A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az érzékszervek

Az érzékszervek

Olyan szervek, amelyek érzékelik a környezetből vagy a testből érkező ingereket és idegi impulzusként továbbítják azokat az agy felé.

Biológia

Címkék

érzékszerv, érzékszervek, érzékelés, látás, hallás, szaglás, ízérzékelés, fényérzékelés, hangérzékelés, bőrérzékelés, fül, egyensúly, hallószerv, fényérzékelő szerv, orr, szaglószerv, nyelv, bőr, , szag, hang, íz, szem, fény, savanyú, édes, sós, keserű, meleg, fájdalom, hideg, nyomás, rezgés, visszhang, tapintás, pupilla, képalkotás, látóideg, csapok, pálcikák, csiga, hallóideg, ingerület, szaglóideg, hallóközpont, szaglóhagyma, látóközpont, agykéreg, inger, receptor, érzőideg, talamusz, élelmiszer, idegrendszer, központi idegrendszer, biológia, ember

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Érzékszervek

  • szem
  • fül
  • nyelv
  • orr
  • bőr

Az ember érzékszervei a szem, a fül, az orr, a nyelv és a bőr. A szem segítségével válik érzékelhetővé a külvilág látványa, a fül a hallás szolgálatában áll, az orr a szaglás, míg a nyelv az ízlelés érzékszerve. A bőr teszi érzékelhetővé a hideget és a meleget, a fájdalmat és a nyomást.

Szem

  • pupilla - Más néven szembogár. Fényretesz, amely az ideghártyára jutó fény mennyiségét szabályozza. A szivárványhártya simaizmainak segítségével erős fényben összehúzódik, gyenge fényben kitágul. A pupillareflex feltétlen reflex, központja az agytörzsben van. Emiatt ha a pupillareflex nem megfelelően működik egy betegnél, az agytörzsi sérülésre utalhat.
  • látóközpont - A nyakszirti lebeny kérgében található központ.
  • látóideg - A II. agyideg. Az ideghártya receptorsejtjeiben keletkezett ingerületeket szállítja az agyba.
  • látóideg kereszteződése - Más néven chiasma opticum. Itt a látóideg rostjai részben átkereszteződnek. Ezért mindkét szem belső („orr felőli”) látóteréből az ellenoldali agyféltekébe jut ingerület, a szemek külső látóteréből pedig az azonos oldali agyféltekébe.
  • külső szemmozgató izmok - A szemgolyók mozgatását biztosító harántcsíkolt izmok.
  • könnymirigy - A könnyet termeli, ami a szem nedvesítését, tisztántartását szolgálja, illetve fontos bizonyos érzelmi reakciókban.
  • szem képalkotása

A szembe jutó fény mennyiségét a pupillareflex segítségével szabályozzuk. A pupilla a szivárványhártya simaizmainak segítségével erős fényben összehúzódik, gyenge fényben kitágul. A pupillareflex feltétlen reflex, központja az agytörzsben van. Emiatt ha ez a reflex nem megfelelően működik egy betegnél, az agytörzsi sérülésre utalhat.
A szemgolyók mozgatását a külső szemmozgató izmok végzik. Ezek harántcsíkolt izomszövetből állnak, működésük akaratlagos.

A szem fő tömegét az üvegtest adja. A szem metszetén három fő réteg különíthető el.
A külső az ínhártya. Ez igen ellenálló, kötőszövetes réteg, ami a szem elülső részén az átlátszó szaruhártyában folytatódik. A szembe jutó fény a szaruhártya és a levegő határfelületén szenvedi a legnagyobb törést.
A középső réteg az érhártya. A benne futó erek biztosítják a szem szöveteinek vérellátását. A szem elülső részén ennek a folytatása a sugártest és a szivárványhártya. A szivárványhártya, más néven írisz simaizomzata felel a pupillareflex végrehajtásáért. A szivárványhártyában pigmenteket találunk, amelyek a szem egyénre jellemző színét adják.
A sugártest simaizmai biztosítják a szemlencse domborúságának változtatását, ezáltal alkalmazkodását a tárgytávolsághoz. A szemlencsét a sugártesthez a lencsefüggesztő rostok rögzítik. Ugyancsak a sugártest feladata a szemcsarnokot kitöltő csarnokvíz termelése. Ha a csarnokvíz elvezetése nem megfelelő, és a szemben felhalmozódik, nyomásfokozódás lép fel, zöld hályog vagy glaukóma alakul ki, ami súlyos esetben vaksághoz is vezethet.
Az ínhártyán belül található az ideghártya vagy retina. Ide vetül a szemlencse által kialakított fordított állású, kicsinyített, valódi kép. Receptorsejtjei a csapok és a pálcikák. A retinán az éleslátás helye a sárgafolt: ennek középső részén csak csapok vannak, innen kifelé haladva a pálcikák aránya nő. A vakfolt a látóideg kilépésének helye, itt csapok és pálcikák nincsenek.
A retina receptoraiban keletkezett ingerületet a látóideg rostjai vezetik az agyba.

