A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Csalagút

Csalagút

A Csalagút egy tenger alatt futó vasúti alagút, mely Nagy-Britanniát és Franciaországot köti össze.

Földrajz

Címkék

csalagút, Nagy-Britannia, Franciaország, La Manche, vasút, vonat, alagút, csatorna, kompvonat, tehervonat, vasúttörténet, átjáró, tömegközlekedés, közlekedési eszköz, mérnök, kötött pálya, közlekedés, közlekedéstörténet, technika, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Csalagút

  • Nagy-Britannia
  • Folkestone
  • Dover
  • Franciaország
  • Calais
  • La Manche
  • London
A Csatorna-alagút (Channel Tunnel) vagy Csalagút (Chunnel) egy 50,5 km hosszú vasúti alagút a La Manche alatt a Doveri-szorosban. Az angliai Dover melletti Folkestone-t köti össze a franciaországi Calais közelében fekvő Coquelles városával 1994 óta.
A világ harmadik leghosszabb alagútja (első a Gotthard-bázisalagút, második a japán Seikan-alagút), és a világ leghosszabb tenger alatti szakasszal rendelkező alagútja (38 km); a modern világ egyik építészeti csodájának tekinthető.

A mészmárga és kréta kőzetbe 3 párhuzamos alagutat (egyet-egyet a két közlekedési iránynak és egy szervizalagutat) fúrtak. Az Eurostar cég vonatai az alagúton keresztül Párizst és Brüsszelt Londonnal kötik össze.
A TGV-vonatok 300 km/órás sebességgel haladnak, de az alagútban 160 km/óránál nagyobb sebességgel nem haladhatnak, így a menetidő a két végállomás között 35 perc.

A teherautókat nyitott, rácsos kompvonatok szállítják, a teherautósofőrök a vonathoz tartozó étkezőkocsiban utaznak. A személyautókat kétszintes, a buszokat egyszintes zárt vagonokban szállítják át a szoros alatt. 2010-től a teherforgalom is megindult.

Metszete

  • Nagy-Britannia
  • mészkő - Merev, repedezett, vízáteresztő kőzet.
  • mészmárga - Nyomásnak ellenállóbb, rugalmasabb, gyakorlatilag vízzáró kőzet.
  • alagút
  • agyagos kőzet
  • Franciaország

A Csalagút szerkezete

  • főalagút - A vasúti szerelvények közlekedési helye.
  • szervízalagút - A kiszolgáló járművek közlekedésére szolgál.
  • átjáró - A főalagutak és a szervízalagút közötti átjárást biztosítja, a főalagutaktól légzáró ajtók választják el. 375 méterenként találhatók.

Fúrófej

Szerelvények

Animáció

  • Nagy-Britannia
  • Folkestone
  • Dover
  • Franciaország
  • Calais
  • La Manche
  • London
  • Nagy-Britannia
  • mészkő - Merev, repedezett, vízáteresztő kőzet.
  • mészmárga - Nyomásnak ellenállóbb, rugalmasabb, gyakorlatilag vízzáró kőzet.
  • alagút
  • agyagos kőzet
  • Franciaország
  • főalagút - A vasúti szerelvények közlekedési helye.
  • szervízalagút - A kiszolgáló járművek közlekedésére szolgál.
  • átjáró - A főalagutak és a szervízalagút közötti átjárást biztosítja, a főalagutaktól légzáró ajtók választják el. 375 méterenként találhatók.

Narráció

A Csalagút egy vasúti alagút a La Manche alatt, amely Észak-Franciaországot köti össze az Egyesült Királyság dél-keleti részével. Hossza 50,5 km. Ez jelenleg a világ leghosszabb tenger alatti szakasszal rendelkező alagútja: a vonatok 38 kilométert tesznek meg a tenger alatt.

