A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Cserebogár

Cserebogár

Közismert bogár, lárvája, a pajor, mezőgazdasági kártevő.

Biológia

Címkék

cserebogár, bogár, teljes átalakulás, bogarak, pajor, kemény szárnyfedő, ízelt láb, kitinpáncél, kitin, has, tor, állat, rovar, ízeltlábú, rovarok, ízeltlábúak, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Cserebogár

A májusi cserebogár Európában nagy tömegben fordul elő. Testhossza 2,5-3 cm. A hím és a nőstény a csápok, más néven antennák segítségével különböztethető meg. Az antennák végein a nőstény esetén 6, a hím esetén 7 lemezkét találunk.

Felépítése

  • fej
  • tor
  • potroh
  • kitines fedőszárny
  • láb
  • rágó szájszerv - Evolúciósan a legősibb rovarszájszervtípus. A táplálék felaprítását, őrlését végzi. A szájszervek az evolúció során lábakból alakultak ki.
  • csáp - Kémiai érzékszerv. Segítségével képes észlelni a hím a nőstény feromonjait.

A cserebogár teste – ahogy a többi bogáré is – három testtájra tagolódik. Ezek a fej, a tor és a potroh.

A fejen találjuk a kémiai érzékszervként szolgáló csápokat, a rágó szájszervet és az összetett szemet. A toron 3 pár láb és két pár szárny van. A bogarak első pár szárnya kitines fedőszárny, második pár szárnya hártyás szárny, ami a repülést szolgálja.

Belső szervei

  • rovaragy - A rovarok fejlett páros agydúca a rovaragy. Fontos szerepe van a szemből és a csápokból érkező információk feldolgozásában, továbbá irányítja az idegrendszer többi részének működését. Benne hormontermelő idegsejteket (neuroszekréciós sejteket) is találunk, amelyek a vedlés irányításában fontos juvenilis hormont termelik.
  • hasdúclánc - Az agyból indul ki és a test hasoldalán húzódik. A dúcokban találhatók az idegsejtek sejttestei. A dúcokat idegrostkötegek kötik össze.
  • ivarszerv - A rovarok váltivarú állatok, azaz van hím és nőstény egyed. A hímek ivarszervei hímivarsejteket, a női ivarszervek petesejteket termelnek.
  • többkamrás szív - A rovarok keringési rendszere nyílt. A benne áramló folyadék a vérnyirok (hemolimfa), ami a hátoldalon húzódó szívből a feji részen a testüregbe ömlik. A testüregből a vérnyirok a kamrák közti nyílásokon jut be a szívbe. A vérnyirok feladata a sejtek tápanyagokkal történő ellátása és a bomlástermékek elszállítása. Légzési gázokat nem szállít, a sejtek oxigénellátását a légcsőrendszer végzi.
  • nyálmirigy - Váladéka nedvesíti a táplálékot, és enzimei megkezdik az emésztést.
  • begy - A táplálékot tárolja, puhítja.
  • gyomor - Belsejében redők és kitinfogak vannak, melyek a táplálék rágását végzik. Ezért a rovarok gyomrát rágógyomornak nevezzük.
  • vakbélágak - A felületnövelést szolgálják, ezáltal hatékonyabbá teszik az emésztést és a felszívást.
  • Malpighi-csövek - A rovarok kiválasztó szervei. Átszűrik a testüregben található vérnyirkot, a szűrletet pedig a bélcsatornába juttatják. A bélben visszaszívás zajlik: a szűrletből a szükséges anyagok (víz, cukor stb.) visszajutnak a vérnyirokba, a felesleges és káros anyagok távoznak.
  • utóbél - A Malpighi-csövekből ide jutott szűrletből visszaszívás történik: a szűrletből a szükséges anyagok (víz, cukor stb.) visszajutnak a vérnyirokba. A szűrlet felesleges anyagai a táplálék salakanyagaival együtt a végbélnyíláson keresztül távoznak.

Pajor

  • láb
  • csáp
  • rágó szájszerv - Evolúciósan a legősibb rovarszájszervtípus. A táplálék felaprítását, őrlését végzi. Segítségével a pajorok súlyos mezőgazdasági károkat okozhatnak.

