A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Történelem

Címkék

Gíza, Egyiptom, gúla, Gízai fennsík, halottak városa, ókori világ csodái, Keopsz, Nílus, Szfinx, fáraó, világörökség, temetkezési hely, sír, Napisten, sírkamra, halotti templom, völgytemplom, ókor, uralkodó, épület, építmény, nyughely, Kairó, nekropolisz, szarkofág, egyház, balzsamozás, dinasztia, temető

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Látkép

  • Nagy Piramis (Hufu piramisa) - A legnagyobb gízai piramis a világ talán leghíresebb piramisa. A Kr. e. 26. században, a IV. dinasztia egyik fáraója (görög nevén Kheopsz) számára készült. Magassága 146,7 méter.
  • Hafré piramisa - A három nagy gízai piramis közül a második legmagasabb (143,5 méter) Hufu fia (görög nevén Kephrén) számára készült a Kr. e. 26. század közepén.
  • Menkauré piramisa - A három nagy gízai piramis közül a legkisebb Hafré fia, a Kr. e. 26. század végén uralkodó fáraó (görög nevén Mükerinosz) számára készült. Eredeti magassága 66 méter volt.
  • feljáró - A völgytemplomtól a piramisig tartó út 18 méter széles és körülbelül 800 méter hosszú volt. A magasított járószinttel kialakított töltésút oldalfalainak magassága elérte a 40 métert.
  • Hufu völgytemploma - A halotti komplexum kiegészítő elemei közé tartozó építmények rituális és szakrális szerepe a IV. dinasztia korától nőtt meg. Hufuéról szinte semmi információnk sincs.
  • piramisváros - A gízai piramismezőn a három nagy piramison kívül több kisebb piramis, számos templom, masztabák, illetve a halotti kultusszal és az építkezéssel kapcsolatos egyéb építmények is találhatók.
  • nyugati temető
  • keleti temető
  • Menkauré völgytemploma - Az építmény annak a folyóágnak a közelében helyezkedett el, mely az alapanyagok folyami szállításának végpontját jelentette.
  • lakóépületek
  • dolgozók tábora
  • Hafré völgytemploma - A Hafréhoz köthető építményt óriási mészkőtömbökből építették. Mellette feltehetően kikötő állt. A legjobb állapotban fennmaradt ilyen jellegű építmény.
  • Szfinx - A leghíresebb közülük az egyiptomi Gízában található emberfejű, oroszlántestű szobor. A halottak városát őrző, 73 méter hosszú és 20 méter magas szobor Hafré uralkodása alatt készülhetett.
  • Szfinx- templom - Hafré völgytemplomával egy vonalban, attól északra épült (a kettő között mindössze egy keskeny átjáró maradt). Elrendezése egyedülálló abban, hogy mindkét tengelyére szimmetrikus.
  • Hentkáwesz királyné síremléke - A piramiskerület építményei között foglalt helyet Hentkáwesz (Hentkauszesz) királyné sírmeléke is. A kétszintes épület fala gazdagon díszített volt.
  • Nílus - A Föld egyik leghosszabb (6685 km) és leghíresebb folyója tíz afrikai országon halad át. A Földközi-tengerbe ömlik, deltatorkolata Észak-Egyiptomban található.

Az ókori világ épségben maradt csodái

Az ókori egyiptomi építészet legfontosabb alkotásai a temetkezéssel és a vallással kapcsolatosak.
E kettőt ötvözték a fáraók sírhelyének szánt piramisok is, melyek közül az ókori világ csodái közé tartozó gízai piramisok a leghíresebbek.
A mai főváros, Kairó mellett található piramiscsoport a Kr. e. 26. században épült, az egyiptomi Óbirodalom idején.
A három piramis Hufu, Hafré és Menkauré (görögül: Kheopsz, Kephrén és Mükerinosz) számára készült. A fáraók IV. dinasztiájához tartozó apát, fiút és unokát tisztelhetünk bennük.
A piramisok (a kezdeti lépcsőzetes kialakítás után) négyzet alapú gúla formájúak voltak. Építésükön egyszerre hozzávetőleg százezer szabad ember dolgozott, esetenként akár egy-két évtizeden át is.

