A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Elemi részecskék

Elemi részecskék

A kvarkok és a leptonok építik fel az anyagot, a kölcsönhatásokat a bozonok közvetítik.

Fizika

Címkék

elemi részecskék, LHC, CERN, standard modell, kvantumfizika, kvantummechanika, graviton, részecskegyorsító, gyenge kölcsönhatás, Higgs-bozon, nukleon, atommag, lepton, proton, neutron, bozon, neutrínó, elektron, müon, foton, gluon, erős kölcsönhatás, részecskefizika, szubatomi, antirészecske, kvantum, részecske, atom, kvark, tau, elektromágneses, fermion, elektronpálya, elektronhéj, kölcsönhatás, fizika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Neonatom

  • elektronok - Egyszeresen negatív töltésű részecskék. Méretük ‹ 10¯ m.
  • atommag - Nukleonokból – pozitív töltésű protonokból és elektromosan semleges neutronokból – épül fel. Mérete kb. 10¯ m.

Az atommag

Nukleonok

  • proton - Két u (up, fel), és egy d (down, le) típusú kvarkból épül fel. A három kvark színtöltése különböző: g (green, zöld), r (red, piros) és b (blue, kék), emiatt a proton – mint minden, kvarkokból felépülő részecske – „fehér”, azaz színtöltése nulla. Az u kvark elektromos töltése +2/3, a d kvarké –1/3, emiatt a proton elektromos töltése: 2/3 + 2/3 – 1/3 = +1
  • neutron - Egy u (up, fel), és két d (down, le) típusú kvarkból épül fel. A három kvark színtöltése különböző: g (green, zöld), r (red, piros) és b (blue, kék), emiatt a neutron – mint minden, kvarkokból felépülő részecske – „fehér”, azaz színtöltése nulla. Az u kvark elektromos töltése +2/3, a d kvarké –1/3, emiatt a neutron elektromosan semleges: 2/3 – 1/3 – 1/3 = 0
  • r-kvark - A kvarkok három (g, r, b) színtöltés valamelyikével rendelkeznek, és részecskéket építenek fel. A kvarkokból álló részecske mindig „fehér”, azaz színtöltése semleges. A protonban és a neutronban ezért mindhárom különböző színű kvarkból 1-1 darabot találunk. A kvarkok mérete ‹ 10¯ m.
  • b-kvark - A kvarkok három (g, r, b) színtöltés valamelyikével rendelkeznek, és részecskéket építenek fel. A kvarkokból álló részecske mindig „fehér”, azaz színtöltése semleges. A protonban és a neutronban ezért mindhárom különböző színű kvarkból 1-1 darabot találunk. A kvarkok mérete ‹ 10¯ m.
  • g-kvark - A kvarkok három (g, r, b) színtöltés valamelyikével rendelkeznek, és részecskéket építenek fel. A kvarkokból álló részecske mindig „fehér”, azaz színtöltése semleges. A protonban és a neutronban ezért mindhárom különböző színű kvarkból 1-1 darabot találunk. A kvarkok mérete ‹ 10 ¯ m.
  • gluon - A kvarkok között fellépő úgynevezett erős kölcsönhatást közvetítő részecske. Ennek a kölcsönhatásnak a következménye a nukleonok (protonok és neutronok) közötti erő is, ami az atommagot összetartja. Az erős kölcsönhatás miatt a protonok és a neutronok rendkívül stabilak, kvarkok belőlük nem szabadulhatnak ki. Szabad kvarkok csak extrém körülmények között létezhetnek. Ilyen körülmények uralkodtak az univerzumban az ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben. A világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az LHC-ben zajlanak olyan kísérletek, melyek célja a protonok és a neutronok „szétolvasztása”, azaz kvark-glulon plazma előállítása.
  • u kvark (up, fel) - A nukleonokban (a protonban és a neutronban) u (up, fel) és d (down, le) típusú kvarkokat találunk. A protont két u és egy d kvark építi fel. A neutront egy u és két d kvark alkotja. A kvarkok színtöltéssel is rendelkeznek. A színtöltés független a a kvark u/d típusától. Tehát az u-kvark és a d-kvark is lehet piros, kék, vagy zöld színtöltésű.
  • d kvark (down, le) - A nukleonokban (a protonban és a neutronban) u (up, fel) és d (down, le) típusú kvarkokat találunk. A protont két u és egy d kvark építi fel. A neutront egy u és két d kvark alkotja. A kvarkok színtöltéssel is rendelkeznek. A színtöltés független a a kvark u/d típusától. Tehát az u-kvark és a d-kvark is lehet piros, kék, vagy zöld színtöltésű.

