A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Dawn-küldetés

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Földrajz

Címkék

Dawn űrszonda, űrszonda, kisbolygóöv, Ceres, Vesta, kisbolygó, űrkutatás, Jupiter, Mars, ionhajtómű, gravitáció, Naprendszer, világűr, csillagászat, asztrofizika, földrajz, fizika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Naprendszer a kisbolygóövvel

A kisbolygóöv a külső és a belső bolygóöv között található, azaz a Mars és a Jupiter között, a Naptól átlagosan 1,9-4,2 CSE távolságban.
Jelenleg több tízezernyi aszteroida ismert a kisbolygóövben, de – becslések szerint – számuk akár több millió is lehet. Közülük kb. kétszáz átmérője haladja meg a 100 km-t. A kisbolygóöv két legnagyobb objektuma a Ceres és a Vesta.

Ceres és Vesta helyzete

  • kisbolygóöv - A külső és a belső bolygóöv között található, azaz a Mars és a Jupiter között, a Naptól átlagosan 1,9-4,2 CSE távolságban.
  • Ceres
  • Vesta

Ceres – Adatok:

- felfedező: Guiseppe Piazzi
- felfedezés ideje: 1801. január 1.
- átmérője: 940 km (a Földének 12-ed része)
- tömege: 9,47 · 10²⁰ kg (a Holdénak 1%-a)
- átlagos sűrűsége: 2,2 g/cm³
- felszíni hőmérséklete: 168-235 K (–105 - –38°C)
- forgási ideje a tengelye körül: 9 óra 4 perc
- Nap körüli keringési ideje: 4,6 év
- tengelyferdesége:
- átlagos naptávolsága: 414 000 000 km (2,77 CSE)

Vesta – Adatok:

- felfedező: Heinrich Wilhelm Olbers
- felfedezés ideje: 1807. március 29.
- átmérője: 530 km (a Földének 4%-a)
- tömege: 2,6 · 10²⁰ kg (a Holdénak 0,4%-a)
- átlagos sűrűsége: 3,4 g/cm³
- felszíni hőmérséklete: 85-255 K (–188 - –18°C)
- forgási ideje a tengelye körül: 5 óra 21 perc
- Nap körüli keringési ideje: 3,63 év
- tengelyferdesége:
- átlagos naptávolsága: 353 300 000 km (2,36 CSE)

Ceres és Vesta

  • Ceres - A kisbolygóöv legnagyobb égitestje, törpebolygó. Átmérője kb. 940 km. Tömege a kisbolygóöv tömegének 40%-át teszi ki, viszont a Hold tömegének csupán 1%-a. Jeges köpenye a Föld édesvízkészletét meghaladó mennyiségű vizet tartalmaz.
  • Vesta - A kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma, átmérője kb. 530 km. Tömege a Holdénak 0,4%-a, amely a kisbolygóöv tömegének kb.10%-át teszi ki. Alakja közelít a gömbalakhoz.

Ceres metszete

  • kéreg - Vékony, porban gazdag réteg.
  • köpeny - Vízjégben gazdag réteg.
  • kőzetmag - Szilárd halmazállapotú, fémekben gazdag.

Méret

Föld

- átmérője: 12 756 km
- tömege: 5,974 · 10²⁴ kg

Hold

- átmérője: 3475 km
- tömege: 7,348 · 10²² kg

Plútó

- átmérője: 2372 km
- tömege: 1,305 · 10²² kg

Ceres

- átmérője: 940 km
- tömege: 9,47 · 10²⁰ kg

Vesta

- átmérője: 530 km
- tömege: 2,6 · 10²⁰ kg

Dawn űrszonda útja

A Dawn az első űrszonda, amely egy törpebolygó körül pályára állt és az első, amely két, Földön kívüli célpont körül is pályára állt. A Vesta körül 14 hónapot töltött, a Cereshez 2015 márciusában érkezett.

