A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Történelem

Címkék

ókori világ csodái, Gízai Nagy piramis, Alexandriai világítótorony, Szemiramisz függőkertje, Epheszoszi Artemisz-templom, Halikarnasszoszi Mauzóleum, Rodoszi Kolosszus, Olümpiai Zeusz-szobor, építészet, Hellász, Babilon, Egyiptom, Mezopotámia, egyház, mauzóleum, memória, ókor, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Ókori világ csodái

Gízai Nagy piramis

Alexandriai világítótorony

Szemiramisz függőkertje

Epheszoszi Artemisz-templom

Halikarnasszoszi Mauzóleum

Babilon falai

Rodoszi Kolosszus

Olümpiai Zeusz-szobor

Animáció

Narráció

Az ókori világ csodáit először a szidóni Antipatrosz sorolta fel egy, a Kr. e. 2. században írt epigrammájában. Listája hét, emberi kéz által alkotott remekművet tartalmazott.
A felsorolás azonban az évszázadok alatt sokat változott, hiszen a kiválasztás erősen szubjektív, nehéz összehasonlítani a nagyszerű alkotásokat. Ráadásul a csodákkal kapcsolatos források erősen hiányosak és nem is egységesek, helyenként igen eltérő adatokat közölnek az egyes alkotásokkal kapcsolatban.
Szomorú tény az is, hogy napjainkban már csak egy, minden listán szereplő csoda látható: a gízai piramisok.

Az egyiptomi piramisok közül a gízai Nagy Piramis a legnagyobb.
Kheopsz fáraó monumentális, négyzet alapú gúla alakú síremlékének eredeti magassága meghaladta a 146 métert, alapéleinek hossza pedig körülbelül 230 méter volt.

Szintén a fáraók birodalmában, a Földközi-tenger partján lévő Alexandria városa előtt, Pharosz szigetén állt egy másik csoda, a világítótorony.
Bár a források nem egységesek ebben a kérdésben, a márvány építmény magassága biztosan meghaladta a 100 métert. A feljegyzések szerint egy földrengés döntötte romba.

Mezopotámia területén, Babilon városában állhatott az a függőkert, amelyet talán egy asszír uralkodó építtetett feleségének.
A több szintből álló, teraszosan kialakított kertet az utókor tévesen kapcsolta Szemiramisz nevéhez.

Más babiloni nevezetesség nem szerepelt az eredeti listán, de a későbbi felsorolásokban már megjelent a város fala is.
A monumentális fal 18 méter magas volt. Körülbelül 18 km hosszúságban vette körbe a várost. A források szerint a vályogtéglából emelt falon több kaput is kialakítottak. Az Istár-kapu volt az egyik leglátványosabb és legnagyobb ezek közül.

Antipatrosz listájának további elemei már mind hellén földön álltak. Az epheszoszi Artemisz-templom az ókori görögség legnagyobb temploma volt.
A több mint száz évig épített templom egyetlen éjszaka alatt pusztult el egy gyújtogatás következtében.

Szintén Kis-Ázsiában, Halikarnasszoszban állt az a 45 méter magas síremlék, melyet Mauszólosz király emeltetett magának és feleségének.

Az eredeti felsorolásban két lenyűgöző szobor is helyet kapott. A Rodosz szigetén felépített Kolosszus egy bronzszobor volt, amely Héliosz napistent ábrázolta.
A több tonna bronzból és vasból készített alkotást egy földrengés rombolta le.

Az ókori vallási eseményeknek és játékoknak helyt adó Olümpia Zeusz-tiszteletére emelt templomában volt a görög főisten szobra.
Az arannyal és elefántcsonttal borított, 13 méter magas remekmű az egyik leghíresebb hellén szobrász, Pheidiász alkotása volt.

Kapcsolódó extrák

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Olümpia (Kr. e. 5. század)

A Kr. e. 776-tól négyévente rendezett vallási és sportesemények tették e várost az ókori Hellász egyik központjává.

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

A Kr. e. 27. században épült lépcsős piramis volt az ókori Egyiptom első piramisa.

Hammurapi törvényoszlopa

Hammurapi uralkodásának legtöbbet emlegetett emléke a 282 pontból álló ítéletgyűjtemény.

Legendás építmények

A jelenet az emberi történelem legendás építészeti alkotásait gyűjti egy csokorba.

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Tenochtitlan (15. század)

A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.

Tutanhamon sírja (Kr. e. 14. század)

A 20. század egyik legnagyobb szenzációja az egyiptomi fáraó sírkamrájának feltárása volt.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

A szobrászat mérföldkövei

A jelenetben a szobrászat történetének öt kiemelkedő alkotását ismerhetjük meg.

Béke-oltár (Róma, Kr. e. 1. század)

Az első császár által építtetett hatalmas oltár az Augustus-kori művészet egyik legjelentősebb alkotása volt.

Ókori görög oszloptípusok

A dór, az ión és a korinthoszi oszlop méretében és oszlopfőjének díszítettségében is különbözik.

Rosette-i kő

A rosette-i kő segítségével sikerült megfejteni a hieroglifák titkát.

Vénusz-szobrok

A kőkorban keletkezett apró szobrocskák feltehetően a termékenységet és a jólétet szimbolizálják.

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Moai (Húsvét-sziget, 16. század)

A Csendes-óceánban található kis sziget különleges kőszobrai miatt vált ismertté.

Mükéné (Kr. e. 2. évezred)

A fejlett kultúrának is nevet adó város volt a történelem első települése, mely fellegvárral rendelkezett.

Kosárba helyezve!