A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Csillagmotor

Csillagmotor

A csillagmotort elsősorban repülőgépekben, helikopterekben használják.

Fizika

Címkék

csillagmotor, hajtómű, belső égésű motor, főtengely, szelep, henger, dugattyú, gyújtógyertya, rotor, hőerőgép, repülőgép, égés, szikra, szívás, kompresszió, robbanás, munkaütem, munka, ciklus, hőtan, fizika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Csillagmotor

  • csillagmotor - Elsősorban repülőgépekben, helikopterekben használják. A hengerek elrendezése miatt a motor rövidebb, mintha a dugattyúk egymás után, sorban helyezkednének el. Továbbá a motor járása is egyenletesebb, kevesebb vibrációval jár.

Motor

  • főtengely - A dugattyúk hajtják meg. Ez forgatja a légcsavart.
  • dugattyúk - Ritmikus és összehangolt mozgásuk alakul át a főtengely forgómozgásává.
  • szelepek - Az üzemanyag-levegő keverék beszívását és az égéstermékek kiáramlását hangolják össze.

Hengerek

Működés

  • henger - Belsejében történik az üzemanyag berobbanása és a dugattyú mozgása.
  • dugattyú - Ritmikus mozgása alakul át a főtengely forgómozgásává. Lefelé mozgását a hengerben az üzemanyag berobbanása okozza. Ezután a megforgatott főtengely tehetetlensége mozgatja a hengerben felfelé, lefelé, majd ismét felfelé. Ekkor újabb gyújtás következik.
  • kipufogószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval összehangolva zajlik. A 4. ütemben nyit, ekkor a felfelé mozgó dugattyú eltávolítja az égéstermékeket.
  • szívószelep - Nyitása és zárása a dugattyúval összehangolva zajlik. Az 1. ütemben nyit, ekkor a lefelé mozgó dugattyú nyomáscsökkenést idéz elő a hengerben, emiatt az üzemanyag-levegő keverék beáramlik. A csillagmotorokban alkalmazott üzemanyag a repülőbenzin, ami nem tévesztendő össze a kerozinnal.
  • gyújtógyertya - Az összesűrített üzemanyag-levegő keveréket begyújtja. A berobbanó keverék visszalöki a dugattyút.

1. ütem

2. ütem

3. ütem

4. ütem

Animáció

Narráció

A csillagmotort elsősorban repülőgépekben, helikopterekben használják. A hengerek elrendezése miatt a motor rövidebb, mintha a dugattyúk egymás után, sorban helyezkednének el. Továbbá a motor járása is egyenletesebb, kevesebb vibrációval jár.

A hengerek belsejében történik az üzemanyag berobbanása és a dugattyú mozgása. A csillagmotorokban alkalmazott üzemanyag a repülőbenzin, amely nem tévesztendő össze a kerozinnal. A dugattyú ritmikus mozgása alakul át a főtengely (és ezáltal a légcsavar) forgómozgásává.

A működés első üteme a szívás. Ekkor a dugattyú lefelé halad, emiatt a hengerben a nyomás csökken. A szívószelep nyit, a hengerbe a porlasztóból üzemanyag és levegő keveréke áramlik.

A második ütem a sűrítés: a szívószelep és a kipufogószelep is zárt. A főtengely és az ellensúly lendülete miatt a dugattyú felfelé indul meg, sűríti az üzemanyag-levegő keveréket, amelynek hőmérséklete emiatt növekszik.

A harmadik ütem a munkaütem: a gyújtógyertya begyújtja az összesűrített és felhevült üzemanyag-levegő keveréket. A robbanás visszalöki a dugattyút.

A negyedik ütem a kipufogás: a dugattyú felfelé mozog, a kipufogószelep nyit, az égéstermék távozik.

Látható, hogy a motorban a dugattyúk egyenes vonalú mozgása a főtengely forgómozgásává alakul. A dugattyúk mozgatásához szükséges energiát az üzemanyag égése biztosítja.

Kapcsolódó extrák

Négyütemű Otto-motor

Az animáció bemutatja a gépkocsikban leggyakrabban használt motortípus működését.

Vought F4U Corsair (USA, 1944)

A Corsair haditengerészeti csillagmotoros vadászrepülőgép a II. világháború egyik jelentős amerikai szereplője volt.

Dízelmotor

E belsőégésű motor működési elvét Rudolf Diesel német mérnök szabadalmaztatta 1893-ban.

Kétütemű motor

A kétütemű motor olyan speciális belsőégésű motor, melynek működése két (munka)ütemből áll.

Wankel-motor

Forgódugattyús, nagy hatásfokkal működő motor.

B-24 Liberator

A legnagyobb példányszámban készült amerikai nehézbombázó a II. világháború minden frontján harcolt.

A6M Zero (Japán, 1940)

A szövetséges pilóták által Zeronak nevezett japán repülőgép a II. világháború egyik legendás szereplője volt.

B–17 „Flying Fortress” (USA, 1938)

A „repülő erődöt” a Boeing cég fejlesztette ki az amerikai légierő számára.

Ideális gázok pVT-diagramja

Az ideális gázok nyomása, térfogata és hőmérséklete közötti kapcsolatot az egyesített gáztörvény adja meg.

James Watt gőzgépe (18. század)

A skót mérnök által tökéletesített gőzgép sokféle alkalmazási lehetőségével forradalmasította a technikát.

Junkers JU 52 (1932)

A német Junkers cég Ju 52 modellje a II. világháború előtti időszak legelterjedtebb Európában gyártott szállítógépe volt.

Messerschmitt Bf 109 G (Németország, 1941)

Legendás vadászrepülő, melyet a német légierő használt a II. világháború során.

Stirling-motor (hőlégmotor)

A Stirling-motor különlegessége, hogy külső égésű motor: az égés a hengeren kívül történik, eltérően belső égésű motoroktól (pl. Otto-motor).

Supermarine Spitfire (Nagy-Britannia, 1938)

A „méregzsák” a II. világháború legendás brit együléses vadászrepülőgépe volt.

Kosárba helyezve!