A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

A Kr. e. 27. században épült lépcsős piramis volt az ókori Egyiptom első piramisa.

Történelem

Címkék

Dzsószer, Egyiptom, fáraó, Szakkara, gúla, temetkezés, emlékhely, síregyüttes, Imhotep, világörökség, egyház, Kairó, sírkamra, építmény, nekropolisz, templomkörzet, dinasztia, uralkodó, ókor, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Dzsószer fáraó síregyüttese

  • védőfal
  • déli sírbolt
  • szed-terület
  • bejárat
  • lépcsős piramis
  • halotti templom
  • árok

A lépcsős piramis

Metszet

Animáció

Időkép

A piramis járatai

  • sírkamra
  • sírkamrák útvesztője
  • központi akna
  • aknák
  • második lépcsős folyosó
  • eredeti lépcsős folyosó

Narráció

Kairótól, az egyiptomi fővárostól 30 km-re, Gíza tartományban található Szakkara.
A kis falu arról vált világszerte ismertté, hogy az ókorban mellette állt az akkori főváros, Memphisz legősibb temetője (vagyis nekropolisza). A fáraókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztia időszakáig temették oda.
A Szakkarában nyugvó uralkodók közül kiemelkedik Dzsószer, hiszen a neki emelt piramis az ókori Egyiptom egyik legismertebb emléke.

A látványos és monumentális alkotáson kívül még több egyéb építmény is helyet kapott a síregyüttesben, a fáraó 1645 méter hosszú és 10,5 méter magas mészkőfallal körülvett piramiskörzetében. A komplexum bejáratát egy 40 oszlopból álló hatalmas kapu jelentette.
Az ún. „lépcsős piramist” az első ókori egyiptomi piramisként is szokás emlegetni.

A piramis tervezője és a munkálatok irányítója Imhotep volt.
A piramis alapját egy ferde falú, sírépítmény, egy masztaba alkotja. A kutatók elképzelése szerint az építkezési munkálatok hat szakaszban zajlottak.

Érdekesség, hogy az egyes szakaszok nem tükröznek folytonosságot, Végeredményként egy, az alapként szolgáló sír építési technikáját tovább vivő, hat szintből álló hatalmas kőépítmény jött létre.

Eredeti méretei (125 méteres szélesség, 115 méteres hosszúság, 61 méteres magasság) alig koptak meg az építése óta eltelt majdnem ötezer év alatt.

A piramist már az ókorban (feltehetően még az építés befejezése előtt) kirabolták.
Dzsószer fáraó múmiája valószínűleg sohasem nyugodott az építményben, valódi sírhelye még ma sem ismert.
A szakkarai „lépcsős piramis” - kulturális helyszínként – 1979 óta elismert tagja az UNESCO Világörökségének.

Kapcsolódó extrák

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Egyiptomi fáraó és felesége (Kr. e. 2. évezred)

Az istenként tisztelt egyiptomi fáraók élet és halál urai voltak az ókorban.

Ókori egyiptomiak (ruhaviseletek)

Az ókori egyiptomi nők és férfiak jellegzetes ruhadarabokat és ékszereket viseltek.

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Kádesi csata (Kr. e. 1285)

Az ókori Kelet egyik legnagyobb (egyiptomiak és hettiták által vívott) csatája „döntetlennel” végződött.

Ókori egyiptomi istenek

Az ókori egyiptomiak emberek felett álló szellemvilága rengeteg különleges lényből tevődött össze.

Rosette-i kő

A rosette-i kő segítségével sikerült megfejteni a hieroglifák titkát.

Tenochtitlan (15. század)

A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.

Teotihuacan (4. század)

A romjaiban is fenséges város a Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb települése volt.

Tutanhamon sírja (Kr. e. 14. század)

A 20. század egyik legnagyobb szenzációja az egyiptomi fáraó sírkamrájának feltárása volt.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Chichén Itzá (12. század)

A maja-tolték birodalom egykori legendás fővárosa a mai Mexikó területén helyezkedett el.

Dolmen (hunebed)

A mai Hollandia területén található különleges dolmenek mintegy ötezer évvel ezelőtt épültek.

Nílus menti földművelés az ókorban

Joggal nevezték az ókori Egyiptomot a „Nílus ajándékának”, hiszen a folyó jelentette a megélhetés alapját.

Ókori egyiptomi lakóház

Az átlagos ókori egyiptomi lakóépület szabályosan elrendezett jellegzetes helyiségek együttese volt.

Ókori egyiptomi vitorlás

Az ókori egyiptomiak folyami és tengeri hajói evezőkkel felszerelt, egy árboccal rendelkező vitorlások voltak.

Kosárba helyezve!