A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Cunami

Cunami

Akár több tíz méter magasságú tengeri óriáshullám, amely hatalmas pusztításra képes.

Földrajz

Címkék

cunami, földrengés, tengerrengés, tenger, hullám, hullámfal, cunamiriadó, kőzetlemez, epicentrum, lemeztektonika, katasztrófa, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Földrengés

  • Afrikai-lemez
  • Eurázsiai-lemez
  • Arábiai-lemez
  • Indiai-lemez
  • Észak-amerikai-lemez
  • Dél-amerikai-lemez
  • Csendes-óceáni-lemez
  • Karibi-lemez
  • Kókusz-lemez
  • Nazca-lemez
  • Antarktiszi-lemez
  • Ausztrál-lemez
  • Fülöp-lemez

A cunami rendkívül nagy hullámhosszúságú és periódusidejű hullám. Akkor alakul ki, amikor a tenger vízszintje valamilyen hirtelen fellépő erő hatására megváltozik. Az óceánokban, tengerekben a cunamik jelentős részét kőzetlemezek alábukásához köthető földrengések okozzák.

A tenger alatti földrengés a kőzetlemez jelentős függőleges elmozdulásával jár együtt, ezért az az akár több kilométer vastag vízfelületet lökésszerűen megemeli, ezáltal hullám alakul ki a függőlegesen eltolódott lemezrész felett. A földrengés során felszabaduló energiát ez a hullám akár több 1000 km-re továbbíthatja az óceánon át a partokra.

Ellentétben a szél keltette felszíni hullámmal, amikor csak néhány méter mélységig mozog a víz, a cunami az óceán egy részének teljes víztömegére kiterjed, azaz az óceán egy adott részében található teljes, több kilométer vastag vízoszlop függőlegesen kimozdul.

Míg a szél keltette hullámok 100-200 m hullámhosszúak, a cunami hullámhossza az 5-6 km mélységű nyílt vízen elérheti az 500 km-t is. Abban az esetben, amikor a tenger mélysége sokkal kisebb a hullámhossznál, a hullám terjedési sebességét a vízmélység határozza meg.
Ebből adódóan a cunami körülbelül 800 km/h-s sebességgel száguld a nyílt vízen, ami egy utasszállító repülőgép sebességének felel meg. A hullám magassága viszont nem haladja meg az egy métert, ezért azt a hajók észre sem veszik.
A hullámok csillapodása a hullámhosszal fordítottan arányos, ezért a cunami képes több ezer kilométer távolságra is eljutni egészen csekély energiaveszteséggel.

A mélységtől függő sebesség a part közeli sekély vizekben jelentősen mérséklődik: 50 m-es vízmélységnél 80 km/h. Mivel az energiája állandó, a hullám egyre magasabbra feltornyosul. Partra éréskor néhány tíz méter magas is lehet a hatalmas pusztító energiával bíró cunami. Több hullám is követheti egymást, általában 10-20 percenként.

Gyakran a cunaminak nem a hullámhegy, hanem a hullámvölgy része éri el először a partot. Ekkor a tenger soha nem látott mértékben visszahúzódik. Ez biztos előjele a cunaminak, de mivel csak percekkel a hullámhegy érkezése előtt jelentkezik, általában nincs elég idő a menekülésre.

Ha a földrengés észlelése után azonnal cunamiriadót rendelnek el, 0,5-1 órányi menekülési idő még a legközelebbi partokon is van a pusztító hullám megérkezéséig. Ilyenkor a partról rögtön a magasabban fekvő területekre kell sietni.

Cunami

  • óceáni kőzetlemez
  • szárazföldi kőzetlemez
  • hullámhossz - Egyik hullámvölgytől a másik hullámvölgyig tart.
  • hullámhegy - A hullám kiemelkedő része.
  • hullámvölgy - A hullám lesüllyedt része.
  • amplitúdó - A hullám magassága.

Cunami a partról

Felülnézet

Animáció

Narráció

A cunami rendkívül nagy hullámhosszúságú és periódusidejű hullám. Akkor alakul ki, amikor a tenger vízszintje valamilyen hirtelen fellépő erő hatására megváltozik. Az óceánokban, tengerekben a cunamik jelentős részét kőzetlemezek alábukásához köthető földrengések okozzák.

