A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Diera (ókori hadihajó)

Diera (ókori hadihajó)

A diera jellegzetes döfőorral ellátott, két evezősoros, vitorlás hadihajótípus volt, melyet több ókori nép is használt.

Technika, háztartástan

Címkék

Diera, ókori hadihajó, hajó, csatahajó, ókor, hajózás, döfőorr, keresztvitorla, evezősor, evezőpadok, evezők, kormányevezők, hajógerinc, árboc, technika, közlekedés

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Diera

A diera (biremis)

A dierák két evezősoros hadihajók voltak. Az ókorban a föníciaiak, a görögök, az etruszkok, a karthágóiak és a rómaiak is eredményesen használták ezt a típust. Az első görög diera valószínűleg a Kr. e. 9. században készülhetett (feltehetően föníciai hatásra épült).
Fő fegyvere a rövid ércorrban végződő gerenda volt (döfőorr vagy döfőkos), mellyel a csatában meglékelhették az ellenséges hajót. Ezért fontos tulajdonsága volt a gyorsaság és a fordulékonyság (könnyű manőverezhetőség). A tengeri ütközetekben általában vitorlák nélkül haladt, pusztán evezők segítségével.
A dierákat később a nagyobb és gyorsabb több evezősoros hadihajók váltották fel (például a három evezősoros trierák és triremisek).

Felülnézet

Fedélzet

A diera fedélzetén

A hadihajó fedélzetének nagy részét az evezőpadok foglalták el. A jobb és a bal oldalon is 12 evezőpár volt. Az evezősök létszáma 50 és 100 fő között mozgott. (A tengeri csatákban – a nagyobb sebesség és a gyorsabb fordulás miatt – a lehető legtöbben ültek az evezőpadokon.) A hatékony evezés érdekében dobbal, fuvolával és énekszóval tartották meg a kívánt (hol lassabb, hol gyorsabb) ritmust.
A dierák fedélzetén – a helyhiány miatt – sokkal kevesebb katona tartózkodott, mint evezős. Ez volt a típus egyik legnagyobb hátránya, ezért is építettek később nagyobb testű hajókat.
Kiemelkedő szerep jutott a fedélzeten a kormányevezők kezelőinek. A hajó végében, kétoldalt elhelyezett nagy lapátok használata nagyban hozzájárult a manőverek sikerességéhez.

Szerkezet

  • döfőorr
  • keresztvitorla
  • evezőpadok
  • kormányevezők
  • hajógerinc
  • árboc

A diera alakja és szerkezete

A hajó teste igen karcsú volt, a némileg öblösebb és folyamatosan ívelt középső rész elvékonyodó tatban és kicsit szélesebb orrban végződött. A hátsó (tat-)részben a hajógerinc felfelé ívelve enyhén visszahajlott, míg az első (orr-)részt az oldalt ráfestett (elsősorban madár-)fej vagy szem és a kinyúló döfőorr tette jellegzetessé.
A hajótest közepén alakították ki az árbocot, mely a nagy keresztvitorlát tartotta. A kötélzetet a tathoz és az orrhoz, illetve a hátsó fedélzeten elhelyezett cölöpökhöz erősítették. Az árbocra esetenként már őrkosarat is szereltek.
A görögök még nem használtak fémből készült horgonyt hajóikon, azt általában egy kötélre kötözött nagy kőtömb helyettesítette.

Animáció

  • döfőorr
  • keresztvitorla
  • evezőpadok
  • kormányevezők
  • hajógerinc
  • árboc

Narráció

A dierák két evezősoros hadihajók voltak. Az ókorban a föníciaiak, a görögök, az etruszkok, a karthágóiak és a rómaiak is eredményesen használták ezt a típust. Az első görög diera valószínűleg a Kr. e. 9. században készülhetett, feltehetően föníciai hatásra épült.

A hajó teste igen karcsú volt, a némileg öblösebb és folyamatosan ívelt középső rész elvékonyodó tatban és kicsit szélesebb orrban végződött. A hátsó (tat-)részben a hajógerinc felfelé ívelve enyhén visszahajlott, míg az első (orr-)részt az oldalt ráfestett, elsősorban madár fej vagy szem és a kinyúló „döfőorr” tette jellegzetessé.
A hadihajó fedélzetének nagy részét az evezőpadok foglalták el. A jobb és a bal oldalon is 12 evezőpár volt. Az evezősök létszáma 50 és 100 fő között mozgott. A tengeri csatákban a nagyobb sebesség és a gyorsabb fordulás miatt a lehető legtöbben ültek az evezőpadokon.

