eső test gyorsulását a gravitációs erő okozza, a csúszó test lassulását pedig a súrlódási erő.

Newton második törvénye kimondja, hogy a testre ható erők eredője arányos a test gyorsulásával, az arányossági tényező pedig a tömeg. Azaz a nagyobb tömegű testek mozgásállapotát nehezebb megváltoztatni: a tömeg a tehetetlenség mértéke.

A harmadik törvény a hatás-ellenhatás törvénye: eszerint két test kölcsönhatásakor a két test azonos nagyságú és ellentétes irányú erővel hat egymásra.

Newton gravitációs erőtörvénye értelmében bármely két test kölcsönösen vonzza egymást. A gravitációs erő arányos a gravitáló testek tömegével. Newton azt feltételezte, hogy ugyanaz az erőhatás – a gravitáció – alakítja a bolygók mozgását, amely a földi testekre is hat, ezzel egyesítette az égi és a földi mechanikát.

Az erő SI-rendszerbeli mértékegységét tiszteletére newtonnak nevezték el. A mai napig az egyik legnagyobb hatású fizikusként és matematikusként, a modern tudomány egyik atyjaként tekintünk rá.

Albert Einstein munkássága

Albert Einstein a 20. század egyik legjelentősebb fizikusa volt. Kidolgozta a speciális relativitáselméletet, amely forradalmasította a térről és az időről alkotott fogalmainkat. Az elmélet szerint a fény sebessége minden megfigyelő számára állandó, 300 000 km/s függetlenül attól, hogy a megfigyelő mozog-e, vagy nyugalomban van-e a fényforráshoz képest. A speciális relativitáselmélet szerint a fénysebesség határsebesség, azt a mozgó testek nem léphetik át. Ahogy egy test közelíti a fénysebességet, az idő lassul, a tömeg nő, a test rövidül. Ha két megfigyelő egymáshoz képest egyenletesen mozog, bármelyiket tekinthetjük nyugvónak: a mozgás relatív, és ebből a fénysebesség állandósága miatt levezethető, hogy a távolság, a tömeg és az idő is relatív mennyiségek. Például ha két megfigyelő egymáshoz képest egyenletesen mozog, akkor mindkettő azt észleli, hogy a másik órája lassul. Ezek a relativisztikus hatások csak igen nagy sebességek esetében válnak jelentőssé, a hétköznapi sebességek esetén általában elhanyagolhatók, de a technikában gyakran van szükség az alkalmazásukra. A speciális relativitáselmélet következménye Einstein híres E = mc² egyenlete, amely szerint az energia és a tömeg egymásba alakíthatók. Ezt használják ki például az atomerőművekben vagy az atombombában is.

Az általános relativitáselmélet a gravitáció jelenségére ad magyarázatot. Eszerint a testek tömegük miatt görbítik a téridőt, ez a görbület alakítja ki a gravitációs mezőben mozgó testek pályáját.

Einstein a két relativitáselméleten kívül számos más fontos tudományos eredményt ért el. Többek között a Brown-mozgás elemzésével igazolta az anyag atomos szerkezetét, valamint a fényelektromos jelenségre adott magyarázatával bizonyította a fény részecsketermészetét és a fotonok létét, amit Nobel-díjjal jutalmaztak.

Animáció

Ptolemaiosz munkássága

Klaudiosz Ptolemaiosz a Kr. u. 1. és 2. században, az akkor római uralom alatt lévő Egyiptomban élt.
Munkássága Alexandria városához kötődik. A görögül író polihisztor volt az ókor csillagászati ismereteinek nagy hatású összegzője. Emellett matematikai és földrajzi munkái is jelentősek.
Tanait egészen a 17. századig igaznak fogadták el csillagász körökben, az egyház pedig dogmaként ragaszkodott az általa megalkotott (és később róla elnevezett) világképhez.