Fül

  • fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
  • külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
  • középfül - A dobüreg és a benne található hallócsontok alkotják. A garatüreggel a fülkürt köti össze.
  • belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
  • hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
  • hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
  • hallóközpont - A nagyagy halántéklebenyében található kérgi központ. Itt alakul ki a hangérzet. A hangmagasságtól függően más és más területei aktiválódnak.
  • fülkürt - Az orrüreget és a középfület (dobüreget) köti össze. Ezen keresztül egyenlítődik ki a dobüreg nyomása a külső légnyomással. Jellemzően nyeléskor nyílik meg. Ha tartósan elzáródik, a középfülben a nyomás csökken, emiatt a fül „eldugul”. Amikor a külső nyomás változik, fülünk „pattog”: ilyenkor a megnyíló fülkürtön keresztül levegő áramlik ki a dobüregből (alacsonyabb külső nyomás esetén), vagy be a dobüregbe (magasabb külső nyomás esetén). A fülkürt másik neve Eustach-féle kürt.
  • hallás folyamata
  • egyensúlyérzékelés

A levegő rezgése a hang, melyet hallószervünk segítségével érzékelünk. Az egészséges fül körülbelül a 20 és 20 000 Hz közötti tartományban képes a hangrezgések érzékelésére, de az életkor előrehaladtával, illetve zajterhelés hatására ez a tartomány szűkül.

A hangrezgés hatására az ingerület a belső fülben alakul ki, és a hallóideg, illetve a hallópálya rostjain keresztül jut az agykéregi hallóközpontba. A hangérzet az agykéregben jön létre.

A hanghullámokat a fülkagyló gyűjti be és tereli a külső hallójáratba. A hang megrezgeti a hallójáratot lezáró dobhártyát. A dobhártya rezgését a hallócsontok, a kalapács, az üllő és a kengyel vezetik a csigához.

A kengyel talpa a csiga ovális ablakába illeszkedik. A csiga csontos falán belül találjuk az alaphártyát, amely a csiga hosszában a csúcsig húzódik, majd ott visszahajlik, és a Reissner-hártyában folytatódik. Ezért a csiga keresztmetszetén három járat: az alsó, a középső és a felső csigajárat látható.

A csigát folyadék tölti ki, amelyet a kengyel mozgása rezgésbe hoz. A nagyobb frekvenciájú rezgések, amelyek a magasabb hang hatására alakulnak ki, a csiga alapjához közel elnyelődnek, és rezgésbe hozzák az alaphártyát. A mélyebb hangok hatására létrejövő kisebb frekvenciájú rezgések a csiga csúcsához közelebb rezgetik meg az alaphártyát. Az elnyelődés helyén elektromos ingerület alakul ki, ami az agyba jut. Így az ingerület keletkezésének helye kódolja a hang magasságát: ez a hely-elv.

Az elektromos ingerület kialakulása a Corti-szervben történik. A csigában terjedő rezgés hatására a fedőhártya hozzányomódik az alaphártyán ülő szőrsejtekhez, a szőrök elhajlanak, és ingerület alakul ki. A Corti-szerv ily módon a rezgést képes elektromos jellé átalakítani, ami a hallóideg rostjain az agyba, majd a hallópályán az agykéregbe jut. Az agykéregben kialakul a hangérzet.

Orr

  • szaglóhagyma - A befutó rostok a szaglóideget képezik, és a receptorokban képződött ingerületet szállítják. A kilépő rostok a szaglókötegben futnak, és az ingerületeket az agykéregbe szállítják.
  • rostalemez - A rostacsont elvékonyodó, átlyuggatott része, amelyen keresztül a szaglóideg rostjai belépnek az agykoponyába, és elérik a szaglóhagymát.
  • orrcsont
  • szájpad
  • fülkürt nyílása - A fülkürt az orrüreget és a középfület (dobüreget) köti össze. Ezen keresztül egyenlítődik ki a dobüreg nyomása a külső légnyomással.
  • szagérzékelés

A levegőben található részecskék közül sok képes az orrban található szaglóreceptorokat ingerelni, aminek hatására az agykéregben szagérzet alakul ki. A szaglás fontos többek között a megfelelő táplálék kiválasztásában, vagy a másik egyed jellegzetes szagának érzékelésében, s így a társas kapcsolatokban. Az ember és a főemlősök szaglása viszonylag gyenge a legtöbb emlőshöz képest, de mi is több ezer szagot tudunk megkülönböztetni.