Éber tekintet a piramison

Nagy piramis

  • Nagy Piramis Hufu piramisa - A legnagyobb gízai piramis a világ talán leghíresebb piramisa. A Kr. e. 26. században, a IV. dinasztia egyik fáraója (görög nevén Kheopsz) számára készült. Magassága 146,7 méter.
  • mellékpiramisok - Hufu piramisánál jelenik meg először mindkét típus egyszerre (a kultikus, illetve a családtagok számára épült). Valamennyi a piramis keleti oldalán állt.
  • nyugati temető
  • keleti temető
  • Hufu halotti temploma - Az 52,5 méter hosszú építmény turai mészkőből épült. A Napbárkának helyet adó építményben oszlopcsarnok és áldozó kápolna is volt.

Hufu piramisa – a legnagyobb

A gízai piramisok közül a legnagyobb Hufu (görögül Kheopsz) fáraónak készült. Magassága eredetileg 146-147, alapéle 230 méter hosszú volt. Alapterülete meghaladta az 5 hektárt.
A monumentális alkotást körülbelül 2,5 millió darab (egyenként is több tonnás) kőtömbből állítottak össze. Ezeket a gízai fennsíkról szállították ide a nílusi hajókon.
A piramis kimagasló mérnöki tervezést és munkát igényelt. Kezdetleges eszközeikkel (de megfelelő módszerekkel!) csodálatos épületeket alkottak (a habarcs nélkül összeillesztett kőtömbök közé még egy tűt sem lehetett becsúsztatni; a gúla oldalai tizedfoknyi pontossággal a négy égtáj felé néznek; az oldalélek hossza közötti különbség nem több 20 cm-nél; a piramis körüli kövezet legnagyobb szintkülönbsége 2,5 cm stb.).

A Nagy Piramis

Hafré piramisa

  • Hafré piramisa - A három nagy gízai piramis közül a második legmagasabb (143,5 méter) Hufu fia (görög nevén Kephrén) számára készült a Kr. e. 26. század közepén.
  • mellékpiramis - Szokatlan módon a piramis déli oldalán helyezkedett el. Eredeti magassága 21 méter lehetett.
  • Hafré halotti temploma - Az egyik legnagyobb ilyen jellegű épület, ami ráadásul rekonstruálható állapotban maradt fent. Szerkezetével mintául szolgált klasszikus „utódai” számára.

Hafré piramisa – a középső

Hafré (görögül: Kephrén) fáraó piramisa méretét tekintve a három gízai piramis közül a középső.
Eredeti magassága hozzávetőleg 143, alapélének hossza körülbelül 215 méter volt. Különböző méretű és minőségű kövek rétegzéséből épült. A tömböket nem faragták egyformára, de igen precízen illesztették egymáshoz.
A fedőburkolat hasonló a Nagy Piramiséhoz, de annál jóval kisebb vastagságú. A ma már csak a csúcs körül nyomokban látható külső borító lapok a Nílus keleti partjáról származó, vakító fehérre csiszolt mészkőből készültek.
Érdekesség, hogy a piramist feltáró régész (Belzoni) a sírkamra szarkofágjában egy bika csontmaradványaira bukkant.

A „mészkősapka”

Menkauré piramisa

  • Menkauré piramisa - A három nagy gízai piramis közül a legkisebb Hafré fia, a Kr. e. 26. század végén uralkodó fáraó (görögül nevén Mükerinosz) számára készült. Eredeti magassága 66 méter volt.
  • mellékpiramisok - A piramis déli oldalánál három is állt: a két királynéi lépcsős piramisnak épült, csak a kultikus készült valódi piramis alakúra.
  • Menkauré halotti temploma - A piramis keleti oldalán állt, a piramis oldalának közepéhez illeszkedett. A majdnem négyzet alaprajzú építmény főleg helyben fejtett mészkőtömbökből épült.

