A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Diocletianus palotája (Split)

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

Történelem

Címkék

Diocletianus, palota, ókori Róma, , Horvátország, mediterrán, Róma, Dalmácia, Dinári-hegység, császár, császárkor, erőd, provincia, történelem, ókor, Földközi-tenger, építészet, kultúra, egyház, kikötő, díszkapu, mauzóleum, Adriai-tenger

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mely századok fordulóján épült Diocletianus palotája?
  • Melyik mai ország területén állnak Diocletianus palotájának maradványai?
  • Melyik tenger partján épült Diocletianus palotája?
  • Melyik rendszert vezette be Diocletianus császárként?
  • Mi volt Diocletianus méltóságneve a tetrarchia idején?
  • Hogyan ért véget Diocletianus uralkodása?
  • Melyik építménytípus jellemzői NEM tükröződnek a palota szerkezetében?
  • Mennyien éltek Diocletianus idején a palota falai között?
  • Mikor élt Diocletianus a palotában?
  • Mihez hasonlít leginkább az épületkomplexum alaprajza?
  • Melyik fal mentén nincsenek őrtornyok?
  • Milyen kapuja nincs a palotának?
  • Milyen magasak a palota falai?
  • Igaz-e az állítás?\nA palota alapterülete meghaladja a 30 ezer km²-t.
  • Hogy nevezzük a palota vallási épületeknek helyt adó területét?
  • Melyik római provincia területén épült a palota?
  • Hány torony helyezkedik el a palota falai mentén?
  • Melyik kapu a palota (feltételezett) főbejárata?
  • A komplexumot körülvevő fal melyik részén nyílt kijárat a tenger felé?
  • Milyen alaprajzú a császár mauzóleuma?
  • Melyik római istent tekintette saját patrónusának Diocletianus?
  • Hogyan halt meg Diocletianus?
  • Igaz-e az állítás?\nDiocletianus egy évtizedig sem élvezhette palotájának komfortját.
  • Melyik vonatkozik a perisztiliumra?

Jelenetek

Palota

  • Dinári-hegység - Északnyugat–délkeleti irányban húzódik. Legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. Mészkő alkotja, mely a környék legjellemzőbb építőanyaga.
  • Adriai-tenger - A Földközi-tenger része. Az Appennini- és a Balkán-félsziget között helyezkedik el. A Mare Adriaticum kifejezés Adria város nevéből származik.
  • kikötő - A palota közvetlenül a tengerpartra épült. A móló által védett öböl lehetőséget biztosított a hajók biztonságos kikötésére, valamint a palota tenger felől való megközelítésére.
  • palota - Az épületkomplexumot a 3. és a 4. század fordulóján építtette Diocletianus császár.

A palota építése 295 táján kezdődött. Az akkor hatalma csúcsán levő császár a visszavonulása utáni évekre építtette magának a hatalmas komplexumot. A helyszínválasztás során döntő tényező volt, hogy Diocletianus a közeli Salona városa (Dalmatia provincia központja) mellett született. Fontos szempont volt az is, hogy a terület természeti adottságai lehetővé tették a (jövedelmező) textilgyártást is.
A Dinári-hegység lábánál, közvetlenül az Adriai-tenger partján álló palota távol esett Rómától, de mégsem volt teljesen elszigetelve. Építését követően kb. 9 ezer ember élt a falai között. Vízellátását a Salona melletti folyó vize biztosította.

Kikötő

  • hullámtörő - Más néven móló, kikötőgát. Olyan építmény, mely a kikötő tenger felőli oldalán helyezkedik el. Védelmet biztosít az áramlatok és a hullámok ellen.
  • tenger felőli bejárat - Tengeri Kapunak, Déli Kapunak (porta meridialis) és Bronz Kapunak (Porta Aenea) is nevezik. A tengeri kereskedelem szempontjából volt fontos.
  • déli homlokzat - Kevésbé erődített, mint a másik három oldal. Leginkább ez a homlokzat tükrözi az épületkomplexum palota jellegét.
  • tetőkert - A császári lakrészt ékesíthették, kiemelve a komplexum déli részének palota jellegét.

Diocletianus közvetlenül a tengerpartra építtette a komplexumot. Ez egyrészt a palota védelmét szolgálta, másrészt viszont a közlekedést és a szállítást is megkönnyítette.
A legvalószínűbb feltételezések szerint a tenger felőli bejárat Diocletianus privát kapuja lehetett, hiszen a császári lakrészbe nyílt.
A félszigetre épült palota kikötőjét feltehetően egy mesterséges hullámtörő gát védte a nyílt tenger viharos hullámaitól. Talán e móló szárazföld felől eső oldalán szállhattak partra a hajókon utazók, valamint ott rakodhatták ki a kereskedőhajók szállítmányát is.