A dierák fedélzetén a helyhiány miatt sokkal kevesebb katona tartózkodott, mint evezős. Ez volt a típus egyik legnagyobb hátránya, ezért is építettek később nagyobb testű hajókat. Kiemelkedő szerep jutott a fedélzeten a kormányevezők kezelőinek. A hajó végében, kétoldalt elhelyezett nagy lapátok használata nagyban hozzájárult a manőverek sikerességéhez. A hajó fő fegyvere a rövid ércorrban végződő gerenda volt („döfőorr” vagy „döfőkos”), mellyel a csatában meglékelhették az ellenséges hajót. Ezért fontos tulajdonsága volt a gyorsaság és a fordulékonyság (könnyű manőverezhetőség). A tengeri ütközetekben általában vitorlák nélkül haladt, pusztán az evezők segítségével. A dierákat később a nagyobb és gyorsabb több evezősoros hadihajók váltották fel (például a három evezősoros trierák és triremisek.)

Kapcsolódó extrák

Quinquereme (Kr. e. 3. század)

A több evezősorral rendelkező vitorlás a hellenizmus időszakának jellegzetes hadihajója volt.

Ókori egyiptomi vitorlás

Az ókori egyiptomiak folyami és tengeri hajói evezőkkel felszerelt, egy árboccal rendelkező vitorlások voltak.

Ókori görög kereskedelmi vitorlás

Vitorlásaik segítségével a hellének átvették a föníciaiaktól „a tenger fuvarosai” szerepet az ókorban.

Szalamiszi csata (Kr. e. 480)

A görög flotta kiváló taktikájának, illetve hajói gyorsaságának és fordulékonyságának köszönhette a sikert.

A Római Birodalom provinciái és városai

Animációnk a Római Birodalom több száz éves történetét mutatja be.

Angol hadihajó (18. század)

Az angolok élen jártak a vitorlás hadihajók építésében a 17-19. században.

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

Görög és makedón falanx

Az ókori Hellászban kialakult falanx a nehéz fegyverzetű gyalogság hadrendje, illetve alapegysége volt.

Görög hoplita (Kr. e. 5. század)

Ókori hellén nehézfegyverzetű gyalogos katona.

Marathóni csata (Kr. e. 490)

Az athéni hopliták perzsák felett aratott fényes győzelmének emlékét a marathóni futás legendája is megőrizte.

Ókori görög oszloptípusok

A dór, az ión és a korinthoszi oszlop méretében és oszlopfőjének díszítettségében is különbözik.

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

Perzsa hajóhíd (Kr. e. 5. század)

I. Dareiosz és Xerxész is hajóhidat építtetett a Boszporuszon hatalmas serege számára.

Perzsa harcos (Kr. e. 5. század)

Az ókori perzsa hadsereg rettegett tagjai voltak a kiváló íjászok.

Perzsa uralkodó (Kr. e. 5. század)

Az ókori perzsa nagykirályok birodalmuk nagysága és kincstáruk gazdagsága miatt váltak híressé.

Római katona (Kr. e. 1. század)

Az ókori Római Birodalom hadseregének zsoldoskatonái kiválóan képzettek és jól felszereltek voltak.

Thermopülai csata (Kr. e. 480)

A görög–perzsa háborúk idején vívott csata Leónidasz király spártai katonáinak hősies önfeláldozásáról vált híressé.

Viking hajó (10. század)

A kiváló hajóépítő és hajózó nép férfijai hatalmas távolságokat tettek meg a tengereken és a folyókon.

A Kisfaludy gőzhajó (1846)

Az első balatoni lapátkerekes gőzhajó próbaútja 1846-ban volt.

Auróra cirkáló (1900)

Az orosz páncélos cirkáló nevét az 1917-es forradalom írta be a történelemkönyvekbe.

Clermont gőzhajó (1807)

Robert Fulton amerikai mérnök megalkotta az első működőképes, gőzgéppel hajtott lapátkerekes gőzhajót.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

Tradicionális arab vitorlás (sambuk)

A legnagyobb arab vitorlás, a főleg kereskedelmi célokra használt sambuk a Perzsa-öböl vizeire jellemző.

Vitorlás hajók

Az általában kereskedelmi vitorlásként használt szkúner hajótípus a 16-17. századi Hollandiában alakult ki.

RMS Queen Mary 2 (2003)

A Queen Mary 2 építésekor a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

Tarawa LHA–1 (1976)

Az 1940-es évektől kezdve az egyre hatalmasabb méretű repülőgép-hordozók váltak az óceánok uraivá.

Titanic (1912)

Az RMS Titanic a 20. század elején a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

Kosárba helyezve!