A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Az ózonréteg

Az ózonréteg

Az ózonréteg a Napból érkező veszélyes UV-sugárzást szűri ki, ezért a földi élethez nélkülözhetetlen.

Földrajz

Címkék

ózonréteg, ózonpajzs, ózonmolekula, ultraibolya sugárzás, védőernyő, UV-A, UV-C, UV-B, oxigén, oxigénmolekula, ózonlyuk, troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, biológia, földrajz, kémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Az ózonréteg

  • troposzféra
  • sztratoszféra
  • mezoszféra
  • ózonréteg
  • 50–80 km
  • 12–50 km
  • 0–12 km
  • 15–30 km

Az ózon az oxigén háromatomos molekulája, mérgező gáz.
A légkör oxigénmolekulái a rövid hullámhosszú sugárzás hatására víz jelenlétében oxigénatomokra hasadnak. Az oxigénatomok oxigénmolekulákkal ütközve ózonná egyesülnek.
A troposzféra is tartalmaz kevés ózont, de a gáz nagy mennyiségben 15–30 km magasságban, az ózonrétegben található. Ez a réteg azért fontos, mert mint egy ernyő, megszűri a Napból érkező, az élőlények számára halálos ultraibolya sugarak legnagyobb részét. A Föld kisugárzott hőjét is visszaveri, ezzel a bolygó hőháztartásának szabályozásában is szerepe van.
Az ózon a hosszú hullámhosszú ibolyántúli vagy látható fény sugárzás hatására könnyen oxigénatomra és kétatomos oxigénmolekulára bomlik freonok (klór-fluormetánok) közreműködésével.
Ha az ózonrétegben csökken az ózon mennyisége, akkor a légkör ultraibolya sugárzást kivédő képessége is gyengül. A magas légkörben lévő ózon ritkulását a köznyelv úgy fejezi ki, hogy „ózonlyuk” keletkezik.
Az ózon sűrűsége a légkörben területenként és időszakonként változik.
Az ózon főleg a forró övezet fölötti ózonrétegben keletkezik. Márciustól a magasabb földrajzi szélességek felé szállítódik. Az északi félgömbön a sarkig is eljuthat, de a déli félgömbön csak az 50-60° szélességig (az itt uralkodó nagyon erős ellentétes irányú légáramlás miatt).
Novembertől a Déli-sarkvidék felett egyre csökken a sűrűsége (mert itt nyár van, és egyre erősebb a besugárzás). Annyira megritkulhat, hogy a Földet védő ernyő kilyukadhat. Márciustól viszont egyre több ózon keletkezik (mert egyre gyengébb a besugárzás), vagyis az ernyő befoltozódik.
Az ózon ritkulása a légkörben természetes folyamat. Ha azonban a légkörben az egyre gyarapodó freonok miatt egyre több ózon bomlik fel, akkor a védőernyőn egyre nagyobb lyuk lesz, és egyre nehezebben foltozódik be.

Az ózonréteg, mint védőernyő

  • ultraibolya sugárzás
  • UV-A - Nagy hullámhosszúságú (400–320 nanométeres), viszonylag kis energiájú ultraibolya sugárzás. A földfelszínt a nagy része eléri. Nagy mennyiségben a sejteket és a DNS-t károsítja, rákkeltő hatású lehet.
  • UV-B - Közepes hullámhosszúságú (320–280 nanométeres), az UV-A-nál nagyobb energiájú ultraibolya sugárzás. A földfelszínt csak kis része éri el, mert az ózonréteg elnyeli. Hatására szervezetünkben D-vitamin képződik. Nagy mennyiségben DNS-károsító és rákkeltő hatású.
  • UV-C - Rövid hullámhosszúságú (280–100 nanométeres), nagy energiájú UV-sugárzás. A földfelszínt nem éri el, mert a légkör oxigénje elnyeli. Súlyosan károsítja, töri a DNS-t, ezért az evolúció során a szárazföldi élet csak akkor alakulhatott ki, amikor a légkör alkalmassá vált az UV-C sugárzás kiszűrésére.
  • ózonréteg
  • O₂ -› O₃
  • O₃ -› O₂

UV-C és UV-B elnyelése

  • oxigénmolekula
  • UV-C sugárzás
  • ózonmolekula
  • Az oxigénmolekula bomlik.
  • Az oxigénatom az oxigénmolekulával egyesül és ózon keletkezik.
  • UV-B sugárzás
  • Az ózonmolekula bomlik.
  • Az oxigénatom és az ózonmolekula oxigénmolekulákká alakul.

