A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Baktériumok (gömb, pálca és csavart alakúak)

Baktériumok (gömb, pálca és csavart alakúak)

A baktériumokat alakjuk szerint is csoportosíthatjuk.

Biológia

Címkék

baktérium, prokarióta, egysejtű, kórokozó, antibiotikum, mikroorganizmus, betegség, fertőzés, gyulladás, kóli, tetanusz, pestis, kolera, kankó, agyhártyagyulladás, gonorrhoea, tüdőgyulladás, szalmonella, légiósbetegség, Lyme-kór, szifilisz, pálca, , gömb alakú, monococcus, vibrio, genny, bacillus, spirillum, coccus, sejt, sejtfal, Gram pozitív, gram festés, tok, csilló, Pasteur, Gram negatív, morfológia, bakteriológia, mikrobiológia, biológia

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik NEM gömb alakú baktérium?
  • Milyen alak NEM jellemző a baktériumokra?
  • Milyen alakú baktérium a pestis kórokozója?
  • Milyen alakú baktérium a tetanusz kórokozója?
  • Melyik betegséget okozza baktérium?
  • Melyik betegséget okozza baktérium?
  • Melyik betegséget okozza baktérium?
  • Melyik betegség NEM bakteriális eredetű?
  • Melyik betegség NEM bakteriális eredetű?
  • Melyik betegség NEM bakteriális eredetű?
  • Melyik sejtalkotó festődése alapján különítjük el a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokat?
  • Milyen anyag alkotja főként a baktériumok sejtfalát?
  • Mely baktériumokat használja fel a tejipar élelmiszerek készítésére?
  • Igaz-e az állítás?\nA nitrogéngyűjtő baktériumok az ember szervezetébe kerülve gyakran okoznak gyulladást.
  • Igaz-e az állítás?\nA nitrogénkötő baktériumok a pillangós virágú növények gyökerein élnek.
  • Igaz-e az állítás?\nA horgászhal csalijában fénykibocsátó baktériumok élnek.
  • Igaz-e az állítás?\nAz ember bélrendszerében élnek kólibaktériumok.
  • Igaz-e az állítás?\nA tetanusz kórokozója toxint termel, amely veszélytelen merevgörcsöt okoz.
  • Igaz-e az állítás?\nA baktériumok elősejtmagos, prokarióta egysejtűek.
  • Igaz-e az állítás?\nA baktériumok eukarióta egysejtűek.

Jelenetek

Gömb alakúak

  • monococcus - Egyszerű, gömb alakú baktériumok.
  • diplococcus - Például: a kankó nevű nemi betegség kórokozója (Neisseria gonorrheae), vagy az agyhártyagyulladás egyik okozója (Meningococcus).
  • streptococcus - Sok gyulladáskeltő baktérium tartozik ide. Például: a tüdőgyulladást, felső légúti gyulladást, gyakran agyhártyagyulladást okozó Streptococcus pneumoniae.
  • staphylococcus - Gennykeltő baktériumok; csomókban fordulnak elő. Például a Staphylococcus aureus gyakran okoz sebfertőzéseket.

Pálca alakúak

  • bacillus - Például: a bélrendszerünkben élő kólibaktérium (Escherichia coli), vagy a tejiparban gyakran használt tejsavtermelő baktériumok. Emellett betegségek okozói is lehetnek, ilyen a pestis, a légiósbetegség, a tetanusz vagy a szalmonellafertőzés kórokozói.
  • vibrio - Például: a kolera kórokozója (Vibrio cholerae); fénykibocsátó baktériumok (Photobacterium), amelyek a horgászhal csalijában fordulnak elő.

Csavart alakúak

  • spirillum - Például: a rágcsálók harapása után kialakuló gyulladás, a patkányharapás-láz kórokozója (Spirillum minus).
  • spirochaeta - Például: a Lyme-kór kórokozója (Borellia burgdorferi), a leptospirózis kórokozója, vagy a szifilisz (vérbaj) nevű, nemi úton terjedő betegség kórokozója (Treponema pallidum).

Felépítés

  • tok - A sejt védelmét szolgáló külső burok. Főleg a kórokozó baktériumokra jellemző.
  • sejtfal - A legtöbb baktériumnál megtalálható, ellenálló, merev struktúra, amely poliszacharidokból és fehérjékből épül fel. Biztosítja a baktériumsejt alakját és védi a sejtet.
  • sejthártya - Lipid kettősréteg.
  • DNS - Gyűrű alakú. Nem határolja sejtmaghártya, ezért a baktériumokat prokarióta („elősejtmagos”) sejteknek nevezzük.
  • sejtplazma
  • bakteriocsilló - A baktérium mozgását szolgálja. Lehet rövid vagy hosszú: utóbbit gyakran ostornak is nevezik. Nem minden baktérium rendelkezik csillóval.
  • plazmid - A sejt kromoszómájától fizikailag elhatárolt, és attól függetlenül másolódni képes rövid DNS molekula. Legtöbbször gyűrű alakú DNS molekulaként fordul elő baktériumok belsejében.