A cserebogárlárva a pajor, amely a talajban fejlődik, és a haszonnövények gyökerének rágásával súlyos mezőgazdasági károkat okozhat. A lárva az éghajlattól függően a harmadik-ötödik év nyarán bebábozódik. A kifejlett bogár 6 hét után kel ki a bábból, a talajban áttelel, majd áprilisban-májusban bújik elő a talajból.

Animáció

  • fej
  • tor
  • potroh
  • kitines fedőszárny
  • láb
  • rágó szájszerv - Evolúciósan a legősibb rovarszájszervtípus. A táplálék felaprítását, őrlését végzi. A szájszervek az evolúció során lábakból alakultak ki.
  • csáp - Kémiai érzékszerv. Segítségével képes észlelni a hím a nőstény feromonjait.
  • láb
  • csáp
  • rágó szájszerv - Evolúciósan a legősibb rovarszájszervtípus. A táplálék felaprítását, őrlését végzi. Segítségével a pajorok súlyos mezőgazdasági károkat okozhatnak.

Narráció

A májusi cserebogár Európában nagy tömegben fordul elő. Testhossza 2,5-3 cm. A hím és a nőstény a csápok, más néven antennák segítségével különböztethető meg. Az antennák végein a nőstény esetén 6, a hím esetén 7 lemezkét találunk.

A cserebogárlárva a pajor, amely a talajban fejlődik, és a haszonnövények gyökerének rágásával súlyos mezőgazdasági károkat okozhat. A lárva az éghajlattól függően a harmadik- ötödik év nyarán bebábozódik. A kifejlett bogár 6 hét után kel ki a bábból, a talajban áttelel, majd áprilisban-májusban bújik elő a talajból.

A cserebogár teste – ahogy a többi bogáré is – három testtájra tagolódik. Ezek a fej, a tor és a potroh. A fejen találjuk a kémiai érzékszervként szolgáló csápokat, a rágó szájszervet és az összetett szemet. A toron 3 pár láb és két pár szárny van. A bogarak első pár szárnya kitines fedőszárny, második pár szárnya hártyás szárny, ami a repülést szolgálja.

Kapcsolódó extrák

A rovarok szaporodása és egyedfejlődése

A rovarok egyedfejlődése kifejléssel, átváltozással vagy teljes átalakulással történhet.

Szarvasbogár

A szarvasbogár példáján keresztül megismerhetjük a rovarizmok működését, a rovarok repülésének mechanizmusát, és a bogarak szaporodását.

Erdei vöröshangya

A hangyabolyban királynőt, hímet és dolgozót találunk.

Házi méh

A rovarállamokat alkotó házi méhek termelik a mézet, ami értékes táplálékunk.

Káposztalepke

A káposztalepke gyakori lepkefaj, melynek példáján megismerhetjük a lepkék anatómiai felépítését.

Tiszavirág

E kérészek lárvái három évig élnek a vízben, míg a kifejlett egyedek élete egyetlen napig tart, és a szaporodásra korlátozódik.

A fényérzékelő szervek sokfélesége

Az evolúció során többször, egymástól függetlenül kialakultak különböző típusú látószervek.

Chilei remetepók

A chilei remetepók mérgező csípése komoly veszélyt jelent az emberi szervezetre.

Folyami rák

Tiszta folyóvizekben és tavakban élő, nagyméretű rák.

Koronás keresztespók

A keresztespók gyakori pókfaj, melynek példáján megismerhetjük a pókok anatómiai felépítését.

Medveállatka

A medveállatkák képesek extrém körülményeket túlélni: akár a világűrben is életben maradhatnak.

Mexikói vöröstérdű tarantula

Az egyik legismertebb, hobbiállatként is tartott madárpók. Harapása emberre nem veszélyes.

Pókfonál, pókháló

A pókfonál sűrűsége kisebb, mint a nejloné, de szakítószilárdsága nagyobb, mint az acélé.

Kosárba helyezve!