A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az örökítőanyag szerveződése

Az örökítőanyag szerveződése

Sejtjeink néhány ezredmilliméter átmérőjű magjában közel 2 m hosszúságú DNS található többszörösen feltekeredve.

Biológia

Címkék

örökítőanyag, DNS, dezoxiribonukleinsav, kettős hélix, kromoszóma, adenin, timin, citozin, guanin, reprodukció, purin, pirimidin, hidrogénkötés, hisztonfehérje, nukleoszóma, ember, biokémia, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Kromoszóma szerkezete

  • DNS
  • cukor-foszfát gerinc
  • bázisok
  • cukor (dezoxiribóz)
  • foszfát
  • adenin
  • timin
  • citozin
  • guanin
  • gyöngyfüzérszerkezet
  • hisztonmag (8 db hisztonfehérje)
  • H1 hiszton
  • tekercsszerkezet
  • hurokszerkezet
  • fehérjeváz
  • kromoszóma

A DNS szerkezete

  • cukor-foszfát gerinc - Molekulalánc, amelyben cukor (dezoxiribóz) és foszfát váltogatja egymást.
  • bázisok - A DNS-ben 4 féle nitrogéntartalmú szerves bázis található. Ezek az adenin, a timin, a guanin és a citozin. Az adenin és a guanin nagyobb méretű purinbázisok, a timin és a citozin kisebb pirimidinbázisok.
  • cukor (dezoxiribóz) - A DNS-ben található cukor az 5 szénatomos dezoxiribóz. Ezért a DNS teljes neve dezoxiribonukleinsav.
  • foszfát - A dezoxiribóz-molekulák között helyezkedik el.
  • adenin - Az adenin és a guanin purinbázis. Az adenin a timinhez kapcsolódik két hidrogénkötéssel.
  • timin - A timin és a citozin pirimidinbázisok.
  • citozin - A citozin és a timin pirimidinbázisok.
  • guanin - A guanin és az adenin purinbázis. A guanin a citozinhez kapcsolódik három hidrogénkötéssel.

Narráció

A DNS kettős hélix alakú molekula, melyben a cukor-foszfát gerinchez nitrogéntartalmú szerves bázisok csatlakoznak; ezek sorrendje a fehérjék aminosavsorrendjét kódolja. Ezáltal a DNS meghatározza az élőlények tulajdonságait.

A cukor-foszfát gerincben dezoxiribóz és foszfát váltogatja egymást. A bázisokat két nagy csoportba sorolhatjuk: ezek a purinbázisok és a pirimidinbázisok. Purinbázis az adenin és a guanin, pirimidinbázis a timin és a citozin. A bázispárosodás szabálya kimondja, hogy az adeninnel szemben timin, a guaninnal szemben citozin helyezkedik el, tehát egy nagyobb méretű purin mindig egy kisebb pirimidinnel párosodik. A bázisokat hidrogénkötések kapcsolják össze egymással: az adenint a timinnel kettő, a guanint a citozinnal három.

A sejtek több méter összhosszúságú DNS-t is tartalmazhatnak, amit rendezetten pakolni kell, hogy elférjen a néhány ezredmilliméter átmérőjű sejtmagban, ne gubancolódjon össze, és a sejtosztódás során megfelelően ketté lehessen osztani az utódsejtek között.

A DNS-molekula hisztonfehérjékre csavarodik fel, így jönnek létre a nukleoszómák. A nukleoszómában nyolc hisztonmolekula alkotja a magkomplexet, erre a DNS közel kétszer felcsavarodik. A DNS-t a magkomplexre a H1 hiszton rögzíti. A hisztonok jellegzetes gyöngyfüzérszerű struktúrát alkotnak.

Ez a gyöngyfüzérszerkezet felcsavarodva tekercs, azaz szolenoid szerkezetet alakít ki. Egy csavarmenetben hat darab nukleoszóma található.

A tömörítés következő lépéseként a tekercs egyes szakaszai egy fehérjevázhoz kapcsolódnak. Így jellegzetes hurokszerkezet alakul ki.

Ez a hurokszerkezet feltekercselve alkotja a kromoszómát.

Az ember testi sejtjeiben 46 darab kromoszómát találunk, a DNS összhossza pedig sejtenként közel 2 méter. Ebből könnyen kiszámolható, hogy a mikroszkopikus méretű kromoszómák átlagosan több mint 4 cm DNS-t tartalmaznak.

Kapcsolódó extrák

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Az eukarióta sejtekben számos sejtszervecskét találunk.

DNS

A sejtekben a genetikai információ hordozója.

Meiózis

Ivarsejtjeink haploid sejtek, amelyek diploid sejtekből képződnek meiózissal, azaz számfelező osztódással.

Mitózis

A mitózis a sejtek olyan osztódása, amikor a kromoszómaszám nem változik.

Pirimidin (C₄H₄N₂)

Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület, származéka a timin, a citozin és az uracil.

Purin (C₅H₄N₄)

Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület, származéka a guanin és az adenin.

2-dezoxi-béta-D-ribóz (C₅H₁₀O₄)

A DNS alkotórésze, mely egy hidroxilcsoporttal kevesebbet tartalmaz, mint a β-D-ribóz.

Egyed alatti szerveződési szintek

Az animáció bemutatja az élő rendszerek szerveződését az egyed szintjétől a szerveken és szöveteken át a sejtek szintjéig.

Közönséges papucsállatka

Édesvizekben közönséges csillós eukarióta egysejtű.

Radioaktivitás

A nem stabil atommagok bomlásának folyamatát nevezzük radioaktivitásnak.

Medveállatka

A medveállatkák képesek extrém körülményeket túlélni: akár a világűrben is életben maradhatnak.

A fehérjék szerkezete

A polipeptidlánc(ok) felépítése és térbeli elrendeződése kialakítja a fehérje térszerkezetét.

Óriás amőba

Édesvízben közönséges heterotróf egysejtű, melynek alakja folyamatosan változik.

Kosárba helyezve!