Sejtfal

  • Gram-pozitív
  • poliszacharid - A sejtfal a peptidoglükán nevű poliszacharidból épül fel. A Gram-festés során a festékanyag ebbe a rétegbe épül be.
  • sejthártya
  • Gram-negatív
  • sejthártya
  • poliszacharid - A sejtfal a peptidoglükán nevű poliszacharidból épül fel.
  • külső lipidmembrán - A Gram-festés során megakadályozza a festékanyag beépülését a poliszacharid-rétegbe. Emiatt a sejtfal ezzel a módszerrel rosszul festődik.

Animáció

  • tok - A sejt védelmét szolgáló külső burok. Főleg a kórokozó baktériumokra jellemző.
  • sejtfal - A legtöbb baktériumnál megtalálható, ellenálló, merev struktúra, amely poliszacharidokból és fehérjékből épül fel. Biztosítja a baktériumsejt alakját és védi a sejtet.
  • sejthártya - Lipid kettősréteg.
  • DNS - Gyűrű alakú. Nem határolja sejtmaghártya, ezért a baktériumokat prokarióta („elősejtmagos”) sejteknek nevezzük.
  • sejtplazma
  • bakteriocsilló - A baktérium mozgását szolgálja. Lehet rövid vagy hosszú: utóbbit gyakran ostornak is nevezik. Nem minden baktérium rendelkezik csillóval.
  • plazmid - A sejt kromoszómájától fizikailag elhatárolt, és attól függetlenül másolódni képes rövid DNS molekula. Legtöbbször gyűrű alakú DNS molekulaként fordul elő baktériumok belsejében.
  • Gram-pozitív
  • poliszacharid - A sejtfal a peptidoglükán nevű poliszacharidból épül fel. A Gram-festés során a festékanyag ebbe a rétegbe épül be.
  • sejthártya
  • Gram-negatív
  • sejthártya
  • poliszacharid - A sejtfal a peptidoglükán nevű poliszacharidból épül fel.
  • külső lipidmembrán - A Gram-festés során megakadályozza a festékanyag beépülését a poliszacharid-rétegbe. Emiatt a sejtfal ezzel a módszerrel rosszul festődik.
  • monococcus - Egyszerű, gömb alakú baktériumok.
  • diplococcus - Például: a kankó nevű nemi betegség kórokozója (Neisseria gonorrheae), vagy az agyhártyagyulladás egyik okozója (Meningococcus).
  • streptococcus - Sok gyulladáskeltő baktérium tartozik ide. Például: a tüdőgyulladást, felső légúti gyulladást, gyakran agyhártyagyulladást okozó Streptococcus pneumoniae.
  • staphylococcus - Gennykeltő baktériumok; csomókban fordulnak elő. Például a Staphylococcus aureus gyakran okoz sebfertőzéseket.
  • bacillus - Például: a bélrendszerünkben élő kólibaktérium (Escherichia coli), vagy a tejiparban gyakran használt tejsavtermelő baktériumok. Emellett betegségek okozói is lehetnek, ilyen a pestis, a légiósbetegség, a tetanusz vagy a szalmonellafertőzés kórokozói.
  • vibrio - Például: a kolera kórokozója (Vibrio cholerae); fénykibocsátó baktériumok (Photobacterium), amelyek a horgászhal csalijában fordulnak elő.
  • spirillum - Például: a rágcsálók harapása után kialakuló gyulladás, a patkányharapás-láz kórokozója (Spirillum minus).
  • spirochaeta - Például: a Lyme-kór kórokozója (Borellia burgdorferi), a leptospirózis kórokozója, vagy a szifilisz (vérbaj) nevű, nemi úton terjedő betegség kórokozója (Treponema pallidum).

Narráció

A baktériumok egysejtű prokarióták, melyekkel életünk nagyon sok területén találkozunk. A ma élő baktériumok ősei már kb. 3,5 milliárd évvel ezelőtt megjelentek Földünkön.