Szerkezet

  • Arany Kapu - Porta Aurea. A palota északi kapuja, a cardo egyik végpontja.
  • északkeleti komplexum - A palota északi részén helyezkedtek el a különböző kiszolgáló épületek, valamint a katonák és a szolgák lakóhelyiségei.
  • középpont - A palota területét négy részre osztó két, egymásra merőleges főtengely, a cardo és a decumanus metszéspontja.
  • Ezüst Kapu - Porta Argentea. A palota keleti kapuja (porta orientalis). A decumanus egyik végpontja.
  • mauzóleum - A császár síremlékéül szolgáló díszes, kupolás, nyolcszögletű építmény.
  • keleti palotarész - Az épületkomplexum déli részében a császári lakrészhez tartozó, díszesebb épületek álltak.
  • Bronz Kapu - Porta Aenea. Más néven Tengeri Kapu. A palota déli kapuja (porta meridionalis).
  • nyugati palotarész - Az épületkomplexum déli részében a császári lakrészhez tartozó, díszesebb épületek álltak.
  • Jupiter-templom - Jelenlegi ismereteink szerint hibás az elképzelés, mely szerint a templomnak a római főistenhez lenne köze. Valószínűbb, hogy a téglalap alaprajzú templomot Janus istennek szentelték.
  • Vas Kapu - Porta Ferrea. A palota nyugati kapuja (porta occidentalis). A decumanus egyik végpontja.
  • északnyugati komplexum - A palota északi részén helyezkedtek el a különböző kiszolgáló épületek, valamint a katonák és a szolgák lakóhelyiségei.
  • temenos - A palota szakrális kerülete, a vallási épületek helye. A császári lakrész és a decumanus között helyezkedett el.

A komplexum építészeti szempontból vegyes képet mutat. Felfedezhetők benne a katonai táborokra (castrum), a palotákra (palatium) és a villákra utaló szerkezeti elemek is.
Négyszög alaprajzú. Keleti és nyugati oldalának hossza megegyezik (215–215 m), az északié (175 m) és a délié (181 m) viszont különbözik. (Ezért a struktúra leginkább egy trapézhoz hasonlítható.) Alapterülete meghaladta a 30 ezer m²-t.
A kelet–nyugat irányú decumanus két részre vágja a palotát. Az északi rész egyszerűbb, a déli pedig díszesebb épületeket tartalmaz. A decumanustól délre helyezkedik el a vallási épületeknek helyt adó temenos, melyet a tenger felé a tulajdonképpeni császári rezidenciához tartozó épületek követnek.

Az építmény keleti, északi és nyugati fala az erőd jelleget tükrözi, hiszen őrtornyokkal szabdaltak és vaskos kapukkal rendelkeznek. Velük ellentétben a tenger felőli oldal fala könnyedebb és díszesebb, a palota jelleget erősítve.
A külső falak 15–20 m magasak. Átlagos vastagságuk 2,1 m. Összesen 16 torony őrizte a falakat. Az Arany, az Ezüst és a Vas Kaput 2-2 torony biztosította. A tenger felőli déli fal síkját nem törték meg tornyokkal.

A palotának négy bejárata van. A Porta Aurea a palota északi kapuja, a cardo egyik végpontja. Északi Kapunak (porta septemtrionalis) is nevezik. A Salona–Aspalathos úton közlekedők ezen keresztül érthetik el a komplexumot.
A monumentális főbejárat gazdagon díszített. A kapuk nevében megjelenő fémek feltehetően a görög és római mitológiában is meglévő korszakokhoz illeszkednek. Az aranykor a béke és a bőség időszaka volt.

A császár díszes síremléke nyolcszög alaprajzú. (A nyolcszög oldalai 7,6 m hosszúak.) A nyolcszög alak a földi létből a túlvilágiba való utat jelképezi. A mauzóleum külsejét 24 korinthoszi oszlop öleli körül.
Tetejét cseréptető borítja. Falai átlagosan 3 m vastagok. A kör alaprajzú sírkamra 13 m átmérőjű és a közepénél 21 m magas. A belső falakon fríz fut körbe, a falfülkékben szobrok állnak. A császár szarkofágja a kamra közepén áll.

A Jupiter-templomot 295 és 305 között építették, az épületkomplexum szerves alkotóelemeként.
A téglalap alaprajzú templom egy talapzaton áll. Bejáratát hat oszlop által határolt előcsarnok díszíti. Nyeregtetős szerkezetét mindkét oldalról timpanon zárja le. A bejárat feletti timpanon domborművén istenek és hősök ábrázolódnak.
A hagyományos nézet szerint a templomot a római főisten, az ég és a villámok urának tiszteletére szentelték fel. A Jupiter-kultusz kiemelt szerepet kapott Diocletianus idején, hiszen saját pártfogójának tekintette a főistent.