Geocentrikus, vagyis földközpontú világképe az égitestek szabad szemmel is megfigyelhető, látszólagos mozgásából indult ki. E szerint a gömbölyű Föld körül kering az összes többi égitest kör alakú pályákon, állandó, de egymástól eltérő sebességgel.
Ptolemaiosz modellje komoly eltéréseket produkált a valós mérésekhez képest, ezért átalakította azt. Az adott bolygó egy epiciklus nevű körpályán kering, míg maga az epiciklus középpontja is kering egy földközpontú körpályán (ennek neve: deferens).
Az így kialakított modell már sokkal pontosabb volt, és választ adott arra is, hogy a bolygók látszólagos pályája az égen miért tartalmaz néha hurkokat.
Azonban a modell még így sem írta le tökéletesen a valóságot. Ezért nemcsak egy, hanem további epiciklusok bevezetésére volt kényszerítve a csillagász, ha pontos számításokat akart végezni.
Így viszont nagyon bonyolulttá váltak a számítások. Ezt a problémát csak jóval később oldotta meg Kopernikusz és Kepler rendszere.

Narráció

Klaudiosz Ptolemaiosz a Kr. u. 1. és 2. században, az akkor római uralom alatt lévő Egyiptomban élt. A görögül író polihisztor volt az ókor csillagászati ismereteinek nagy hatású összegzője. Tanait egészen a 17. századig igaznak fogadták el csillagász körökben, az egyház pedig dogmaként ragaszkodott az általa megalkotott (és később róla elnevezett) világképh ez. Geocentrikus, vagyis földközpontú világképe az égitestek szabad szemmel is megfigyelhető, látszólagos mozgásából indult ki. E szerint a gömbölyű Föld körül kering az összes többi égitest kör alakú pályákon, állandó, de egymástól eltérő sebességgel.

Kopernikusz nevéhez fűződik a napközéppontú, azaz heliocentrikus világkép kidolgozása. Kopernikusz ezzel kimozdította a Földet kitüntetett helyéről, a világmindenség középpontjából. Ezzel alapvetően formálta a filozófiát és a tudományt. Jelentőségére utal a „kopernikuszi fordulat” kifejezés.

Tycho Brahe elsősorban pontos csillagászati megfigyeléseivel, méréseivel írta be magát a tudomány történetébe. Asszisztenséül fogadta Keplert, akinek átadta mérési eredményeit. Brahe rendkívül pontos csillagászati megfigyelései szolgáltatták az adatokat Kepler számára ahhoz, hogy kidolgozza a bolygómozgást leíró három törvényét.

Kepler a bolygómozgások leírásában ért el tudományos áttörést. Kopernikusz napközéppontú modelljében metafizikai okokból ragaszkodott a körpályákhoz. Ezt csak bonyolult eljárásokkal lehetett hozzáilleszteni a megfigyelésekhez. Kepler kimondta, hogy a bolygók a Nap körül nem körpályán, hanem ellipszispályán keringenek. Ezzel a napközéppontú modellt sokkal egyszerűbbé tette. Kepler a bolygómozgást leíró három törvény kidolgozásakor nagyban támaszkodott Tycho Brahe pontos mérési adataira.

Giordano Bruno azt állította, hogy a Nap nem központi helyzetű, hanem a csillagokat is napoknak tekintette, melyek körül ugyancsak bolygók keringhetnek, amelyeken élet lehet. Kozmológián kívül Bruno foglalkozott teológiával, valamint mágiával is. Az inkvizíció eretnekség miatt máglyahalálra ítélte, és 1600-ban kivégezték.

Galileo Galilei a modern tudományos módszer egyik megalapozója. Bevezette a kísérletezés módszerét, amellyel a jelenségek módszeresen és ellenőrzött körülmények között, megismételhető módon vizsgálhatók. A napközéppontú világmodellt hirdette. Bizonyította, hogy a testek tömegüktől függetlenül azonos gyorsulással zuhannak, ha a légellenállástól eltekintünk. Megfogalmazta a Galilei-féle relativitási elvet, amit Einstein a speciális relativitáselméletben terjesztett ki a mechanika törvényeiről minden fizikai törvényre.