A kvarkok csoportosítása

  • r-kvark (up, fel)
  • r-kvark (down, le)
  • r-kvark (charm, bájos)
  • r-kvark (strange, furcsa)
  • r-kvark (top, felső)
  • r-kvark (bottom, alsó)
  • g-kvark (up, fel)
  • g-kvark (down, le)
  • g-kvark (charm, bájos)
  • g-kvark (strange, furcsa)
  • g-kvark (top, felső)
  • g-kvark (bottom, alsó)
  • b-kvark (up, fel)
  • b-kvark (down, le)
  • b-kvark (charm, bájos)
  • b-kvark (strange, furcsa)
  • b-kvark (top, felső)
  • b-kvark (bottom, alsó)

A standard modell

  • Az anyag három típusa - A leggyakoribb, ún. I. típusú anyagot elektronok, elektronneutrínók, u és d kvarkok alkotják. Az u és d kvarkok neutronokat és protonokat építenek fel.
  • I
  • II
  • III
  • kvarkok - Az anyag felépítésében fontos részecskék, elektromos töltéssel (–1/3, vagy 2/3) rendelkeznek. A belőlük álló részecskék a hadronok, amelyek két alcsoportja a mezonok és a barionok. A barionok közé tartoznak a nukleonok, azaz a protonok és a neutronok is. A kvarkok három (g, r, b) színtöltés valamelyikével rendelkeznek és részecskéket építenek fel úgy, hogy a csoport „fehér”, azaz színtöltése semleges. Vagy mindhárom különböző színű kvarkból 1-1 darabot találunk, mint a nukleonokban, vagy egy kvark és egy antikvark (ez a kvark antianyagpárja) építi fel a részecskét, egyikük valamely színt, a másik az ennek megfelelő antiszínt hordoz (pl. r és anti-r). 3 kvarkból épülnek fel a nukleonok, kvark-antikvark párok alkotják a mezonokat. A kvarkok létezését Murray Gell-Mann és George Zweig jósolta meg.
  • leptonok - Az anyag felépítésében fontos részecskék, melyek – szemben a hadronokkal – nem kvarkokból épülnek fel. Közéjük tartoznak az elektromosan töltött elektronok, müonok és tau-részecskék, amelyek a gravitációs és a gyenge kölcsönhatás mellett részt vesznek az elektromágneses kölcsönhatásban is. A leptonok másik csoportját a neutrínók képezik, melyek elektromosan semlegesek, emiatt csak a gravitációs és a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt.
  • bozonok (hatásközvetítő részecskék) - A kvantummechanika szerint a kölcsönhatásokat elemi részecskék, bozonok közvetítik. A négy kölcsönhatás: az erős, az elektromágneses, a gyenge és a gravitációs kölcsönhatás, amelyek valószínűleg egyetlen kölcsönhatás különböző megnyilvánulási formái. A kölcsönhatások ilyen egyesítésére ígéretes próbálkozások zajlanak, ilyen pl. a húrelmélet is.
  • elektron- neutrínó - A leggyakoribb neutrínó az elektron-neutrínó, ami a közönséges, I. típusú anyag alkotója. Létét a béta-bomlás vizsgálata és az energia-megmaradás törvénye alapján Wolfgang Pauli jósolta meg 1930-ban. Detektálni 1956-ban sikerült. A neutrínók kis tömegű, elektromos töltés nélküli részecskék, antianyagpárjaik az antineutrínók. A világegyetemben nagy mennyiségben fordulnak elő – testünk minden négyzetcentiméterén másodpercenként sok milliárd neutrínó halad át. Kimutatásuk viszont nehéz, mert az anyagon szinte akadálytalanul száguldanak keresztül, nagyon ritkán lépnek azzal kölcsönhatásba. Ennek oka, hogy – az elemi részecskék világában elhanyagolható – gravitáció mellett csak a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt.