Menkauré piramisa – a legkisebb

A Menkauré (görögül: Mükerinosz) fáraó végső nyughelyének szánt építmény volt a három gízai piramis közül a legkisebb.
Eredeti magassága 66, alapélének hossza 103 méter volt. Alapanyaga a Nagy Piramis borítását is képező turai mészkő volt, alsó harmadát pedig hatalmas tömbökből álló asszuáni gránittal fedték.
A legenda szerint a piramis építését az első egyiptomi királynő, a szépséges Nitókrisz fejezte be a VI. dinasztia idején, majd ő is ide temetkezett. Ezt a hagyományt tárgyi emlék nem igazolja. (A helyiek szerint azonban időnként feltűnik a sírhely mellett bolyongó kísértetként Nitókrisz lelke.)

Szfinx

  • Szfinx - A leghíresebb közülük az egyiptomi Gízában található emberfejű, oroszlántestű szobor. A halottak városát őrző, 73 méter hosszú és 20 méter magas szobor Hafré uralkodása alatt készülhetett.
  • Szfinx templom - Hafré völgytemplomával egy vonalban, attól északra épült (a kettő között mindössze egy keskeny átjáró maradt). Elrendezése egyedülálló abban, hogy mindkét tengelyére szimmetrikus.

A Halottak városának őre

Ez a titokzatos szobor egyedülálló az ókori egyiptomi szobrászat történetében. A hatalmas, emberfejű és oroszlántestű szobor a fáraót ábrázolja, magában egyesítve az emberi természetet, az isteni hatalmat és az oroszlán erejét.
A 73 méter hosszú és körülbelül 20 méter magas Szfinx az örökkévalóság jelképeként egyúttal a Nekropolisz (Halottak Városa) őrzőjének is tekinthető.
Keletkezésének időpontja a mai napig viták tárgyát képezi. Egyes tudósok a piramisoknál is régebbinek tartják, míg mások szerint vagy Hufu vagy Hafré uralkodása idején készülhetett. Annyi bizonyos, hogy a Nagy Piramishoz bányászott hatalmas mészkőtömbből faragták ki.
A szélfútta homok, a beszivárgó víz, a páratartalom és a légszennyezés igen sok kárt tett a szoborban. Restaurációja gyakorlatilag folyamatosan zajlik.

A szfinx

Szerkezet

  • tehermentesítő kamrák - A fáraó kamrája felett van a Nathaniel Davidson által a 18. században felfedezett, több részből álló, gerendázatos boltozat. A mennyezetet alkotó kilenc monolit teherelosztóként funkcionált.
  • szellőzőakna
  • fáraó kamrája - Hufu piramisában az egyetlen hely, ahol a falak burkolásához gránitot használtak. A helyiség közepén helyezkedett el az egyetlen vörösgránit tömbből faragott szarkofág.
  • királynő kamrája - A leginkább elfogadott nézetek szerint a helyiség csak egy befejezetlen helyiség, mely (félrevezető) nevét az arab utazóktól kaphatta.
  • nagy folyosó - A fáraó sírkamráját ezen a (közel 47 méter hosszú és 2 méter széles) folyosón át lehetett megközelíteni.
  • ereszkedő folyosó
  • emelkedő folyosó
  • bejárat - 17 méterrel a talajszint felett helyezték el, így is óvva a fáraó nyughelyét a sírrablóktól.

Felfedezőúton a piramis belsejében

A sírhely belsejébe vezető folyosó bejárata a piramis északi oldalán volt, 17 méterre a talajszint felett. Hogy még inkább elrejtsék a hívatlan látogatók elől, be is falazták.
A piramis belseje Kr. u. 820-ig érintetlen maradt. (Ekkor Abdalláh ál-Mámún és kísérői bejutottak, de a sírkamra szarkofágját meglepő módon üresen találták.)
A bejárat utáni lejtős folyosó a talajszinten elágazik: lefelé haladva egy befejezetlen sírkamrába, felfelé pedig a 47,5 méter hosszú és 8,5 méter magas nagy csarnokba juthatunk.
A csarnok közvetlen szomszédságában helyezkedik el a fáraó sírkamrája, a piramis belsejének központi helyisége.
Fölötte teherelosztó szerkezetet építettek, nehogy összeroppanjon a kamra mennyezete. A belső légáramlást szellőzőcsatornák segítségével oldották meg.

