A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Bastille (Párizs, 18. század)

Bastille (Párizs, 18. század)

A párizsi erődbörtön az 1789-es forradalom eseményei miatt vált legendává.

Történelem

Címkék

Bastille, erőd, forradalom, Saint-Antoine kapu, Párisz, börtön, Franciaország, bástya, őrtorony, mellvéd, körbástya, V. Károly, kőfal, újkor, ostrom, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik városban állt a Bastille?
  • Mikor építették a Bastille-t?
  • Ki adott utasítást a Bastille felépítésére?
  • Mi volt a Bastille eredeti funkciója?
  • Milyen szerepet kapott a Bastille\na százéves háború után?
  • Milyen alakú a Bastille alaprajza?
  • Igaz-e az állítás?\nA Bastille tornyai és fala ugyanolyan magas.
  • Mit alakítottak ki a falak és\na bástyák tetején?
  • Hány bástyája volt a Bastille-nak?
  • Milyen magas volt a Bastille fala?
  • Hány bejárata volt a börtönként funkcionáló Bastille-nak?
  • Mi NEM segítette a Bastille védelmét?
  • Mikor foglalta el a párizsi nép\na Bastille-t?
  • Milyen napra esett a Bastille legendás ostroma?
  • Miért ostromolta meg a párizsi nép\na Bastille-t?
  • Mi történt a Bastille-jal?
  • Hány foglyot szabadítottak ki\na Bastille-ból a legendás ostrom idején?
  • Kinek az uralkodása alatt zajlott\na Bastille ostroma?
  • Miért volt olyan titokzatos a párizsi nép számára a Bastille?
  • Igaz-e az állítás?\nA Bastille sokkal kellemesebb hely volt, mint Párizs többi börtöne.
  • Miért volt a Bastille kellemesebb hely Párizs többi börtönénél?
  • Ki NEM láthatta a Bastille égését?
  • Ki láthatta a Bastille égését?

Jelenetek

Bastille

  • ötemeletes torony
  • terasz
  • kapu
  • hosszúság: 66 m
  • magasság: 24 m
  • szélesség: 30 m

Udvar

  • udvar
  • őrség

Kapu

  • kapurács
  • felvonóhíd

Animáció

  • hosszúság: 66 m
  • magasság: 24 m
  • szélesség: 30 m

Séta

Torony

Bástya

Narráció

A Bastille eredeti funkcióját tekintve egy középkori párizsi erőd volt. V. Károly rendelte el az építését a százéves háború időszakában. 1383-ban készült el.
A háború után elvesztette jelentőségét, a francia uralkodók börtönként kezdték használni.

A Bastille alaprajza szabálytalan, téglalaphoz hasonló volt.
A 66 méter hosszú és 30 méter széles erőd falai mentén nyolc darab ötemeletes tornyot alakítottak ki.
A tornyok és a falak egyaránt 24 méter magasak voltak, így felül körben széles terasszal össze tudták őket kapcsolni. Ez lehetővé tette a gyors közlekedést, így a katonák és a tüzérek is hatékonyabban el tudták látni az erőd védelmét.

Szintén a védelmet erősítette az épület körül kialakított széles, vízzel teli várárok és a magas fal.
A Bastille-ba csak a nyugati tornyok között kialakított, csapóhíddal felszerelt kapun át lehetett bejutni.
A belső udvart egy épülettel két részre osztották.

Sok előkelő foglya miatt a Bastille börtönként sokkal kellemesebb hely volt, mint a többi hasonló párizsi intézmény.
Kétes hírnevét annak köszönhette, hogy a rabok általában királyi elfogatóparanccsal kerültek be az épületbe, így a nagyközönség számára az okok és a benti körülmények ismeretlenek voltak.
A kiszabaduló rabok is hozzájárultak a negatív kép erősítéséhez, túlzó, a valóságnak ellentmondó „élménybeszámolóikkal”.

1789. július 14-én a párizsi nép mégsem úgy ostromolta meg a börtönt, mint a zsarnoki hatalom gyűlölt szimbólumát.
Indokuk nagyon egyszerű volt: szerettek volna hozzájutni a benne tárolt nagy mennyiségű lőporhoz. Mindenesetre ez az esemény vált a francia forradalom jelképes nyitányává.
1790-re a városban uralkodó zűrzavart kihasználva egy hivatalos engedélyekkel rendelkező csoport lebontotta a Bastille-t, gyakorlatilag is eltüntetve az épületet Párizs térképéről.

Kapcsolódó extrák

Középkori torony- és bástyatípusok

Az erődítmények szerkezete a haditechnikával párhuzamosan fejlődött.

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

Guillotine

A korábbiaknál „emberségesebb” kivégzőeszköz, a nyaktiló feltalálójáról, egy francia orvosról kapta a nevét.

Gyulai vár (16. század)

A Fehér-Körös árterületén emelt különleges téglavár legrégebbi részei feltehetően a 14. század végén épültek.

Középkori várbörtön

A középkori és kora újkori várbörtönökben igen változatos kínzóeszközöket használtak.

Londoni Tower

A londoni Tower épületegyüttesének izgalmas története már csaknem ezer éve íródik.

Napóleoni háborúk

Az önmagát megkoronázó francia császár, I. Napóleon volt a történelem egyik legzseniálisabb hadvezére.

Szovjet munkatábor (1930-as évek)

A szovjet kényszermunkatáborok a lakott területektől távol helyezkedtek el.

Trójai faló

Homérosz hőskölteménye szerint Odüsszeusz csele okozta Trója városának vesztét.

Újkori nyugat-európai ruhaviseletek (18. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Diadalív (Párizs, 1836)

Az Arc de Triomphe építése csak Bonaparte Napóleon bukása után, 1836-ban fejeződött be.

Napóleon katonája (19. század)

A kortársak „legyőzhetetlennek” tartották I. Napóleon hadseregét, a Grande Armée-t.

Panthéon (Párizs, 18. század)

Az 1790-re elkészült legnagyobb és legfontosabb francia klasszicista épület a haza nagyjainak végső nyughelyévé vált.

XIV. Lajos (Napkirály)

A francia abszolút uralkodó volt az egyik leghosszabb ideig trónon levő európai király.

Ágyú működése (18. század)

Az újkori tűzfegyverek fontos darabja volt a szárazföldön és vízen is használható ágyú.

Eiffel-torony (Párizs, 1889)

A világkiállításra készült rácsos szerkezetű fémtorony igazi mérnöki csodaként Párizs jelképévé vált.

Kosárba helyezve!