A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Bojtosúszójú maradványhal

Bojtosúszójú maradványhal

Élő kövület, a szárazföldi gerincesek evolúciója szempontjából fontos faj.

Biológia

Címkék

Latimeria, bojtosúszójú, maradványhal, őslény, fosszília, élő kövület, homológia, mélytengeri, állat, halak, hal, gerincesek, ragadozó, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Bojtosúszójú maradványhal

A bojtosúszójú maradványhal a korábban kihaltnak hitt bojtosúszójú halak élő faja, melyet 1938-ban fedeztek fel. Elsősorban Afrika keleti partjai közelében fordul elő 150-700 m mélységben. Testhossza elérheti a 2 m-t, tömege a 95 kg-ot. Ragadozó életmódot folytat. Páros úszói izmos nyéllel csatlakoznak a törzshöz, és bennük csontokat találunk.

Az ősi bojtosúszójú halakból alakultak ki a kétéltűek ősei a devon időszakban (416–359 millió éve). Az evolúció során az ősi bojtosúszójú halak mellúszója alkalmassá vált a szárazföldön való mozgásra, emiatt az állat képes volt átmenetileg elhagyni a vizet.

Később a mellúszó és a hasúszó lábakká fejlődött. Ennek az evolúciós folyamatnak az állomásait nagyszámú kövület őrzi. A szárazföldi gerincesek végtagjai evolúciósan közös eredetűek (homológok) a bojtosúszójú maradványhalak páros úszóival: a mellúszókkal és a hasúszókkal.
Az ősi bojtosúszójú halak leszármazottja egyrészt az összes szárazföldi gerinces – így mi, emberek is –, másrészt a ma is élő bojtosúszójú maradványhal. Ez egy élő kövület, mert közeli rokonai kihaltak, illetve hosszú ideje nem változott, ősi bélyegeket mutat.

Felépítése

  • hátúszó
  • másodlagos hátúszó
  • izmos farokúszó
  • bojtos végű mellúszó izmos nyéllel - Az izmos nyél egyes ősi bojtosúszójúaknál lehetővé tette, hogy a vizet rövid időre elhagyják, és úszóik segítségével testüket előretolva a part menti iszapos területeken mozogjanak. Ez a szárazföld meghódításában fontos lépés volt.
  • bojtos végű hasúszó izmos nyéllel
  • farok alatti úszó
  • testhossz: 1,5-2 m
  • testtömeg: kb. 80 kg

Kapcsolódó extrák

Ichthyostega

Ősi, 360 millió éve kihalt kétéltű, a négylábú szárazföldi gerincesek korai képviselője.

Tiktaalik

Evolúciós átmenetet képvisel a halak és a négylábú szárazföldi gerincesek között.

Apatosaurus

Hosszú nyakú, hatalmas termetű növényevő dinoszaurusz.

Cápák

Porcos vázú halak, ismert fajaik a nagy fehércápa és a nagy pörölycápa.

Darwin legendás utazása

A 19. századi angol természettudós evolúciós elméletének kidolgozásában a Beagle vitorlással tett utazása fontos szerepet játszott.

Édesvízi halfajok

Édesvizeinkben számos, táplálkozási szempontból is közkedvelt halfaj él.

Horgászhal

Ez a bizarr külsejű hal világító csaliját használja zsákmánya elejtéséhez. Az animáció bemutatja a csali működését.

Ichthyosaurus (halgyík)

Halszerű, a tengeri életmódhoz alkalmazkodott őshüllő, a konvergens evolúció példája.

Időspirál

A játékban a tanult eseményeket helyezhetjük el a történelem megfelelő szakaszán.

Kecskebéka

Közismert békafaj, melynek példáján megismerhetjük a kétéltűek anatómiai felépítését.

Páncélos őshalak

Kihalt, ősi halak, testük elülső részét vastag „páncél” védte.

Ponty

Étkezési célra használt édesvízi hal.

Pteranodon longiceps

Repülő őshüllő, hasonlít a madarakra, de nincs köztük közvetlen evolúciós kapcsolat.

Tyrannosaurus rex („zsarnokgyík”)

Nagy termetű ragadozó őshüllő, a leghíresebb dinoszaurusz.

Triceratops

Kréta kori dinoszaurusz; könnyen felismerhető a jellegzetes nyakfodorról és három szarváról.

Trilobiták, háromkaréjú ősrákok

Közéjük tartoztak a pókszabásúak és a rákok ősei.

A gerincesek agyának evolúciója

A gerincesek evolúciója során az egyes agyterületek relatív fejlettsége megváltozott.

Archaeopteryx

Madár- és hüllőbélyegeket egyaránt mutatott, ezért ősgyíkmadárnak is nevezik. Valószínűleg a madarak őse.

Kosárba helyezve!