A tenger alatti földrengés a kőzetlemez jelentős függőleges elmozdulásával jár együtt, ezért az az akár több kilométer vastag vízfelületet lökésszerűen megemeli, ezáltal hullám alakul ki a függőlegesen eltolódott lemezrész felett. A földrengés során felszabaduló energiát ez a hullám akár több 1000 km-re továbbíthatja az óceánon át a partokra.

Ellentétben a szél keltette felszíni hullámmal, amikor csak néhány méter mélységig mozog a víz, a cunami az óceán egy részének teljes víztömegére kiterjed, azaz az óceán egy adott részében található teljes, több kilométer vastag vízoszlop függőlegesen kimozdul.

Míg a szél keltette hullámok 100-200 m hullámhosszúak, a cunami hullámhossza az 5-6 km mélységű nyílt vízen elérheti az 500 km-t is. Abban az esetben, amikor a tenger mélysége sokkal kisebb a hullámhossznál, a hullám terjedési sebességét a vízmélység határozza meg.
Ebből adódóan a cunami körülbelül 800 km/h-s sebességgel száguld a nyílt vízen, ami egy utasszállító repülőgép sebességének felel meg. A hullám magassága viszont nem haladja meg az egy métert, ezért azt a hajók észre sem veszik.
A hullámok csillapodása a hullámhosszal fordítottan arányos, ezért a cunami képes több ezer kilométer távolságra is eljutni egészen csekély energiaveszteséggel.

A mélységtől függő sebesség a part közeli sekély vizekben jelentősen mérséklődik: 50 m-es vízmélységnél 80 km/h. Mivel az energiája állandó, a hullám egyre magasabbra feltornyosul. Partra éréskor néhány tíz méter magas is lehet a hatalmas pusztító energiával bíró cunami. Több hullám is követheti egymást, általában 10-20 percenként.

Gyakran a cunaminak nem a hullámhegy, hanem a hullámvölgy része éri el először a partot. Ekkor a tenger soha nem látott mértékben visszahúzódik. Ez biztos előjele a cunaminak, de mivel csak percekkel a hullámhegy érkezése előtt jelentkezik, általában nincs elég idő a menekülésre.

Ha a földrengés észlelése után azonnal cunamiriadót rendelnek el, 0,5-1 órányi menekülési idő még a legközelebbi partokon is van a pusztító hullám megérkezéséig. Ilyenkor a partról rögtön a magasabban fekvő területekre kell sietni.

Kapcsolódó extrák

Forrópontok

A forrópontokban a magma gyakran a felszínre tör, és forróponti vulkánosság figyelhető meg.

Kőzetlemezek

A kőzetlemezek egymáshoz képest elmozdulhatnak.

Rétegvulkán kialakulása és működése

Kőzettörmelékből és vulkáni hamuból, illetve lávából képződő rétegek építik fel.

Árapályerőmű

A tengerszint napi ingadozását, az árapályt használja fel elektromos áram termelésére.

Földrengés

A földrengés a Föld egyik legpusztítóbb természeti jelensége.

Forgószél

A rövid életű, de annál nagyobb erejű forgószelek hatalmas pusztításra képesek.

Gyűrődés (haladó)

Az oldalirányból ható nyomóerők miatt a kőzetrétegek felgyűrődnek. Így keletkeznek a gyűrthegységek.

Hanghullámok jellemző paraméterei

Animációnk a hullámok legfontosabb paramétereit magyarázza el, hanghullámok segítségével.

Hullámok típusai

A hullámok az életünk számtalan területén játszanak nagyon fontos szerepet.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

Tengeri fúrótorony

Az acélszerkezet közepében hosszú cső hatol le a tenger aljzatába a kőolajat tartalmazó kőzetrétegig.

Tengervíz felszínformálása

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet.

Vulkanizmus

A vulkanizmus során a földkéregből magma jut a felszínre.

Árvízvédelmi rendszer

A védőtöltés, kisebb áradások esetén a nyári gát biztosítja az árvíz elleni védelmet.

Tengeráramlások

A tengeráramlatok összessége alkotja a nagy óceáni szállítószalagot, amely Földünk éghajlatát nagyban befolyásolja.

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

Kosárba helyezve!