A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Csillagtípusok

Csillagtípusok

A csillagfejlődés folyamata átlagos és nagy tömegű csillagok esetén.

Földrajz

Címkék

csillag, csillagfejlődés, csillagköd, vörös óriás, planetáris köd, fehér törpe, vörös szuperóriás, szupernóva, neutroncsillag, fekete lyuk, égitest, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A csillagok élete

  • csillagköd - Összesűrűsödésével alakulnak ki a csillagok.
  • átlagos csillag - Ebbe a csoportba tartozik a Nap is, ez az univerzum leggyakoribb csillagtípusa. E csillagok belsejében a magfúzió során hidrogénből hélium keletkezik, és energia szabadul fel. Ezek a csillagok hosszú életűek, például a Nap közel ötmilliárd éves, és összesen mintegy tízmilliárd évig zajlik benne a hidrogénfúzió. Amikor a hidrogén fogyni kezd, a csillag vörös óriássá fúvódik fel.
  • vörös óriás - Amikor a csillagban a magfúzió üzemanyaga fogyni kezd, a fúzió lelassul. A fúzió lassulásával a gravitációt ellensúlyozó sugárnyomás csökken, és a gravitáció hatása kerül túlsúlyba. Ezért a csillag zsugorodni kezd. A növekvő sűrűség hatására beindul a héliumatommagok fúziója szénné, a hőmérséklet nő, és a csillag külső rétege felfúvódik: kialakul a vörös óriás.
  • planetáris köd - A fúzió üzemanyagának fogyásával a csillag magja még jobban összehúzódik, és a külső réteg szétszóródva planetáris ködöt hoz létre.
  • fehér törpe - A vörös óriás összehúzódott magja. Az összehúzódást a növekvő nyomás állítja meg. (Ha a tömeg a Napénál lényegesen nagyobb, akkor a csillag tovább zsugorodik neutroncsillaggá vagy fekete lyukká.) A fehér törpe sűrűsége nagy: tömege összevethető a Napéval, mérete a Földével. Belsejében magfúzió nem zajlik, a csillag a maradék energiáját sugározva évmilliárdokig hűl és sötétedik.
  • nagy tömegű csillag - Ha a csillag tömege a Napénál lényegesen nagyobb, akkor végül neutroncsillaggá vagy akár fekete lyukká roskad össze. A nagy tömegű csillagokban a magfúzió üzemanyaga gyorsabban fogy, mint az átlagos csillagokban.
  • vörös szuperóriás - A nagy tömegű csillagokban a hidrogén fogyásával lassul a magfúzió, és a sugárnyomás csökkenése miatt a csillag magja zsugorodni kezd. A zsugorodó magban beindul a héliumatommagok fúziója, és a csillag külső rétege felfúvódik: vörös szuperóriás alakul ki. A világegyetem legnagyobb ismert csillagai közé tartozik a VY Canis Majoris, melynek átmérője a Napénak több, mint 1400-szorosa. A vörös szuperóriásban a fúzió során egyre nehezebb elemek alakulnak ki. Azonban a vasnál nehezebb elemek nem keletkeznek, ezért egy idő után az energiatermelés leáll, és a csillag magja ismét zsugorodni kezd. A nagy tömeg miatt a zsugorodást a nyomás növekedése nem képes megállítani, a protonok és az elektronok neutronokká préselődnek össze.
  • szupernóva - A mag neutroncsillaggá roskad, a külső réteg pedig óriási robbanás kíséretében lelökődik. A szupernóva-robbanás során a szétrepülő anyagot a robbanásban keletkező neutrínók bombázzák, ezért a vasnál nehezebb atomok magjai alakulnak ki. A világegyetem nehéz atommagjai szupernóva-robbanásokból származnak. A szupernóva-robbanás fényessége rövid ideig meghaladja a galaxisokét. Néhány hét alatt elhalványulnak, de ezalatt több energiát sugároznak ki, mint a Nap teljes élete alatt.
  • neutroncsillag - Átmérőjük jellemzően 10-20 km, tömegük pedig 1-2 naptömeg. Sűrűségük óriási: egy cm³ anyaguk kb. százmillió tonna tömegű.
  • fekete lyuk - Ha az összeroskadó csillagmag tömege kellően nagy, akkor az összehúzódás nem áll meg a neutroncsillag-állapotban, hanem folytatódik, és fekete lyuk képződik. A fekete lyuk a nevét onnan kapta, hogy belőle a fény sem képes kiszabadulni. Határfelülete az eseményhorizont: ezt átlépve a fekete lyukból semmi, még a fény sem szabadulhat.

Átlagos csillag fejlődési szakaszai

Nagy tömegű csillag fejlődési szakaszai

Kapcsolódó extrák

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

Láncreakció

Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Csillagászati szomszédaink

Közeli és távoli csillagászati szomszédaink bemutatása a Naprendszertől a galaxisokig.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

Gravitációs hullám (LIGO obszervatórium)

Ha nagy tömegű testek gyorsulva mozognak, akkor körülöttük fodrozódások keletkeznek téridőben, ezek a gravitációs hullámok.

Kepler űrtávcső

A Kepler űrtávcső segítségével a Földünkhöz hasonló, életre alkalmas bolygókat keresünk a Naprendszerünkön kívül.

Obszervatórium

A csillagvizsgálókat a légkör zavaró hatásának kiszűrése érdekében gyakran nagy magasságba telepítik.

Optikai távcsövek

A csillagászatban alkalmazott fontosabb lencsés és tükrös távcsöveket mutatja be az animáció

Voyager űrszondák

A Voyager szondák elhagyták a Naprendszert. Vizsgálatokat végeznek, emellett az emberiség üzenetét is magukkal viszik.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Kosárba helyezve!