  • müon- neutrínó - A II. típusú anyag alkotója, az elektron-neutrínónál ritkább részecske. 1962-ben detektálták. A neutrínók kis tömegű, elektromos töltés nélküli részecskék, antianyagpárjaik az antineutrínók. A világegyetemben nagy mennyiségben fordulnak elő – testünk minden négyzetcentiméterén másodpercenként sok milliárd neutrínó halad át. Kimutatásuk viszont nehéz, mert az anyagon szinte akadálytalanul száguldanak keresztül, nagyon ritkán lépnek azzal kölcsönhatásba. Ennek oka, hogy – az elemi részecskék világában elhanyagolható – gravitáció mellett csak a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt
  • tau- neutrínó - A III. típusú anyag alkotója, az elektron-neutrínónál és a müon-neutrínónál ritkább részecske. 2000-ben sikerült detektálni. A neutrínók kis tömegű, elektromos töltés nélküli részecskék, antianyagpárjaik az antineutrínók. A világegyetemben nagy mennyiségben fordulnak elő – testünk minden négyzetcentiméterén másodpercenként sok milliárd neutrínó halad át. Kimutatásuk viszont nehéz, mert az anyagon szinte akadálytalanul száguldanak keresztül, nagyon ritkán lépnek azzal kölcsönhatásba. Ennek oka, hogy – az elemi részecskék világában elhanyagolható – gravitáció mellett csak a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt
  • elektron - A közönséges I. típusú anyag felépítésében vesz részt. J. J.Thomson fedezte fel 1897-ben. Az elektron egységnyi negatív töltésű részecske, antirészecskéje a pozitív töltésű antielektron (pozitron). Elektromos töltése miatt a gravitációs és a gyenge kölcsönhatás mellett az elektromágneses kölcsönhatásban is részt vesz.
  • müon - A II. típusú anyag felépítésében vesz részt. A müon egységnyi negatív töltésű részecske, antirészecskéje a pozitív töltésű antimüon. Elektromos töltése miatt a gravitációs és a gyenge kölcsönhatás mellett az elektromágneses kölcsönhatásban is részt vesz.
  • tau - A III. típusú anyag felépítésében vesz részt. A tau egységnyi negatív töltésű részecske, antirészecskéje a pozitív töltésű antitau. Elektromos töltése miatt a gravitációs és a gyenge kölcsönhatás mellett az elektromágneses kölcsönhatásban is részt vesz.
  • foton - Az elektromágneses kölcsönhatást közvetítő részecske. Elektromos töltése és nyugalmi tömege nincs. Önmaga antirészecskéje.
  • gluon - Az erős kölcsönhatást közvetíti. Ez a kölcsönhatás tartja össze a barionokban – köztük a nukleonokban – a kvarkokat. A gluon nyugalmi tömeg és elektromos töltés nélküli részecske.
  • Z bozon - Elektromos töltés nélküli részecske, önmaga antirészecskéje. A gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéi az igen nagy tömegű Z és a W bozonok. Ez a kölcsönhatás az atommagok radioaktív béta-bomlásában játszik szerepet.
  • W bozon - Két típusa a W+ és a W-, amelyek + és – töltésűek, egymás antirészecskéi. A gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéi az igen nagy tömegű Z és a W bozonok. Ez a kölcsönhatás az atommagok radioaktív béta-bomlásában játszik szerepet.
  • Higgs- bozon - A tömeg az anyag egyik legfontosabb tulajdonsága; a gravitáció a tömegen keresztül ragadja meg az anyagot. A részecskék tömegéért valószínűleg a Higgs-bozon felel. 2012-ben sikerült detektálni a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az LHC-ben, melyet részben épp azért építették, hogy megtalálják az „isteni részecskét”.
  • up kvark
  • down kvark
  • charm kvark
  • strange kvark
  • top kvark
  • bottom kvark