Az ózonréteg ritkulása

Animáció

  • ózonréteg
  • 15–30 km
  • UV-A - Nagy hullámhosszúságú (400–320 nanométeres), viszonylag kis energiájú ultraibolya sugárzás. A földfelszínt a nagy része eléri. Nagy mennyiségben a sejteket és a DNS-t károsítja, rákkeltő hatású lehet.
  • UV-B - Közepes hullámhosszúságú (320–280 nanométeres), az UV-A-nál nagyobb energiájú ultraibolya sugárzás. A földfelszínt csak kis része éri el, mert az ózonréteg elnyeli. Hatására szervezetünkben D-vitamin képződik. Nagy mennyiségben DNS-károsító és rákkeltő hatású.
  • UV-C - Rövid hullámhosszúságú (280–100 nanométeres), nagy energiájú UV-sugárzás. A földfelszínt nem éri el, mert a légkör oxigénje elnyeli. Súlyosan károsítja, töri a DNS-t, ezért az evolúció során a szárazföldi élet csak akkor alakulhatott ki, amikor a légkör alkalmassá vált az UV-C sugárzás kiszűrésére.
  • oxigénmolekula
  • UV-C sugárzás
  • ózonmolekula
  • Az oxigénmolekula bomlik.
  • Az oxigénatom az oxigénmolekulával egyesül és ózon keletkezik.
  • UV-B sugárzás
  • Az ózonmolekula bomlik.
  • Az oxigénatom és az ózonmolekula oxigénmolekulákká alakul.

Narráció

Az ózonréteg a felszíntől számított 15 és 30 km közötti sávban fordul elő, vastagsága változó.

Földünk védőpajzsa a Napból jövő sugarak ibolyán túli részét, más néven az UV-sugarakat elnyeli. Ezek a sugarak károsítják az élőlények hámszövetét, továbbá a sejtek örökítőanyagát. Az ózonréteg nélkül nem alakult volna ki az élet. Az ózon keletkezése és bomlása egy állandó folyamat, amely egyensúlyban van.

A légkör kétatomos oxigénmolekulája a nagy energiájú UV-C sugárzás hatására atomjaira bomlik, melyek ezután egy-egy oxigénmolekulához kötődnek, és létrejön a háromatomos oxigénmolekula, az ózon.
Az ózonmolekula instabil, így ultraibolya sugárzás hatására szétbomlik. Az ózon keletkezésének és bomlásának egyensúlyi folyamata mára felborult.

Az utóbbi évtizedekben a főként ipari tevékenység miatt levegőbe juttatott káros anyagok, mint a klór, fluor és bróm hatására az ózonpajzs vékonyodni kezdett. Az ózonlyuk nem jelenti az ózonpajzs tényleges kilyukadását, csupán a réteg elvékonyodását.
Nagy kiterjedésű ózonlyuk az Antarktisz fölött található, az utóbbi 40 évben kevesebb, mint harmadára csökkent itt az ózon mennyisége. Az Északi-sark fölött szintén jelentős elvékonyodás tapasztalható.

Kapcsolódó extrák

Az oxigén körforgása

Az élőlények többsége számára nélkülözhetetlen oxigén Földünkön folyamatos körforgásban van.

Levegőszennyezés

Az animáció a levegőszennyezés fő forrásait: a mezőgazdasági, ipari és települési légszennyezést mutatja be.

Ózon (O₃)

Az oxigén allotrop módosulata, melyet három oxigénatom épít fel.

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Kén-dioxid (SO₂)

A savas esők fő okozója. A kénsavgyártás köztiterméke.

Környezetbarát autók

A benzin- és elektromos meghajtás kombinálásával a károsanyag-kibocsátás csökkenthető.

Nitrogén (N₂) (alapfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Nitrogén-monoxid (NO)

Színtelen, levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, mely a salétromsavgyártás egyik intermedierje.

Oxigén (O₂) (alapfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Szén-monoxid (CO) (alapfok)

Színtelen, szagtalan, mérgező gáz, mely sok halálos áldozatot követel a hibás tüzelőberendezések miatt.

Szennyvíztisztító telep

A megtisztított szennyvíz felhasználható mezőgazdasági, ipari célokra.

Talajszennyezés

Az animáció a talajszennyezés főbb forrásait mutatja be.

Vízszennyezés

A vízszennyezés fő forrásai a települések, az ipar és a mezőgazdaság.

Hogyan működik a hűtőgép?

Az animáció segítségével megismerhetjük a hűtőgép szerkezetét és működését.

Környezetszennyezés

Az emberi társadalom környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait nevezzük környezetszennyezésnek.

Medveállatka

A medveállatkák képesek extrém körülményeket túlélni: akár a világűrben is életben maradhatnak.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

Kosárba helyezve!