A baktériumsejt alapját a sejtplazma adja. Ebben találjuk a maganyagot, a gyűrű alakú DNS-t, amelyhez nem kapcsolódnak fehérjék úgy, mint az eukarióta sejtek DNS-éhez. A sejtplazmát a sejthártya veszi körül.

A sejtfal a legtöbb baktériumnál megtalálható. Ellenálló, merev struktúra; főként poliszacharidokból és fehérjékből épül fel. A sejt alakjának biztosítása mellett fontos szerepe van a sejt védelmében.

A sejtfalon kívül található a tok, melyet főleg poliszacharidok építenek fel. A tok védelmet biztosít a sejt számára, de gyakran a gazdaszervezetet betegítő hatása is érvényesül.
A baktériumok egy része aktív mozgásra képes. Ezt a bakteriocsillók teszik lehetővé.

A baktériumok kiváló szaporodó- és alkalmazkodóképességüknek is köszönhetik elterjedésüket. Ivaros és ivartalan szaporodásra egyaránt képesek. Ivartalanul osztódással, hasadással szaporodnak, mellyel hatalmas egyedszám is elérhető.
Alakjuk nagyon változatos, lehetnek gömb, pálca vagy csavart alakúak.

A gömb alakú, úgynevezett coccusok állhatnak magányosan, kettesével, láncokban vagy csomókban. Ilyenek lehetnek egyes gennykeltő, tüdőgyulladást okozó baktériumok, de gömb alakú baktériumok okozzák a kankót is.

A pálca alakú baktériumok egyik típusa a bacillus. A bacillusok lehetnek ártalmatlanok, mint például az élelmiszer-iparban is felhasznált tejsavbaktériumok. Lehetnek betegséget okozók is, például a pestis, a TBC, a szalmonellafertőzés és a tetanusz kórokozói. A bacillusok közé tartozik a közönséges bélbaktérium, a kólibaktérium is.

Csavart, spirál alakú baktériumok okozzák például a szifiliszt, a Lyme-kórt és a leptospirózist is.

A Gram-festés egy olyan eljárás, amellyel a baktériumok két csoportba sorolhatók: ezek a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok. Ennek alapja, hogy az egyes baktériumtörzsek sejtfala különbözőképpen festődik az eltérő felépítésük miatt. Ez a csoportosítás azért fontos, mert a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokra más-más antibiotikumok hatnak.

Kapcsolódó extrák

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában hasznosítják.

Biogázerőmű

A szerves anyagokból (trágya, növényi részek, szerves hulladék) baktériumok segítségével biogáz termelhető. A biogáz metán és szén-dioxid keveréke: a metán...

Vírusok

Fehérjéből, valamint DNS-ből vagy RNS-ből állnak, a fertőzött sejteket vírusok termelésére programozzák.

A nagy pestisjárvány (Európa, 1347–1353)

A baktérium által okozott pestis az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb fertőző betegsége.

A prokarióta és az eukarióta sejtek felépítése

Az élővilágában két alapvető típusú sejt, prokarióta és eukarióta sejt létezik.

Baktériumok (felsőfok)

A baktériumok sejtmag nélküli, néhány mikrométer nagyságú egysejtű élőlények.

DNS

A sejtekben a genetikai információ hordozója.

Ehető és mérgező gombák összehasonlítása

Egyes gombák életveszélyes, halálos mérgezést okozhatnak, míg mások fontos táplálékaink.

Génszerkesztés

A génszerkesztés egy olyan genetikai beavatkozás, amely egy élőlény kromoszómáiban egy DNS szakasz törlését, beillesztését vagy kicserélését eredményezi. Ez...

Közönséges földigiliszta

Talajlakó állat, melynek példáján megismerhetjük a gyűrűsférgek anatómiai felépítését.

Olajmolekula

Telítetlen zsírsavat tartalmazó trigliceridek, szobahőn folyékonyak.

Zsírmolekula

A glicerinhez három telített zsírsav kapcsolódik.

A fehérjék szerkezete

A polipeptidlánc(ok) felépítése és térbeli elrendeződése kialakítja a fehérje térszerkezetét.

Horgászhal

Ez a bizarr külsejű hal világító csaliját használja zsákmánya elejtéséhez. Az animáció bemutatja a csali működését.

Zöld szemesostoros

Autotróf és heterotróf anyagcserére egyaránt képes ostoros, édesvizekben élő egysejtű.

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Az eukarióta sejtekben számos sejtszervecskét találunk.

Közönséges papucsállatka

Édesvizekben közönséges csillós eukarióta egysejtű.

Óriás amőba

Édesvízben közönséges heterotróf egysejtű, melynek alakja folyamatosan változik.

Kosárba helyezve!