Diocletianus

Diocletianus 284 és 305 között uralkodott a Római Birodalom császáraként. Ő volt az, aki lezárta a katonacsászárok korának kaotikus időszakát, lefektetve a dominátus rendszerének alapjait. Reformjai stabilitást hoztak a birodalomnak.
A császár 244-ben született a birodalom Dalmatia provinciájában, Salona városa mellett. Katonai karrierje feltehetően Carus császár idején kezdődött. Amikor röviddel a császár után annak egyik fia is meghalt, a katonák Diocletianust kiáltották ki császárnak.
Uralkodásának első két évtizedében rengeteget háborúzott, mégsem jutott elődei sorsára. Létrehozta a tetrarchia rendszerét, melyben ő és Maximianus augustusként, Galerius és Constantius Chlorus pedig caesarként uralkodott. Így ugyan megszűnt a birodalom egysége, ám védelme és irányítása hatékonyabbá vált.
Azonban a belső politikai harcok rövidesen újra fellángoltak, valamint gazdasági (pénzügyi) problémák is felléptek. Egészségének fokozatos romlása csak tetézte a bajt. Diocletianus ezért 305-ben önként lemondott a hatalomról (ő volt az első római császár, aki így tett) és visszavonult a szülőföldjén épített palotájába.
Sokáig nem élvezhette a „nyugdíjas éveket”, mert 312-ben (?) meghalt. A Scriptores historiae Augustae, az ókorban keletkezett császáréletrajz-gyűjtemény „vir rei publicae necessarius” (magyarul: „a férfi, akire az államnak szüksége van”) meghatározással illeti Diocletianust.

Séta

Animáció

  • palota - Az épületkomplexumot a 3. és a 4. század fordulóján építtette Diocletianus császár.
  • Arany Kapu - Porta Aurea. A palota északi kapuja, a cardo egyik végpontja.
  • mauzóleum - A császár síremlékéül szolgáló díszes, kupolás, nyolcszögletű építmény.
  • Bronz Kapu - Porta Aenea. Más néven Tengeri Kapu. A palota déli kapuja (porta meridionalis).
  • Jupiter-templom - Jelenlegi ismereteink szerint hibás az elképzelés, mely szerint a templomnak a római főistenhez lenne köze. Valószínűbb, hogy a téglalap alaprajzú templomot Janus istennek szentelték.

Narráció

Diocletianus római császár a 3. és 4. század fordulóján uralkodott. Szülőföldjén, Dalmatia provinciában 295-ben kezdte építtetni azt a palotát, melybe szeretett volna visszavonulni. Tíz évvel később önként lemondott a hatalomról és hátralevő éveit az Adriai-tenger partján levő épületkomplexumban töltötte.

A palotának nevezett építmény nem csak a palatiumok, hanem a katonai táborok és a villák stílusjegyeit is magán viseli.
Őrtornyokkal szegélyezett erős falai és sajátosan tagolt szerkezete a castrumok jellegzetességei közé tartoznak. A császári lakrész díszes épületei és a tenger felőli déli fal pedig inkább egy palotára emlékezteti a szemlélődőt. A déli oldalon nincsenek tornyok sem, míg a másik három falszakaszt összesen 16 vigyázza.

Az északi oldalon levő Arany Kapu a legdíszesebb a négy kapu közül. A kapun belépve az egyik főtengely, az észak–déli irányú cardo tárul elénk. Ez a trapéz alakú palota közepén találkozik a rá merőleges másik főtengellyel, a decumanusszal.
A folytatás egy nyitott tér, a perisztilium, melytől keletre a császár mauzóleuma, nyugatra pedig a Jupiter-templom található.
Dél felé fordulva elérjük a császári rezidenciához tartozó díszes épületeket. A Bronz Kapun áthaladva már a kikötő, az Adriai-tenger kékje tárul a szemünk elé.

Kapcsolódó extrák

A Római Birodalom provinciái és városai

Animációnk a Római Birodalom több száz éves történetét mutatja be.

Amfiteátrum (Póla, 1. század)

A Horvátországban álló különleges építmény a legnagyobb római amfiteátrumok egyike volt az ókorban.

Caracalla termái (Róma, 3. század)

A római császár pompás fürdőkomplexuma a 3. században épült.

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Knósszoszi palota (Kr. e. 2. évezred)

Kréta szigetének legnagyobb bronzkori épületegyüttese feltehetően a minószi kultúra központja volt.

Ókori római katonai tábor

A folyamatosan terjeszkedő Római Birodalom a meghódított területeken katonai erődöket alakított ki.

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas épületek voltak.

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Pompeius színháza (Róma, Kr. e. 1. század)

A római államférfi által építtetett színház az „Örök Város” első állandó kőszínházainak egyike volt.

Raguza (16. század)

A ma Dubrovnik néven ismert, csodálatos fekvésű és építészetű horvát város a 16. században élte a virágkorát.

Diera (ókori hadihajó)

A diera jellegzetes döfőorral ellátott, két evezősoros, vitorlás hadihajótípus volt, melyet több ókori nép is használt.

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Ókori római szenátor és felesége

Az ókori Róma társadalmának csúcsán elhelyezkedő szenátori rend tagjai bíbor szegélyű tógát viseltek.

Quinquereme (Kr. e. 3. század)

A több evezősorral rendelkező vitorlás a hellenizmus időszakának jellegzetes hadihajója volt.

Római katona (Kr. e. 1. század)

Az ókori Római Birodalom hadseregének zsoldoskatonái kiválóan képzettek és jól felszereltek voltak.

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum Romanum bejáratánál.

Kosárba helyezve!