A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az izom felépítése

Az izom felépítése

Az animáció bemutatja az izom finomszerkezetét, és működését a molekuláris szintig.

Biológia

Címkék

izmok, izomműködés, mozgás, összehúzódás, elernyedés, izommunka, vázizom, harántcsíkolt izom, izomnyaláb, izomrost, izomfonal, izompólya, aktin, miozin, izomfehérje, mozgatás, ín, szarkomer, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Izom felépítése

  • ín - Az izmot a csonthoz rögzíti. Tömöttrostos kötőszövet építi fel.
  • izompólya - Az izmot borító kötőszövetes hártya.

Izomnyaláb

  • nyalábhüvely - Az izomnyalábot borító kötőszövetes hártya.

Izomrost

  • sejthártya
  • sejtmag - Az izomrost sejtek összeolvadásával jön létre, emiatt felfogható egyetlen sokmagvú sejtként is.
  • mozgató idegrost - A motoros véglemezben végződik, ahol az ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) az acetilkolin. Ingerléskor az izomrostban az endoplazmatikus hálózatból kalciumionok szabadulnak fel, ami az izom összehúzódását okozza.
  • endoplazmatikus hálózat - Fontos kalciumraktár. Azt izom ingerlése során ennek üregéből kalciumionok áramolnak a sejtplazmába, ami az izom összehúzódását váltja ki.
  • mitokondrium - Az ATP-termelésért felelős sejtszervecske. Az izom ATP formájában nagy mennyiségű energiát igényel a működéséhez.

Izomfonal

  • szarkomer
  • miozin - Az izomösszehúzódásban az aktinnal együtt nélkülözhetetlen fehérje.
  • aktin - Az izomösszehúzódásban a miozinnal együtt nélkülözhetetlen fehérje. Az aktint Straub F. Brunó magyar biológus fedezte fel.
  • Z-lemez

Aktin és miozin

  • Z-lemez
  • miozin - Az izomösszehúzódásban az aktinnal együtt nélkülözhetetlen fehérje.
  • aktin - Az izomösszehúzódásban a miozinnal együtt nélkülözhetetlen fehérje. Az aktint Straub F. Brunó magyar biológus fedezte fel.
  • H sáv - Csak miozint tartalmaz. Az izom összehúzódásakor rövidül.
  • A sáv - Miozint tartalmaz. Hossza az izom összehúzódásakor nem változik.
  • I sáv - Csak aktint tartalmaz. Az izom összehúzódásakor rövidül.
  • szarkomer

Molekuláris mechanizmus

  • miozinfej - Az aktinhoz kötődve megváltozik a dőlésszöge, és az aktinfonalat meghúzza. ATP szükséges a működéséhez.
  • aktin - Az izomösszehúzódásban a miozinnal együtt nélkülözhetetlen fehérje. Az aktint Straub F. Brunó magyar biológus fedezte fel.
  • ADP
  • foszfát
  • ATP - Az ATP a sejtek legfontosabb energiaszolgáltató vegyülete. ADP-re és foszfátra hasad, eközben energia szabadul fel. ATP-re van szükség ahhoz, hogy a miozinfej elengedje az aktint.
  • troponin - Kalciumiont képes kötni, melynek hatására a tropomiozin elmozdul, és a miozinfej az aktinhoz kötődhet.
  • kalciumionok - Az idegi ingerlés hatására az endoplazmatikus hálózatból szabadulnak fel. A troponinhoz kötődnek, emiatt a tropomiozin elmozdul, és szabaddá válnak az aktin miozinkötő részei. A miozin az aktinhoz köt.
  • tropomiozin - A tropomiozin az izom elernyedt állapotában elfedi az aktin miozinkötő régióit. Amikor a troponinhoz kalciumion kötődik, a tropomiozin elmozdul, és a miozinfej az aktinhoz kapcsolódhat.
  • Kalciumszint-emelkedés az ingerlés hatására
  • Izom-összehúzódás
  • Ernyedés

Animáció

  • ín
  • izompólya
  • nyalábhüvely
  • izomnyaláb
  • izomrost
  • sejtmag
  • aktin
  • miozin
  • A sáv
  • H sáv
  • I sáv
  • miozinfej
  • aktin
  • ADP
  • foszfát
  • ATP
  • troponin
  • kalciumionok
  • tropomiozin

Narráció

Testünk mozgatását izmaink összehúzódása és elernyedése biztosítja.
Az izmok a csonthoz a tömöttrostos kötőszövetből felépülő inakkal kapcsolódnak.
Az izmokat kötőszövetes hártya, az izompólya veszi körül.
Az izom kötőszövetes nyalábhüvelyekkel borított izomnyalábokból épül fel.