Animáció

  • Nílus - A Föld egyik leghosszabb (6685 km) és leghíresebb folyója tíz afrikai országon halad át. A Földközi-tengerbe ömlik, deltatorkolata Észak-Egyiptomban található.
  • feljáró - A völgytemplomtól a piramisig tartó út 18 méter széles és körülbelül 800 méter hosszú volt. A magasított járószinttel kialakított töltésút oldalfalainak magassága elérte a 40 métert.
  • Hufu völgytemploma - A halotti komplexum kiegészítő elemei közé tartozó építmények rituális és szakrális szerepe a IV. dinasztia korától nőtt meg. Hufuéról szinte semmi információnk sincs.
  • piramisváros - A gízai piramismezőn a három nagy piramison kívül több kisebb piramis, számos templom, masztabák, illetve a halotti kultusszal és az építkezéssel kapcsolatos egyéb építmények is találhatók.
  • keleti temető
  • Nagy Piramis Hufu piramisa - A legnagyobb gízai piramis a világ talán leghíresebb piramisa. A Kr. e. 26. században, a IV. dinasztia egyik fáraója (görög nevén Kheopsz) számára készült. Magassága 146,7 méter.
  • mellékpiramisok - Hufu piramisánál jelenik meg először mindkét típus egyszerre (a kultikus, illetve a családtagok számára épült). Valamennyi a piramis keleti oldalán állt.
  • Hufu halotti temploma - Az 52,5 méter hosszú építmény turai mészkőből épült. A Napbárkának helyet adó építményben oszlopcsarnok és áldozó kápolna is volt.
  • Hafré piramisa - A három nagy gízai piramis közül a második legmagasabb (143,5 méter) Hufu fia (görög nevén Kephrén) számára készült a Kr. e. 26. század közepén.
  • Menkauré piramisa - A három nagy gízai piramis közül a legkisebb Hafré fia, a Kr. e. 26. század végén uralkodó fáraó (görögül nevén Mükerinosz) számára készült. Eredeti magassága 66 méter volt.
  • Szfinx - A leghíresebb közülük az egyiptomi Gízában található emberfejű, oroszlántestű szobor. A halottak városát őrző, 73 méter hosszú és 20 méter magas szobor Hafré uralkodása alatt készülhetett.
  • tehermentesítő kamrák - A fáraó kamrája felett van a Nathaniel Davidson által a 18. században felfedezett, több részből álló, gerendázatos boltozat. A mennyezetet alkotó kilenc monolit teherelosztóként funkcionált.
  • szellőzőakna
  • fáraó kamrája - Hufu piramisában az egyetlen hely, ahol a falak burkolásához gránitot használtak. A helyiség közepén helyezkedett el az egyetlen vörösgránit tömbből faragott szarkofág.
  • királynő kamrája - A leginkább elfogadott nézetek szerint a helyiség csak egy befejezetlen helyiség, mely (félrevezető) nevét az arab utazóktól kaphatta.
  • nagy folyosó - A fáraó sírkamráját ezen a (közel 47 méter hosszú és 2 méter széles) folyosón át lehetett megközelíteni.
  • ereszkedő folyosó
  • emelkedő folyosó
  • bejárat - 17 méterrel a talajszint felett helyezték el, így is óvva a fáraó nyughelyét a sírrablóktól.
  • mészkőlapok - A piramisok külső borítását képezték. Turában bányászták jó minőségű alapanyagukat. A napsütésben vakító fehér külsőt kölcsönöztek az építményeknek.
  • kőtömbök - A felépítmények anyagának nagy része helyben bányászott, gyenge minőségű mészkő. Gránittömböket csak az alépítményben, a teherhordó részeknél és a szarkofágnál alkalmaztak. Súlyuk a 1,5 tonnától a több tíz tonnáig váltakozik.