Dawn űrszonda

  • napelemek - Összesen 20 méter hosszúak. A Nap energiáját alakítják át elektromos energiává, amely az ionhajtóműben lévő xenon gyorsítására szolgál.
  • ionhajtómű - Három található belőle a szondán, azonban egyszerre csak egyet működtetnek. Tízszer hatásosabb a kémiai hajtóműveknél.
  • kamerák - Több szögből készítenek felvételeket, amelyeket topográfiai térképek készítéséhez használnak fel.
  • gamma-sugár és neutrondetektor - Az aszteroidák vegyi összetételét vizsgálja.
  • spektrométer - Látható és infravörös fény segítségével térképezi fel a felszíni ásványokat.
  • antenna

A Dawn űrszondát 2007. szeptember 27-én indították útjára. Célja a Vesta és a Ceres, a Mars és a Jupiter között elterülő kisbolygóöv két legnagyobb objektumának a vizsgálata.
Mindkettő a Naprendszer korai időszakában keletkezett, további növekedésüket a Jupiter óriási gravitációs vonzása megakadályozta. A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Három fő megfigyelő eszközt vitt magával a Dawn: kamerát a felvételek készítéséhez, spektrométert a felszíni ásványok feltérképezéséhez, valamint gamma-sugár és neutrondetektort az aszteroidák kémiai összetevőinek vizsgálatához.

Ionhajtómű

  • fémkeret
  • dupla rács - Két, ellentétes töltésű, 30 cm átmérőjű rács 15 000 lyukkal, amelyeken keresztül távoznak az ionok ionfelhőt alkotva.

A Dawn űrszonda meghajtását ionhajtóművel biztosítják. Az ionhajtómű tízszer hatásosabb a kémiai hajtóműveknél.
Ha egy ionizált, azaz elektromosan feltöltött gázt elektromos térbe helyezünk, akkor a gázrészecskék mozgásba lendülnek. Ha a gyorsító feszültség elég nagy, az ionok mozgási energiája nagyobb, mint az égő gázoké. A nagyobb hatékonyság teszi lehetővé, hogy az űrszonda két, Földön kívüli célponthoz is eljusson.

Az ionhajtóműbe xenongázt fecskendeznek és elektronokkal bombázzák a xenonatomokat, hogy elektromos töltést kapjanak, azaz ionokká váljanak.
A pozitív ionok elektrosztatikus térben felgyorsulnak és nagy sebességgel kiáramlanak, miközben elektronokkal semlegesítődnek. A hatás-ellenhatás törvénye miatt az űrszonda a kiáramló ionfelhővel ellentétes irányban gyorsul fel.

Animáció

  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • kisbolygóöv - A külső és a belső bolygóöv között található, azaz a Mars és a Jupiter között, a Naptól átlagosan 1,9-4,2 CSE távolságban.
  • Naprendszer
  • Ceres - A kisbolygóöv legnagyobb égitestje, törpebolygó. Átmérője kb. 940 km. Tömege a kisbolygóöv tömegének 40%-át teszi ki, viszont a Hold tömegének csupán 1%-a. Jeges köpenye a Föld édesvízkészletét meghaladó mennyiségű vizet tartalmaz.
  • Vesta - A kisbolygóöv egyik legnagyobb objektuma, átmérője kb. 530 km. Tömege a Holdénak 0,4%-a, amely a kisbolygóöv tömegének kb.10%-át teszi ki. Alakja közelít a gömbalakhoz.
  • kéreg - Vékony, porban gazdag réteg.
  • köpeny - Vízjégben gazdag réteg.
  • kőzetmag - Szilárd halmazállapotú, fémekben gazdag.
  • Föld
  • Hold
  • Plútó
  • Ceres
  • Vesta
  • napelemek - Összesen 20 méter hosszúak. A Nap energiáját alakítják át elektromos energiává, amely az ionhajtóműben lévő xenon gyorsítására szolgál.
  • ionhajtómű - Három található belőle a szondán, azonban egyszerre csak egyet működtetnek. Tízszer hatásosabb a kémiai hajtóműveknél.
  • kamerák - Több szögből készítenek felvételeket, amelyeket topográfiai térképek készítéséhez használnak fel.
  • gamma-sugár és neutrondetektor - Az aszteroidák vegyi összetételét vizsgálja.
  • spektrométer - Látható és infravörös fény segítségével térképezi fel a felszíni ásványokat.
  • antenna
  • fémkeret
  • dupla rács - Két, ellentétes töltésű, 30 cm átmérőjű rács 15 000 lyukkal, amelyeken keresztül távoznak az ionok ionfelhőt alkotva.
  • mágneses gyűrű
  • + rács - A két, ellentétesen töltött rács közötti feszültség gyorsítja az ionokat, amelyek így tolóerőt fejtenek ki.
  • – rács - A két, ellentétesen töltött rács közötti feszültség gyorsítja az ionokat, amelyek így tolóerőt fejtenek ki.
  • elektron
  • ion
  • ionfelhő - Az ionhajtóműből távozott ionok tömege hajtja meg az űrszondát.
  • hajtógázinjektor - Ezen keresztül jutnak be a xenonatomok a hajtóműbe.
  • semlegesítő - Az elektronokat ezen keresztül vezetik a szonda mögé a töltés közömbösítésére.
  • xenonatom

