A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Chengdu J-20 Mighty Dragon (Kína, 2017)

Chengdu J-20 Mighty Dragon (Kína, 2017)

Az „Erős Sárkány” a kínai légierő kötelékébe tartozó ötödik generációs, lopakodó harci repülőgép.

Történelem

Címkék

Chengdu J-20, Mighty Dragon, vadászgép, ötödik generáció, repülőgép, lopakodó technológia, érintőpanel, rakéta, Kína, légierő, hangsebesség, háború, fegyver, pilótafülke, fegyverzet, jelvény, haditechnika, technika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Hatalmas Sárkány

A Mighty Dragon (Erős Sárkány) névre keresztelt repülőgép a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejének kötelékébe tartozó többfunkciós harci repülőgép. Az ún. ötödik generációhoz sorolható vadászrepülőgép USA monopóliumát ezen a téren, amelyet az F-35 Lightning II, valamint az F-22 Raptor típusokkal szerzett meg.

A Chengdu Aerospace Corporation által kifejlesztett J-20 első felszállására 2011 januárjában került sor. A repülőgép képes a hangsebesség kétszeresével is haladni. Legnagyobb repülési magassága eléri a 20 km-t. Hatótávolsága 6000 km.

Hátulnézet

Irányítás

Az ún. ötödik generációs vadászrepülőgépek ötvözik az előző generációk (természetesen tovább javított) előnyös tulajdonságait (pl. alacsony észlelhetőség, kiváló manőverezhetőség) az új fejlesztésekkel. Az utóbbiak közé tartozik például a hálózatalapú hadviselés (folyamatos információmegosztás harc közben) és a szenzorfúzió (a több forrásból érkező információk feldolgozása és integrált megjelenítése).

A Chengdu J-20 pilótafülkéjében színes LCD érintőképernyők találhatók. Ezeken kívül egy nagy látószögű holografikus head-up-display és egy, a sisakra szerelt kijelző is segíti a pilótát.

Rakétaindítás

Az alacsony észlelhetőség miatt a Chengdu J-20 rakétáit belső kamrákban helyezték el. A középső fő kamra 4 db közepes vagy kis hatótávolságú levegő-levegő rakétát, míg a két oldalsó kisebb kamra 1-1 db kis hatótávolságú rakétát tárolhat.

Felépítés

  • szenzor - A repülőgépen lévő számos szenzor egyike. Elektronikus-optikai infravörös szenzor, mely alkalmas keresésre és követésre is (angol mozaikszóval: EO IRST).
  • behúzható futómű
  • jobb oldali kamra
  • bal oldali kamra
  • középső (fő) kamra
  • rakéták
  • felségjelzés
  • hajtómű
  • deltaszárny
  • pilótafülke
  • légbeömlő nyílás

A mai harci repülőgépek egyik legfontosabb tulajdonsága az alacsony észlelhetőség, vagyis a lopakodó jelleg.
A J-20 formáját és a szerkezet egyes elemeit is úgy tervezték meg, hogy a radarok számára láthatatlan maradjon. Az orr és a pilótafülke formavilága hasonlít az amerikai F-22 Raptoréra, mely kiemelkedő eredményt ért el ezen a téren. A gép külső borításához használt anyagok is elősegítik a lopakodó tulajdonság érvényesülését.

Pilótafülke

Narráció

1

Kapcsolódó extrák

Hogyan működik a gázturbinás sugárhajtómű?

A gázturbinás sugárhajtóművet repülőgépek meghajtására használják.

B–2 „Spirit” (USA, 1989)

Az amerikai lopakodó nehézbombázó repülőgépet a délszláv háborúban, Afganisztánban és Irakban is bevetették.

F–16 Fighting Falcon (USA, 1978)

A „Harci Sólyom” a vadászbombázók kategóriájának legsikeresebb repülőgépe.

MIG–31 (Szovjetunió, 1982)

A szovjetek által kifejlesztett, két hajtóműves, nehéz elfogó vadászgépet 1982-ben állították szolgálatba.

U–2 „Dragon Lady” (USA, 1957)

A rendkívül hatékony felderítőgépet a hidegháború óta alkalmazza az amerikai katonai hírszerzés.

A6M Zero (Japán, 1940)

A szövetséges pilóták által Zeronak nevezett japán repülőgép a II. világháború egyik legendás szereplője volt.

B–17 „Flying Fortress” (USA, 1938)

A „repülő erődöt” a Boeing cég fejlesztette ki az amerikai légierő számára.

Messerschmitt Bf 109 G (Németország, 1941)

Legendás vadászrepülő, melyet a német légierő használt a II. világháború során.

Airbus A380 (2005)

A kétszintes, széles törzsű, óriási utasszállító repülőgép ötszáznál több férőhellyel rendelkezik.

Boeing 747 (1969)

A Jumbo Jet a világ egyik legismertebb utasszállító repülőgéptípusa.

Concorde (1969)

Az első, hangsebesség felett is repülő utasszállító gép menetrend szerinti járatai 1976-ban indultak útjukra.

Fokker Dreidecker I (1917)

Az erősen közepes gépnek számító német háromfedelű volt az első világháború talán legismertebb repülőgépe.

Vought F4U Corsair (USA, 1944)

A Corsair haditengerészeti csillagmotoros vadászrepülőgép a II. világháború egyik jelentős amerikai szereplője volt.

Doppler-hatás

Ismert tapasztalat, hogy a közeledő hangforrás hangja magasabb, mint a távolodóé.

Wright Flyer I repülőgép (1903)

A Wright fivérek megalkották az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb repülő eszközt.

Kosárba helyezve!