Kölcsönhatások

  • elektron- neutrínó - A leggyakoribb neutrínó az elektron-neutrínó, ami a közönséges, I. típusú anyag alkotója. Létét a béta-bomlás vizsgálata és az energia-megmaradás törvénye alapján Wolfgang Pauli jósolta meg 1930-ban. Detektálni 1956-ban sikerült. A neutrínók kis tömegű, elektromos töltés nélküli részecskék, antianyagpárjaik az antineutrínók. A világegyetemben nagy mennyiségben fordulnak elő – testünk minden négyzetcentiméterén másodpercenként sok milliárd neutrínó halad át. Kimutatásuk viszont nehéz, mert az anyagon szinte akadálytalanul száguldanak keresztül, nagyon ritkán lépnek azzal kölcsönhatásba. Ennek oka, hogy – az elemi részecskék világában elhanyagolható – gravitáció mellett csak a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt.
  • müon- neutrínó - A II. típusú anyag alkotója, az elektron-neutrínónál ritkább részecske. 1962-ben detektálták. A neutrínók kis tömegű, elektromos töltés nélküli részecskék, antianyagpárjaik az antineutrínók. A világegyetemben nagy mennyiségben fordulnak elő – testünk minden négyzetcentiméterén másodpercenként sok milliárd neutrínó halad át. Kimutatásuk viszont nehéz, mert az anyagon szinte akadálytalanul száguldanak keresztül, nagyon ritkán lépnek azzal kölcsönhatásba. Ennek oka, hogy – az elemi részecskék világában elhanyagolható – gravitáció mellett csak a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt
  • tau- neutrínó - A III. típusú anyag alkotója, az elektron-neutrínónál és a müon-neutrínónál ritkább részecske. 2000-ben sikerült detektálni. A neutrínók kis tömegű, elektromos töltés nélküli részecskék, antianyagpárjaik az antineutrínók. A világegyetemben nagy mennyiségben fordulnak elő – testünk minden négyzetcentiméterén másodpercenként sok milliárd neutrínó halad át. Kimutatásuk viszont nehéz, mert az anyagon szinte akadálytalanul száguldanak keresztül, nagyon ritkán lépnek azzal kölcsönhatásba. Ennek oka, hogy – az elemi részecskék világában elhanyagolható – gravitáció mellett csak a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt
  • elektron - A közönséges I. típusú anyag felépítésében vesz részt. J. J.Thomson fedezte fel 1897-ben. Az elektron egységnyi negatív töltésű részecske, antirészecskéje a pozitív töltésű antielektron (pozitron). Elektromos töltése miatt a gravitációs és a gyenge kölcsönhatás mellett az elektromágneses kölcsönhatásban is részt vesz.
  • müon - A II. típusú anyag felépítésében vesz részt. A müon egységnyi negatív töltésű részecske, antirészecskéje a pozitív töltésű antimüon. Elektromos töltése miatt a gravitációs és a gyenge kölcsönhatás mellett az elektromágneses kölcsönhatásban is részt vesz.
  • tau - A III. típusú anyag felépítésében vesz részt. A tau egységnyi negatív töltésű részecske, antirészecskéje a pozitív töltésű antitau. Elektromos töltése miatt a gravitációs és a gyenge kölcsönhatás mellett az elektromágneses kölcsönhatásban is részt vesz.
  • foton - Az elektromágneses kölcsönhatást közvetítő részecske. Elektromos töltése és nyugalmi tömege nincs. Önmaga antirészecskéje.
  • gluon - Az erős kölcsönhatást közvetíti. Ez a kölcsönhatás tartja össze a barionokban – köztük a nukleonokban – a kvarkokat. A gluon nyugalmi tömeg és elektromos töltés nélküli részecske.
  • Z bozon - Elektromos töltés nélküli részecske, önmaga antirészecskéje. A gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéi az igen nagy tömegű Z és a W bozonok. Ez a kölcsönhatás az atommagok radioaktív béta-bomlásában játszik szerepet.
  • W bozon - Két típusa a W+ és a W-, amelyek + és – töltésűek, egymás antirészecskéi. A gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéi az igen nagy tömegű Z és a W bozonok. Ez a kölcsönhatás az atommagok radioaktív béta-bomlásában játszik szerepet.
  • Higgs- bozon - A tömeg az anyag egyik legfontosabb tulajdonsága; a gravitáció a tömegen keresztül ragadja meg az anyagot. A részecskék tömegéért valószínűleg a Higgs-bozon felel. 2012-ben sikerült detektálni a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az LHC-ben, melyet részben épp azért építették, hogy megtalálják az „isteni részecskét”.
  • Erős kölcsönhatás - Közvetítő részecskéi a gluonok. A kvarkok között lép fel, a négy kölcsönhatás közül (erős, elektromágneses, gyenge, gravitációs) a legerősebb. Ez tartja egyben a protonokat és a neutronokat, és emiatt nem észlelünk szabad kvarkokat. Az erős kölcsönhatás eredménye a pozitív töltésű atommag egyben tartása is. A kvarkok közötti erős kölcsönhatás felszakításához, a protonok és neutronok „szétolvasztásához” óriási energiára van szükség. Részben emiatt építették a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az LHC-t, amelyben remélhetőleg sikerül szabad kvarkokat tartalmazó kvark-gluon plazmát előállítani.
  • Elektromágneses kölcsönhatás - Az összes töltött részecsére (tehát a kvarkokra, és a leptonok közül az elektronra, a mű és a tau részecskére) hat. Ellentétes elektromos töltések között lép fel. Ezt az erőhatást fotonok közvetítik. A kvantum-elektrodinamika elmélete (QED) egyesíti a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatást, azaz ez a két erő ugyanannak a kölcsönhatásnak két különböző megnyilvánulási formája.
  • Gyenge kölcsönhatás - Az összes leptonra és kvarkra hat. A W és a Z-bozonok közvetítik, a radioaktív béta-bomlás során nyilvánul meg. (Ekkor egy proton neutronná, elektronná és antineutrínóvá bomlik.) A kvantum-elektrodinamika elmélete (QED) egyesíti a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatást, azaz ez a két erő ugyanannak a kölcsönhatásnak két különböző megnyilvánulási formája.
  • Tömeg - A testek tehetetlensége a tömeg; a testeket a gravitáció a tömegükön keresztül ragadja meg. A tömeget a Higgs-bozon biztosítja.
  • up kvark
  • down kvark
  • charm kvark
  • strange kvark
  • top kvark
  • bottom kvark

