A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az évszakok váltakozása (középfok)

Az évszakok váltakozása (középfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Földrajz

Címkék

évszakok váltakozása, évszak, kikeleti, nyár, ősz, tél, nap-éj egyenlőség, téli napforduló, nyári napforduló, napforduló, tengelyferdeség, hajlásszög, forgástengely, keringés, delelés, Föld, Nap, napfény, év, időszámítás, Ráktérítő, Baktérítő, hónap, hónapok, forgás, Egyenlítő, sarkkör, természet, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Föld keringése

  • tavasz
  • március 21. (tavaszi nap-éj egyenlőség)
  • nyár
  • június 22. (nyári napforduló)
  • ősz
  • szeptember 23. (őszi nap-éj egyenlőség)
  • tél
  • december 22. (téli napforduló)

Azért váltakoznak az évszakok, mert a ferde tengelyű Föld kering a Nap körül. A napsugarak felszínre eső hajlásszöge az év során folyamatosan változik a Föld különböző helyein, ezért eltérő mértékben melegítik fel azokat. Délben csak a térítőkörök között süthet merőlegesen a Nap, azokon túl sohasem.

A Föld tengelyferdeségének következményeként a napsugarak lehetséges legnagyobb hajlásszöge, azaz a 90° nem mindig az Egyenlítőnél található, hanem vándorol az északi és a déli szélesség 23,5°-a között. E két szélességi kört évente egyszer érinti, a nyári, valamint a téli napfordulókor, a köztük lévő területen viszont évente kétszer halad át. Ezért lettek nevezetesek e szélességi körök és kapták a Ráktérítő és a Baktérítő nevet. Mivel a napsugarak csak a térítőkörök között érkezhetnek merőlegesen a Földre, ez a legtöbb hőmennyiségben részesülő, vagyis legmelegebb terület.

A forgástengely ferdeségéből következik az is, hogy az északi, valamint déli szélesség 66,5°-án túl évente legalább egy napig nem kel fel a Nap, illetve nem nyugszik le. Ezt a két nevezetes szélességi kört északi, valamint déli Sarkkörnek nevezzük. A sarkkörökkel határolt területeknek jut a legkevesebb meleg, mert itt a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, és mert állandó éjszaka uralkodik a sarkkörökön 1-1 napig, a sarkokon viszont fél évig.
A térítőkörök és a sarkkörök között a napsugarak hajlásszöge 90°-nál kisebb, de mindennap felkel és lenyugszik a Nap. Kevesebb hőmennyiséget kap, mint a térítők közötti övezet, de többet, mint a sarkkörökön túli.

Nap-éj egyenlőségek idején a Nap pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik bárhol a Földön, a Nap ugyanannyi ideig van a látóhatár felett, mint alatt, így a nappalok és az éjszakák egyenlő hosszúak. Ilyenkor a Nap merőlegesen delel az Egyenlítő felett.
A térítők felett évente csak egy napon delel merőlegesen a Nap, ekkor van a napforduló. Ezután a térítőkörök „visszatérítik” a Napot, egyre alacsonyabban jár az égen, és „visszafordul” égi útján az Egyenlítő felé. Egy év kell ahhoz, hogy a Föld egyszer megkerülje a Napot, ezért van az, hogy az évszakok évente ugyanúgy váltakoznak.

Fogalomdefiníciók:

Nap-éj egyenlőség: Az a két nap az év során, amikor a Föld mindkét félgömbjén egyenlő hosszú a nappal és az éjszaka. Ekkor a Nap az Egyenlítő felett delel merőlegesen. A tavaszi nap-éj egyenlőség március 21-én van, az északi félgömbön ekkor kezdődik a csillagászati tavasz. Az őszi nap-éj egyenlőség szeptember 23-án van, az északi félgömbön ekkor kezdődik a csillagászati ősz.
Napforduló: Az az időpont, amikor a Nap évi látszó mozgása során a legmagasabban, valamint a legalacsonyabban delel a térítőkörön a látóhatár felett. Június 22-én a Ráktérítő felett delel merőlegesen a Nap, ekkor az északi félgömbön kezdődik a csillagászati nyár (a déli félgömbön a csillagászati tél). December 22-én a Nap a Baktérítő felett delel merőlegesen, ekkor a déli félgömbön kezdődik a csillagászati nyár (az északi félgömbön a csillagászati tél).
Delelési magasság: A Nap napi látszólagos mozgásának legmagasabb pontja az égbolton egy adott hosszúsági körön. Évszakonként változik, télen a legalacsonyabb és nyáron a legmagasabb.

Tavasz

  • március 21.
  • június 22.
  • szeptember 23.
  • december 22.
  • 23,5°
  • 66,5°
  • 90°
  • 66,5°
  • 23,5°
  • tavasz
  • nyár
  • ősz
  • tél
  • északi sarkkör
  • Ráktérítő
  • Egyenlítő
  • Baktérítő
  • déli sarkkör

Az északi félgömbön március 21-én kezdődik a csillagászati tavasz, és június 22-ig tart. Március 21-én a napsugarak az Egyenlítőt 90 fokos szögben érik. Ám ahogyan telnek a napok, a napsugarak egyre északabbra esnek be merőlegesen, s a tavasz utolsó napján pedig már a Ráktérítőn. Az egész északi félgömb egyre több meleget kap. Közben a déli félgömbön egyre csökken a napsugarak hajlásszöge, tehát a melegítő hatása is.