Az orr kiemelkedő részét az orrcsont és a hozzá csatlakozó porc merevíti. Az orrüreget a szájpad választja el a szájüregtől, és a fülkürt köti össze a középfüllel. A fülkürt a középfül nyomását és a külső légnyomást egyenlíti ki. Az orrüreget felülről a rostacsont elvékonyodó, átlyuggatott része, a rostalemez határolja; rajta keresztül az orrnyálkahártyából a szaglóideg vagy I. agyideg rostjai lépnek be a szaglóhagymába.

Nyelv

  • nyelv - Fontos szerepet játszik a falat kialakításában, a nyelésben, a beszédben és az ízérzékelésben. Rajta ízlelőszemölcsöket találunk. Ezekben helyezkednek el az ízérzékelésért felelős receptorok. (Ízérzékelő receptorokat találunk még a szájpadon és a garatban is.)
  • ízérző központ - A talamuszban való átkapcsolódás után ide jut az ízérző receptorokban keletkezett ingerület.
  • ízérzékelés
  • érzőideg - Az ingerületet szállítja a nyelvből az agyba.
  • ízlelőszemölcsök - A nyelv felületén lévő apró kidudorodások, amelyek az ízlelőbimbókat hordozzák. Az ízlelőbimbók tartalmazzák az ízérzékelésért felelős receptorsejteket.

Az ízérzékelés fontos a megfelelő táplálék kiválasztásában, illetve a veszélyes, maró, mérgező anyagok észlelésében, elkerülésében. A nyelven található ízérző receptorok különböző kémiai tulajdonságú anyagokra érzékenyek, melyek más és más ízérzetet okoznak.
Az ízérző receptorokban keletkezett ingerületek a VII., a IX. és a X. agyidegek közvetítésével jutnak az agyba, majd ott a talamuszban átkapcsolódva az agykéreg ízérző központjába. Az ízérzet az agykéregben alakul ki.

Bőr

  • hám - Két rétege az alsó élőhám és a felső szaruréteg. Az élőhám alsó sejtrétegét őssejtek képezik, amelyek folyamatosan osztódva új hámsejteket hoznak létre. Az idősebb sejteket a fiatalabbak a felszín felé szorítják. A vándorlás során programozott sejthalál zajlik le. A sejtekben keratin fehérje halmozódik fel. Az elhalt, keratinizált sejtek alkotják a szaruréteget, ami védőfeladatot lát el. Vastagsága a terheléstől függően változik. A hám ereket nem tartalmaz, tápanyagellátását az irharéteg erei biztosítják diffúzióval. Idegvégződéseket (a fájdalomérzékelésért felelős szabad idegvégződéseken kívül) nem tartalmaz.
  • irha - Főleg lazarostos kötőszövet építi fel. Benne receptorok és erek is találhatók. Az erek közvetetten, diffúzióval biztosítják a hám tápanyagellátását is. A hám és az irha közötti hullámos, nagy felület erős tapadást biztosít, és a hám tápanyagellátását is segíti.
  • bőralja - Főleg zsírszövetből áll. A zsír a mechanikai védelemben, a hőszigetelésben, a tápanyagraktározásban és a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok tárolásában fontos.
  • receptorok - Különböző ingerekre (hőre, hidegre, fájdalomra, nyomásra, vibrációra) érzékeny típusaik vannak.
  • ideg - A bőr gazdag idegvégződésekben, amelyek fontosak a tapintásban, a hőérzékelésben, illetve a fájdalomérzékelésben egyaránt.
  • bőrérzékelés

Az emberi test külső felszínét borító bőr a szervezet legnagyobb tömegű szerve, a testsúly mintegy 15-20%-át teszi ki. Rétegeiben többféle receptor helyezkedik el, amelyek a külvilágból érkező mechanikai, hő- és kémiai ingereket fogják fel.
A receptorok eloszlása nem egyenletes a test összes területén. Az ujj hegyén például rengeteg olyan receptor található, amelyek a finom tapintásért felelősek. A talpon azonban erős nyomást érzékelő receptorok vannak nagy számban. A bőr receptoraiban kialakult ingerület érzőidegeken keresztül az agytörzsbe vagy a gerincvelőbe jut. A bőrből származó információ végül a nagyagyba, az érző kéregbe kerül.