Animáció

  • elektronok
  • atommag
  • proton
  • neutron
  • r-kvark
  • gluon
  • u kvark (up, fel)
  • d kvark (down, le)
  • Az anyag három típusa
  • I
  • II
  • III
  • kvarkok
  • leptonok
  • bozonok (hatásközvetítő részecskék)
  • elektron
  • müon
  • tau
  • foton
  • Z bozon
  • W bozon
  • Higgs- bozon
  • elektron- neutrínó
  • tau- neutrínó
  • Erős kölcsönhatás
  • Elektromágneses kölcsönhatás
  • Gyenge kölcsönhatás
  • Tömeg
  • up kvark
  • down kvark
  • charm kvark
  • strange kvark
  • top kvark
  • bottom kvark
  • r-kvark (up, fel)
  • r-kvark (down, le)
  • r-kvark (charm, bájos)
  • r-kvark (strange, furcsa)
  • r-kvark (top, felső)
  • r-kvark (bottom, alsó)
  • g-kvark (up, fel)
  • g-kvark (down, le)
  • g-kvark (charm, bájos)
  • g-kvark (strange, furcsa)
  • g-kvark (top, felső)
  • g-kvark (bottom, alsó)
  • b-kvark (up, fel)
  • b-kvark (down, le)
  • b-kvark (charm, bájos)
  • b-kvark (strange, furcsa)
  • b-kvark (top, felső)
  • b-kvark (bottom, alsó)

Narráció

Az atomokat korábban oszthatatlannak hitték. Ma már tudjuk, hogy valójában kisebb részecskékből: elektronokból, protonokból és neutronokból épülnek fel. Az atomok mérete 10⁻¹⁰ m nagyságrendű.

A negatív elektromos töltésű elektronok építik fel az elektronhéjakat. A pozitív töltésű atommag mérete körülbelül 10⁻¹⁴ m, tehát az atom átmérőjének tízezred része. Az atommagot a protonok és a neutronok, összefoglaló néven nukleonok alkotják.

A protonok egyszeresen pozitív elektromos töltéssel rendelkeznek, a neutronok pedig elektromosan semlegesek. Emiatt az atommag össztöltése pozitív.

1964-ben Murray Gell-Mann és George Zweig felvetette, hogy a nukleonok nem elemi részecskék, hanem még kisebb részecskékből, kvarkokból épülnek fel. A kvarkok létét mára számos kutatási eredmény igazolja.