Narráció

A kisbolygóöv a külső és a belső bolygóöv között található, azaz a Mars és a Jupiter között, átlagosan 1,9-4,2 CSE távolságban. Jelenleg több tízezernyi aszteroida ismert a kisbolygóövben, de – becslések szerint – számuk akár több millió is lehet. Közülük kb. kétszáz átmérője haladja meg a 100 km-t. A kisbolygóöv két legnagyobb objektuma a Ceres és a Vesta.

A Ceres a kisbolygóöv legnagyobb égitestje, de a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben. Tömegében őt követi a Vesta kisbolygó. A Vesta alakja közelít a gömbalakhoz, de a déli sarkánál található domborulat miatt nem kapott törpebolygó-besorolást.

A Ceres átmérője a Földének 12-ed része. Egymaga alkotja a kisbolygóöv tömegének több mint egyharmadát. Ez a Hold tömegének csupán 1%-a. A Vesta átmérője a Földének alig 4%-a. Tömege a Holdénak 0,4%-a, és a kisbolygóöv tömegének egy tizede.

A Ceres külső kérgét vékony, porban gazdag réteg alkotja. Vastag köpenye vízjégben gazdag, a Föld édesvízkészletét meghaladó vizet tartalmaz. Szilárd kőzetmaggal rendelkezik.

A Dawn űrszonda célja a Vesta és a Ceres, a Mars és a Jupiter között elterülő kisbolygóöv két legnagyobb objektumának a vizsgálata. Mindkettő a Naprendszer korai időszakában keletkezett, további növekedésüket a Jupiter óriási gravitációs vonzása megakadályozta. A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Három fő megfigyelő eszközt vitt magával a Dawn: kamerát a felvételek készítéséhez, spektrométert a felszíni ásványok feltérképezéséhez és gamma-sugár és neutrondetektort az aszteroidák kémiai összetevőinek vizsgálatához.

A Dawn az első űrszonda, amely egy törpebolygó körül pályára állt és az első, amely két, Földön kívüli célpont körül is pályára állt. 2007. szeptember 27-én indították útnak. 2009 februárjában gravitációs lendítést kapott a Marsnál. A Vestához 2011 júliusában érkezett. A Vesta körül 14 hónapot töltött, a Cereshez 2015 márciusában érkezett.

A Dawn űrszonda meghajtását ionhajtóművel biztosítják. Az ionhajtómű tízszer hatásosabb a kémiai hajtóműveknél. Ha egy ionizált, azaz elektromosan feltöltött gázt elektromos térbe helyezünk, akkor a gázrészecskék mozgásba lendülnek. Ha a gyorsító feszültség elég nagy, az ionok mozgási energiája nagyobb, mint az égő gázoké. A nagyobb hatékonyság teszi lehetővé, hogy az űrszonda két, Földön kívüli célponthoz is eljusson.

Az ionhajtóműbe xenongázt fecskendeznek és elektronokkal bombázzák a xenonatomokat, hogy elektromos töltést kapjanak, azaz ionokká váljanak. A pozitív ionok elektrosztatikus térben felgyorsulnak és nagy sebességgel kiáramlanak, miközben elektronokkal semlegesítődnek. A hatás-ellenhatás törvénye miatt az űrszonda a kiáramló ionfelhővel ellentétes irányban gyorsul fel.

Kapcsolódó extrák

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Üstökösök

Az üstökösök a Nap körül keringő látványos égitestek.

Voyager űrszondák

A Voyager szondák elhagyták a Naprendszert. Vizsgálatokat végeznek, emellett az emberiség üzenetét is magukkal viszik.

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

Jurij Gagarin űrrepülése (1961)

Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

Űrsikló (Space Shuttle)

Az űrsiklók a NASA többször felhasználható, ember szállítására alkalmas űreszközei voltak.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Nemzetközi Űrállomás

A 16 ország részvételével épült űrállomás állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

Csillagászati szomszédaink

Közeli és távoli csillagászati szomszédaink bemutatása a Naprendszertől a galaxisokig.

Csillagtípusok

A csillagfejlődés folyamata átlagos és nagy tömegű csillagok esetén.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Kosárba helyezve!