Animáció

Narráció

Az ember érzékszervei a szem, a fül, az orr, a nyelv és a bőr. Szemünk segítségével érzékeljük a külvilág látványát, fülünk a hallás és az egyensúlyozás szolgálatában áll, az orrunk a szaglás, míg a nyelvünk az ízlelés érzékszerve. Bőrünk teszi lehetővé azt, hogy érezzük a hideget és a meleget, a fájdalmat és a nyomást.

Két szemgolyónk a csontos szemüregben helyezkedik el. Védelmüket a szemhéj, a könnymirigy és a kötőhártya látja el. A fény áttetsző közegeken keresztül halad a szemben egészen a legbelső rétegig, az ideghártyáig. A szembe jutó fény hatására az ideghártya receptoraiban ingerület keletkezik, amely a látóidegen keresztül az agykéreg látóközpontjába jut el.

A hangok észlelésében a külső, a közép- és a belső fül egyaránt szerepet játszik. Fülkagylónk a hang irányának meghatározását és a hang továbbítását segíti. A hang a külső hallójáraton keresztül jut a középfülbe, ahol a hallócsontocskákat megrezegteti. A hang rezgése végül a belső fülbe jut, és a csontos csiga alaphártyáján ülő receptorokban kelt elektromos ingerületet. Ezt a hallóideg rostjai vezetik a hallókéregbe. Az egyensúlyérzék kialakításában csak a belső fül vesz részt. A belső fülben található félkörös ívjáratok rejtik magukban azokat a receptorokat, amelyek képesek a fej helyzetét és mozgását érzékelni.

A szagok észlelése során a levegőben lévő részecskék bejutnak az orrüregbe, és az ott található szaglóhám receptorait ingerlik. A különböző szaganyagokat különböző receptorok fogják fel. A receptorokban keletkezett ingerület a szaglóhagymába jut, majd a szaglóköteg rostjain keresztül továbbítódik az agykéregbe.

Az étel ízanyagait a nyelv felszínén és a szájüreg nyálkahártyáján lévő ízérző receptorok érzékelik és alakítják át ingerületté. A nyelv felületét ízlelőszemölcsök tagolják, amelyeket nyállal teli árok vesz körül. Az ízanyagok ebbe a nyálba oldódnak bele, és így tudnak diffundálni az ízérző receptorokhoz. A receptorokban keletkező ingerületek a VII., a IX. és a X. agyidegek közvetítésével jutnak az agykéreg ízérző központjába.

Az emberi test külső felszínét borító bőr a szervezet legnagyobb tömegű szerve, a testsúly mintegy 15-20%-át teszi ki. Rétegeiben többféle receptor helyezkedik el, amelyek a külvilágból érkező mechanikai, hő- és kémiai ingereket fogják fel. A receptorok eloszlása nem egyenletes a test összes területén. Az ujj hegyén például rengeteg olyan receptor található, amelyek a finom tapintást érzékelik. A talpunkon azonban erős nyomást érzékelő receptorok vannak nagy számban. A bőr receptoraiban kialakult ingerület különböző érzőidegeken keresztül az agytörzsbe vagy a gerincvelőbe jut. A bőrből származó információ végül a nagyagyba, az érzőkéregbe kerül.

Kapcsolódó extrák

A bőr rétegei, bőrérzékelés

Kültakarónk a bőr, melynek három fő rétege a hám, az irha és a bőralja.

A fül és a hallás folyamata

Hallószervünk a levegő rezgéseit alakítja át elektromos jelekké, amelyeket az agy dolgoz fel.

Egyensúly-érzékelés

A fej helyzetének és gyorsulásának érzékelése a belső fül segítségével történik.

Ízérzékelés

Az ízérző receptorok kémiai ingereket alakítanak át elektromos jelekké.

Orr, a szaglás folyamata

A szaglóreceptorok a szaganyagok hatására elektromos jeleket hoznak létre.

Szem

Egyik legfontosabb érzékszervünk. A fény hatására receptoraiban elektromos ingerületek alakulnak ki.

Az emberi agy

Az agyvelő fő részei az agytörzs, a köztiagy, a nagyagy és a kisagy.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Emberi test (női)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Emberi test kicsiknek

A fiatalabb korosztálynak szóló animációnk összefoglalja az emberi test főbb szervrendszereit.

Méhen belüli egyedfejlődés

Az animáció az emberi embrió és a magzat fejlődését mutatja be.

Kosárba helyezve!