Gízai fennsík

  • Szfinx - A leghíresebb közülük az egyiptomi Gízában található emberfejű, oroszlántestű szobor. A halottak városát őrző, 73 méter hosszú és 20 méter magas szobor Hafré uralkodása alatt készülhetett.
  • Menkauré piramisa - A három nagy gízai piramis közül a legkisebb Hafré fia, a Kr. e. 26. század végén uralkodó fáraó (görögül nevén Mükerinosz) számára készült. Eredeti magassága 66 méter volt.
  • Hafré piramisa - A három nagy gízai piramis közül a második legmagasabb (143,5 méter) Hufu fia (görög nevén Kephrén) számára készült a Kr. e. 26. század közepén.
  • Nagy Piramis Hufu piramisa - A legnagyobb gízai piramis a világ talán leghíresebb piramisa. A Kr. e. 26. században, a IV. dinasztia egyik fáraója (görög nevén Kheopsz) számára készült. Magassága 146,7 méter.
  • gízai fennsík - A Mokattam-fennsík egy lokális mészkőplató az egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében.
  • Nílus - A Föld egyik leghosszabb (6685 km) és leghíresebb folyója tíz afrikai országon halad át. A Földközi-tengerbe ömlik, deltatorkolata Észak-Egyiptomban található.

Építmény

  • mészkőlapok - A piramisok külső borítását képezték. Turában bányászták jó minőségű alapanyagukat. A napsütésben vakító fehér külsőt kölcsönöztek az építményeknek.
  • kőtömbök - A felépítmények anyagának nagy része helyben bányászott, gyenge minőségű mészkő. Gránittömböket csak az alépítményben, a teherhordó részeknél és a szarkofágnál alkalmaztak. Súlyuk a 1,5 tonnától a több tíz tonnáig váltakozik.

Időkép

Narráció

A legrégebbi piramisokat az ókori Egyiptomban emelték, a Kr. e. 27. században, a III. dinasztia uralkodása alatt.
Az építmények alapvető célja az volt, hogy méltó nyughelyet biztosítsanak a Napisten fiaként imádott fáraók számára.
Egyiptom mai fővárosának, Kairónak a közelében, a Nílus deltájának kezdetétől nem messze állnak a világ legismertebb piramisai, a gízai piramisok.
A gízai fennsík lábánál, a Mokattan mészkőképződményen emelt építményeket méltán sorolták az ókori világ csodái közé.
A monumentális építmények megalkotásához szükséges alapanyag egy részét hajókon szállították a területre. A közeli Nílus partján kiépítettek egy kikötőt is.
A nagyszabású vállalkozáshoz rengeteg munkásra volt szükség. A feltételezések szerint egyszerre akár százezer szabad ember is dolgozhatott a piramisok építésénél. A munkások számára külön tábort alakítottak ki. Az egyéb épületegyüttesekkel kiegészülve gyakorlatilag egy egész város bontakozott ki a folyóparton.
A mérnöki találékonyság és az emberfeletti munka eredményeként három piramiskerület jött létre. Ezek szerkezete nagyon hasonló volt. A völgytemplomokat folyosó (feljáró út) kapcsolta a Nekropolisz központi épületeihez.
A rokonok és az előkelők temetőbe rendezett sírjai (masztabái) és a mellékpiramisok ölelték körül a fáraók nyughelyeit.
A három királypiramis közül a legnagyobb Hufu (görögül: Kheopsz, a középső Hafré (görögül: Kephrén), a legkisebb pedig Menkauré (görögül: Mükerinosz) fáraó sírhelyének készült. Ők a IV. dinasztia uralkodói voltak: apa, fiú és unoka.
Az ókori világ hét csodája közül a Hufu fáraó nyughelyéül épült gízai Nagy piramis a legrégebbi és az egyetlen, melyet ma is megcsodálhatunk. A kínai Nagy Fal mellett a legnagyobb ismert ókori építmény.
A piramisok négyzet alapú gúla alakú épületek. Hufu piramisának oldalai az égtájakhoz igazodnak, hosszúságuk körülbelül 230 méter. A négy futballpályányi alapsík szinte tökéletesen vízszintes.
A ma 137 méter magas építmény hozzávetőleg 2 millió darab, egyenként 1,5 és 10 tonna közötti tömegű, téglatest formájú kőtömbből készült. A monumentális sír össztömege így elérhette az 5 millió tonnát. Külsejét tükörsimára csiszolt hófehér mészkőlapok borították.

A piramis eredeti bejárata az északi oldalon, 17 méterrel a talajszint felett helyezkedett el. (A bejárat elrejtésével a sírrablók dolgát szerették volna megnehezíteni.)
A bejárati folyosó a piramis belsejében elágazik. Alsó része a befejezetlen, a talajszint alatt elhelyezkedő alsó kamrába, felső ága pedig a Nagy Galériába (nagy folyosóba) és a Királyné kamrájába vezet.
A Nagy Galériából kiinduló folyosó a Király kamrájába torkollik. Ez volt a fáraó sírja, itt állt a halotti szarkofág is.
A gúla belsejében szellőző-, a fáraó kamrája felett pedig tehermentesítő kamrákat alakítottak ki.