Nyár

Június 22-én az északi félgömbön be is köszönt a csillagászati nyár, a déli félgömbön pedig a tél, mert a Nap a Ráktérítő felett delel merőlegesen, a Baktérítőn viszont igen kicsi a hajlásszöge. Aztán ahogy telik-múlik az idő, a Nap merőleges delelése egyre távolabb kerül a Ráktérítőtől, fokozatosan visszatérül az Egyenlítő felé. Nyáron az északi félgömbön jóval nagyobb a felmelegedés, mint a délin, de a hetek múlásával minden kissé dél felé tolódik. Az északi féltekén a nyár, a délin pedig a tél szeptember 23-ig tart.

Ősz

Szeptember 23-ára megint visszatalál a Nap az Egyenlítőhöz, a fölött delel merőlegesen. Így az északi félgömbön egyre csökken a hajlásszöge, napról napra gyengül a felmelegedés, egészen december 22-éig. A déli félgömbön minden éppen fordítva történik, egyre melegebb van.

Tél

December 22-én a Nap a Baktérítő felett delel merőlegesen. Ekkor kezdődik a déli félgömbön a csillagászati nyár, az északi félgömbön pedig a tél. Majd az idő múlásával a Nap merőleges delelése egyre távolabb kerül a Baktérítőtől, fokozatosan "visszatérül" az Egyenlítő felé. Télen a déli félgömbön jóval nagyobb a felmelegedés, mint az északin, de a hetek múlásával minden eltolódik kissé észak felé. A déli féltekén a csillagászati nyár, az északi féltekén a tél december 23-tól március 21-ig tart.

Nevezetes napok

Animáció

Narráció

A Föld egy adott pontjának középhőmérséklete egy év folyamán nem állandó. Ez a jelenség okozza az évszakok váltakozását, ami három okra vezethető vissza: a Föld Nap körüli keringésére, a Föld gömbalakjára és a Föld forgástengelyének ferdeségére.
A Föld ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, a Napot egy év alatt kerüli meg. Mivel a Föld gömb alakú, a napsugarak eltérő hajlásszögben érik. A levegő felmelegedésének mértékét is ez határozza meg.
Az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva egyre kisebb lesz a napsugarak hajlásszöge: az Egyenlítőnél maximum 90°, azaz derékszög, míg a sarkoknál 0° is lehet. Minél nagyobb a napsugarak hajlásszöge, annál erősebben melegítik fel a felszínt és a levegőt. A sarkok felé tehát fokozatosan csökken a felmelegedés mértéke, ezáltal a hőmérséklet is.
Azonban a Föld Nap körüli keringése és a Föld gömb alakja még nem magyarázza meg az évszakok kialakulását. Létrejöttükhöz a Föld forgástengelyének a ferdesége is elengedhetetlen tényező. Ha a Föld forgástengelye merőleges lenne a keringés síkjára, akkor egy bizonyos szélességi körön fekvő településen a beérkező napenergia állandó lenne az év folyamán.
A valóságban az északi sarkkör és a Ráktérítő közötti területen decemberben, valamint a déli sarkkör és a Baktérítő között júniusban a napsugarak hajlásszöge kicsi, tehát a kapott napenergia mennyisége kevés. Ez a téli évszak.
Ezzel szemben júniusban az északi sarkkör és a Ráktérítő között, decemberben pedig a déli sarkkör és a Baktérítő között a napsugarak hajlásszöge közelít a derékszöghöz. Ezáltal nagy a beérkező napenergia mennyisége. Ez a nyári évszak.
A térítők között, valamint a sarkkörökön túl a napsugarak hajlásszöge viszonylag állandó, ezért nincsenek ott jelentősebb hőmérsékleti váltakozások az év folyamán.

Kapcsolódó extrák

Árnyékok

A fényviszonyok változása az évszakok függvényében. Magasságmérés árnyék segítségével.

A földrajzi fokhálózat (középfok)

A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal megadható.

A Nap útja a Föld nevezetes szélességi körein

A Nap látszólagos napi járása a Föld tengely körüli forgásának a következménye.

Almafa

Az alma az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcs a világon.

Eljegesedés

A legutóbbi jégkorszak kb. 13 ezer éve ért véget.

Földrajzi érdekességek – Természetföldrajz

A természetföldrajz témakörén belül számos érdekességgel találkozhatunk.

Időmérés

Az első naptárak és időmérő eszközök már az ókori keleti civilizációkban megjelentek.

Időzónák

A Földet 24 időzónára osztották fel, melyeken belül az egységes zónaidőt használják.

Mennyi az idő?

A játék segítségével gyakorolhatjuk a mutatós és a digitális órák használatát.

Övezetesség

Bolygónkon földrajzi, éghajlati és ezzel összefüggésben növényzeti övezetesség figyelhető meg.

Tölgyfa

A tölgyfa példáján láthatjuk a fák évszakonkénti változását.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

Vadgesztenye

A jelenet segítségével megismerhetjük a gesztenyefa évszakonkénti változásait.

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

Az évszakok váltakozása (alapfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Erdők szintjei

A különböző erdőtípusok szintezettsége eltérő lehet.

Kosárba helyezve!