Newton a differenciálszámítás és az integrálszámítás kidolgozásával megalapozta a kalkulust. Foglalkozott optikával, vizsgálta a fény természetét, kifejlesztette a róla elnevezett távcsőtípust, megfogalmazta a gravitációs erőtörvényt, és lefektette a mechanika alapjait. Rájött, hogy az erőhatás a testek mozgásállapotát megváltoztatja: azaz a mozgás fenntartásához nincs szükség erőre, ami szakítást jelent az Arisztotelészig visszanyúló tévtannal. Newton azt feltételezte, hogy ugyanaz az erőhatás, a gravitáció alakítja a bolygók mozgását, amely a földi testekre is hat, ezzel egyesítette az égi és a földi mechanikát. Az egyik legnagyobb hatású fizikusként és matematikusként, a modern tudomány egyik atyjaként tekintünk rá.

Albert Einstein a 20. század egyik legjelentősebb fizikusa volt. Kidolgozta a speciális relativitáselméletet, amely forradalmasította a térről és az időről alkotott fogalmainkat. A híres E = mc² egyenlet szerint az energia és a tömeg egymásba alakíthatók. Ezt használják ki például az atomerőművekben, vagy az atombombában is. Az általános relativitáselmélet a gravitáció jelenségére ad magyarázatot. Eszerint a testek tömegük miatt görbítik a téridőt, ez a görbület alakítja ki a gravitációs mezőben mozgó testek pályáját. Einstein a Brown-mozgás elemzésével igazolta az anyag atomos szerkezetét, illetve a fényelektromos jelenségre adott magyarázatával bizonyította a fény részecsketermészetét és a fotonok létét, amit Nobel-díjjal jutalmaztak.

Kapcsolódó extrák

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

Az atommodellek fejlődése

Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.

Fizikusok, akik megváltoztatták a világot

E nagyszerű tudósok tevékenysége óriási hatást gyakorolt a fizika tudományának fejlődésére.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

Erőhatások

Az animáció a kerekes és csúszótalpas kiskocsira ható erőhatásokat mutatja be.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Galileo Galilei műhelye

Galileo Galilei nagyszerű ismeretekkel gazdagította a fizika és a csillagászat tudományát.

Gravitációs hullám (LIGO obszervatórium)

Ha nagy tömegű testek gyorsulva mozognak, akkor körülöttük fodrozódások keletkeznek téridőben, ezek a gravitációs hullámok.

Kepler űrtávcső

A Kepler űrtávcső segítségével a Földünkhöz hasonló, életre alkalmas bolygókat keresünk a Naprendszerünkön kívül.

Marie Curie laboratóriuma

A fizikai és a kémiai Nobel-díjat is elnyerő Marie Curie a tudománytörténet talán legismertebb női alakja.

Newton mozgástörvényei

Az animáció szemlélteti Sir Isaac Newton három mozgástörvényét, amelyek forradalmasították a fizikát.

Torziós ingák

Torziós szál csavarodásával mérik valamely erőhatás nagyságát.

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Jurij Gagarin űrrepülése (1961)

Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.

Optikai távcsövek

A csillagászatban alkalmazott fontosabb lencsés és tükrös távcsöveket mutatja be az animáció

Voyager űrszondák

A Voyager szondák elhagyták a Naprendszert. Vizsgálatokat végeznek, emellett az emberiség üzenetét is magukkal viszik.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A súlytalanság

Az űrhajó pályája során állandó szabadesésben van.

Atombomba (1945)

A történelem egyik legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.

Atomerőmű

A magreakció eredményeként felszabaduló energiát villamosenergia-termelésre használják.

Csillagászati szomszédaink

Közeli és távoli csillagászati szomszédaink bemutatása a Naprendszertől a galaxisokig.

Csillagtípusok

A csillagfejlődés folyamata átlagos és nagy tömegű csillagok esetén.

Ferde torony (Pisa, 14. század)

A pisai katedrális középkori harangtornya a világ leghíresebb ferde tornya.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Obszervatórium

A csillagvizsgálókat a légkör zavaró hatásának kiszűrése érdekében gyakran nagy magasságba telepítik.

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

Űrsikló (Space Shuttle)

Az űrsiklók a NASA többször felhasználható, ember szállítására alkalmas űreszközei voltak.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

A Nemzetközi Űrállomás

A 16 ország részvételével épült űrállomás állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.

Kosárba helyezve!