A kvarkok között az úgynevezett erős kölcsönhatás áll fenn, melyet a gluonok közvetítenek. A gluonok elnevezése az angol glue (ragasztó) szóból származik, mert ezek a részecskék mintegy „összeragasztják” a kvarkokat, és rendkívül stabillá teszik a nukleonokat. A nukleonok ezért csak extrém körülmények között bonthatók szét kvarkokra és gluonokra; ilyen körülmények uralkodtak az ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben, és ezeket a körülményeket kísérlik meg reprodukálni a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az LHC-ben.

A kvarkok egyik fontos tulajdonsága a színtöltés. Eszerint megkülönböztetünk r, azaz red (vörös), g, azaz green (zöld), illetve b, azaz blue (kék) kvarkokat. A nukleonok három különböző színű kvarkból egyet-egyet tartalmaznak, ezért „fehérek”, azaz színtöltésük semleges.

A nukleonokat felépítő kvarkok emellett u, azaz up (fel), illetve d, azaz down (le) típusúak lehetnek. A protont két u és egy d kvark építi fel, a neutront pedig egy u és két d kvark alkotja. Az u-kvark és a d-kvark is lehet piros, kék, vagy zöld színtöltésű. Az u kvarkok elektromos töltése +2/3, a d-kvarké –1/3. A töltések összege megadja a neutron és a proton töltését.

A kvarkokon kívül további elemi részecskék is léteznek, melyeket a részecskefizika standard modellje foglal össze. Az elemi részecskéket három csoportba oszthatjuk, ezek: a kvarkok, a leptonok és a bozonok.

A leptonok közé tartoznak a neutrínók és az elektron is. A kvarkok és a leptonok építik fel az anyagot, melynek 3 típusa létezik. A világegyetemben leggyakoribb, úgynevezett I. típusú anyagot u és d kvarkok, elektronok, és elektron-neutrínók alkotják.

A bozonok a különböző kölcsönhatásokért felelnek. A gluon közvetíti az erős kölcsönhatást, mely a kvarkok között lép fel és egyben tartja a nukleonokat. Az erős kölcsönhatás következménye az is, hogy az atommag nem bomlik fel a benne található pozitív töltések taszító hatása ellenére sem.

A foton közvetíti az elektromágneses kölcsönhatást, ami az elektromos töltéssel rendelkező részecskékre hat. Elektromos töltéssel rendelkeznek az elemi részecskék közül a kvarkok és egyes leptonok – köztük az elektron.

A Z és a W bozonok a gyenge kölcsönhatásért felelnek, amelynek többek között a radioaktív béta-bomlásban van szerepe. A gyenge kölcsönhatás az összes kvarkra és leptonra hat.

A standard modell az erős, az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatást közvetítő bozonokat tartalmazza, a gravitációra nem ad magyarázatot. A gravitáció feltételezett közvetítő részecskéje a graviton, amelyet eddig nem sikerült detektálni. A Higgs-bozon a részecskék és a belőlük felépülő testek tömegéért felelős. A tömegen keresztül „ragadja meg” a gravitáció a részecskéket.

A standard modellben szereplő bozonok közül utolsóként az „isteni részecskének” is nevezett Higgs-bozont sikerüt megtalálni a részben erre a célra épült részecskegyorsítóban, az LHC-ben.

Kapcsolódó extrák

Az atommodellek fejlődése

Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.

Radioaktivitás

A nem stabil atommagok bomlásának folyamatát nevezzük radioaktivitásnak.

A benzolmolekula kötései

A szénatomok között szigma-kötéseket és delokalizált pi-kötéseket is találunk.

A kalcium atompályái

Az animáció bemutatja a kalciumatom s és p atompályáinak szerkezetét.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A nitrogénmolekula kötései

A két N-atomot összekapcsoló egy szigma- és két pi-kötést szemlélteti az animáció.

A Rutherford-kísérlet

A Rutherford-kísérlettel sikerült kimutatni a pozitív töltésű atommagok létét. Az eredmények egy új atommodell kidolgozásához szolgáltak alapul.

Atombomba (1945)

A történelem egyik legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.

Atomerőmű

A magreakció eredményeként felszabaduló energiát villamosenergia-termelésre használják.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

Láncreakció

Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.

Marie Curie laboratóriuma

A fizikai és a kémiai Nobel-díjat is elnyerő Marie Curie a tudománytörténet talán legismertebb női alakja.

Kosárba helyezve!