A „halottak városának” volt egy különleges lakója. A Nekropolisz őrzője a titokzatos szobor, az oroszlántestű és emberfejű Szfinx volt.

A szfinx eredete ma sem bizonyított. A leginkább elfogadott vélemény szerint Hafré fáraó építtette. (A szobor fejrésze így valószínűleg az uralkodó arcvonásait tükrözi.) Feltehetően a piramiskerület védelme volt a szfinx feladata.
A gízai piramisok 1979 óta már hivatalosan is a Világörökség részét képezik (kulturális helyszínként). Évről-évre turisták millióit vonzzák magukhoz lenyűgöző külsejükkel és csodálatos titkaikkal.

Kapcsolódó extrák

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

A Kr. e. 27. században épült lépcsős piramis volt az ókori Egyiptom első piramisa.

Egyiptomi fáraó és felesége (Kr. e. 2. évezred)

Az istenként tisztelt egyiptomi fáraók élet és halál urai voltak az ókorban.

Afrikai falu (Szudán)

A természeti viszonyokhoz jól alkalmazkodó afrikai falvak hű tükrei az adott törzs kultúrájának is.

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Beduin tábor

A „sivataglakó” törzsek félnomád életmódja kiválóan igazodott az éghajlati és környezeti adottságokhoz.

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Megiddói csata

Az első megiddói csataként ismert ütközetben III. Thotmesz fáraó legyőzte az ellene szövetkezőket.

Oázis

Az oázisok sivatagok, félsivatagok vízzel ellátott területein alakulnak ki.

Ókori egyiptomi istenek

Az ókori egyiptomiak emberek felett álló szellemvilága rengeteg különleges lényből tevődött össze.

Ókori egyiptomi lakóház

Az átlagos ókori egyiptomi lakóépület szabályosan elrendezett jellegzetes helyiségek együttese volt.

Ókori egyiptomi vitorlás

Az ókori egyiptomiak folyami és tengeri hajói evezőkkel felszerelt, egy árboccal rendelkező vitorlások voltak.

Ókori egyiptomiak (ruhaviseletek)

Az ókori egyiptomi nők és férfiak jellegzetes ruhadarabokat és ékszereket viseltek.

Olümpia (Kr. e. 5. század)

A Kr. e. 776-tól négyévente rendezett vallási és sportesemények tették e várost az ókori Hellász egyik központjává.

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Rosette-i kő

A rosette-i kő segítségével sikerült megfejteni a hieroglifák titkát.

Szabályos négyoldalú gúla

A négyzet alapú egyenes gúlát szabályos négyoldalú gúlának nevezzük.

Teotihuacan (4. század)

A romjaiban is fenséges város a Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb települése volt.

Történelmi topográfia (helységek)

A vaktérképes feladat a fontos történelmi helységek gyűjteménye.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Átreusz kincsesháza (Mükéné, Kr. e. 14. század)

Az ókori Mükénében emelt kör alakú sírépítményt a hagyomány a mitikus király nevéhez köti.

Dolmen (hunebed)

A mai Hollandia területén található különleges dolmenek mintegy ötezer évvel ezelőtt épültek.

Nílus menti földművelés az ókorban

Joggal nevezték az ókori Egyiptomot a „Nílus ajándékának”, hiszen a folyó jelentette a megélhetés alapját.

Tutanhamon sírja (Kr. e. 14. század)

A 20. század egyik legnagyobb szenzációja az egyiptomi fáraó sírkamrájának feltárása volt.

A kőkortól a vaskorig

A jelenet segítségével megismerhetjük egy ősi használati tárgy, a balta régészeti korszakokon átívelő evolúcióját.

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Kádesi csata (Kr. e. 1285)

Az ókori Kelet egyik legnagyobb (egyiptomiak és hettiták által vívott) csatája „döntetlennel” végződött.

Kosárba helyezve!