Építése 1988-tól 1994-ig tartott, 1994. június 1-én indult el benne a vasúti közlekedés. A fúrás két irányból történt, hatalmas fúrófejek segítségével. A mészmárga kőzetbe fúrt alagút átlagban 40 méterrel húzódik a tengeraljzat alatt.

Valójában három párhuzamos alagút fut egymás mellett: egy-egy a két közlekedési iránynak és középen található egy szervízalagút. A három, vasbeton-szegmensekből álló alagutat mintegy 400 méterenként átjárók kötik össze.
Az átjárók karbantartásra, illetve segítségnyújtásra szolgálnak, mint például 1996. novemberében, egy kamionszállító szerelvény kigyulladásakor.

A Csalagútban négyféle szerelvény közlekedik felváltva. A személyszállító TGV, nagy sebességű vonatok Párizst, illetve Brüsszelt kötik össze Londonnal. A járműveket – utasaikkal együtt – úgynevezett kompvonatok szállítják az alagúton keresztül.
Külön kompvonat létezik a tehergépjárművek számára, és egy másik az egyéb járműveknek: személyautóknak, motoroknak, buszoknak. A negyedik fajta szerelvény áruszállításra szolgál.
A teherautók, illetve az egyéb járműveket szállító kompvonatok indulási helye az alagút bejáratainak közvetlen közelében van.

A vonatok sebessége a felszínen elérheti a 300 km/h-t, az alagútban azonban 160 km/h-ra korlátozták. Így az alagút két végpontja közötti menetidő körülbelül 35 perc.
A személyszállító vonatok menetideje Brüsszel és London között mindössze két óra, míg Párizs és London között két óra tizenöt perc.

Kapcsolódó extrák

Eiffel-torony (Párizs, 1889)

A világkiállításra készült rácsos szerkezetű fémtorony igazi mérnöki csodaként Párizs jelképévé vált.

Gyarmatosítás és gyarmatok függetlenné válása

A gyarmatosító hatalmak által kiöntött színeket a függetlenségüket újra kivívó népek törölték le a világtérképről.

Közlekedési hálózatok

A főbb közlekedési – szárazföldi, vízi, légi – útvonalak és csomópontok bemutatása.

Lebegő mágnesvasút (maglev)

Napjaink legmodernebb közlekedési eszközeinek egyike a 400 km/h feletti sebességre is képes mágnesvonat.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

Panama-csatorna

A Panama-csatorna hajózási útvonalak lerövidítésére létrehozott mesterséges vízi út az amerikai kontinensen.

Stonehenge (Nagy-Britannia, bronzkor)

Az Angliában található világhírű bronzkori kőépítmény még napjainkban is számos rejtélyes kérdést tartogat a kutatóknak.

TGV POS vonatszerelvény

A Párizs és Dél-Németország között közlekedő nagysebességű vonat utazósebessége 320 km/h.

A teherszállítás fejlődése

Az animáció a közúti teherfuvarozás fejlődését foglalja össze a lovaskocsitól a modern kamionokig.

Konténerszállító hajó

A II. világháború után elterjedő konténerhajók kereskedelmi útvonalai napjainkban behálózzák az egész Földet.

Közúti fuvarozás, nyerges vontató

A nyerges vontatók a szárazföldi szállítás rendkívül fontos eszközei.

Metró

A nagyvárosok leggyorsabb, kötöttpályás közlekedési eszköze.

BR Standard Class 3 2-6-2T gőzmozdony

A British Railways kötelékébe tartozó, külön osztályt képező gőzmozdonyok az 1950-es években készültek.

MÁV M61 dízelmozdony („Nohab”, 1963)

A Magyar Államvasutak kötelékébe tartozó M61-es sorozat legendás dízelmozdonyának beceneve Nohab volt.

Villamosüzemű felszíni tömegközlekedés

Környezetkímélő voltuk miatt egyre gyakoribbak a trolibuszok és a villamosok a nagyobb városokban.

Kosárba helyezve!