Az izomnyaláb izomrostokból áll.
Az izomrost sejtek összeolvadásával jön létre, emiatt felfogható egyetlen sokmagvú sejtként is. A benne található izomfehérjék, az aktin és a miozin biztosítják az izom összehúzódását.

Az aktin és a miozin kötegekbe, izomfonalakba rendeződik, amely az aktin- és a miozinfonalak szabályos elrendeződése miatt jellegzetes sávozottságot mutat. Erről a mikroszkóppal látható minzázatról kapta nevét a harántcsíkolt izomszövet.

Azt a sávot, amely miozint tartalmaz, A sávnak nevezzük. Az A sávon belüli H sávban csak miozin, az I sávban pedig csak aktin található.
Az izom ingerlésekor az aktin és a miozin elcsúszik egymáson, az izom összehúzódik. Ekkor az I és a H sáv keskenyebbé válik.

Az izom-összehúzódás molekuláris magyarázata a következő.
Az idegi ingerlés hatására az izomrostokban a kalciumszint megemelkedik.
A kalciumionok a troponinhoz kötődnek, emiatt a tropomiozin elmozdul, és az aktinon szabaddá válnak a miozinkötő részek. A miozin hozzákötődik az aktinhoz, kilép az ADP és a foszfát, a miozinfej pedig elhajlik, és elmozdítja az aktint. Ezután a miozinfejhez ATP köt, és elengedi az aktint. Az ATP hasad ADP-re és foszfátra, és a miozin újra az aktinhoz kötődik.

Ez a folyamat addig tart, amíg a kalciumkoncentráció magas az izomrostban. Az ingerlés befejeztével a kalciumkoncentráció lecsökken, a troponin-tropomiozin komplex visszaáll a nyugalmi állapotába.

Kapcsolódó extrák

Az emberi izomzat

A vázizmok a mozgási szervrendszer aktív részét képezik: a csontokhoz tapadnak, azokat mozgatják.

Izomszövetek

Szervezetünkben harántcsíkolt, sima-, és szívizomszövet fordul elő.

A bőr rétegei, bőrérzékelés

Kültakarónk a bőr, melynek három fő rétege a hám, az irha és a bőralja.

A felső végtag váza

A felső végtag vázát a vállöv és a szabad felső végtag csontjai alkotják.

Az alsó végtag váza

Az alsó végtag vázát a medenceöv és a szabad alsó végtag csontjai alkotják.

Az emberi csontváz

Belső szilárd vázunk, melyhez a vázizmok tapadnak.

Az idegrendszer

A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszert idegek és dúcok alkotják.

Csontkapcsolatok

Csontjaink ízülettel, porccal, varratokkal vagy összenövéssel kapcsolódhatnak egymáshoz.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Emberi test kicsiknek

A fiatalabb korosztálynak szóló animációnk összefoglalja az emberi test főbb szervrendszereit.

Fedőhámok

Az állati test külső és belső felszíneit fedőhámok borítják.

Ízülettípusok

Az ízületeket a lehetséges elmozdulások iránya szerint is csoportosíthatjuk.

Koponya és gerincoszlop

A központi idegrendszer két fő részét, az agyat és a gerincvelőt a koponya és a gerincoszlop védi.

Kötő- és támasztószövetek

Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.

Miből áll az emberi test?

Jelenetünk az emberi test összetevőit mutatja be.

Szív

A keringési rendszer központi pumpája, amely több milliárdszor húzódik össze életünk során.

Térdízület

A térdízületet a combcsont, a sípcsont és a térdkalács alkotja.

A felkar izmai

A végtag mozgatását az ellentétes működésű hajlító- és feszítőizmok végzik.

Térdreflex

A feszítőizom megnyúlására adott válasz a térdreflex, melynek reflexközpontja a gerincvelőben van.

Fájdalomreflex

A fájdalomreflex a károsító ingertől való távolodást szolgáló gerincvelői reflex.

Kosárba helyezve!