A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Emberi test (női)

Emberi test (női)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Biológia

Címkék

női test, korpusz, szervezet, kiválasztó rendszer, bőr, izom, emésztőrendszer, légzőrendszer, vérkeringés, nyirokrendszer, idegrendszer, hormonrendszer, csontváz, táplálkozás, légzés, tápcsatorna, kiválasztás, immunrendszer, emésztés, ivarszervek, vérkör, végtag, hasizom, koponya, gerinc, mellkas, csontritkulás, nyelőcső, gyomor, középbél, vastagbél, végbél, máj, hasnyálmirigy, szájüreg, utóbél, gége, légcső, tüdő, légút, szív, artéria, véna, lép, csecsemőmirigy, mandula, nyirokér, nyirokcsomó, vese, húgyvezeték, húgycső, húgyhólyag, hüvely, méh, magház, agy, gerincvelő, ideg, agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigyek, mellékvese, ivarmirigy, ember, szervrendszer, szerv, biológia, _javasolt

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Bőr

A bőr a legnagyobb szervünk: egy felnőtt ember bőrének felszíne 1,5 négyzetméter, tömege (a bőralja zsírtartalmával együtt) átlagosan 12 kilogramm. Véd a mechanikai hatásoktól, az UV-sugárzástól, a kórokozóktól, szarurétege gátolja a vízvesztést. Fontos szerepe van a hőszabályozásban.
A bőr a legnagyobb érzékszervünk: receptorai fontosak a , a hideg és a mechanikai ingerek érzékelésében is.

Izmok

A mozgás aktív szervei az izmok. Az ember izomzata kb. 350 vázizomból áll, amely testünk súlyának 50%-át is elérheti. Elkülönítünk hosszú, rövid, lapos és gyűrű alakú izmokat. Az izom rögzülését a csonthoz az ín biztosítja.

Csontváz

A felnőtt ember csontváza 206 csontból áll. A csontok kemények és rugalmasak, így nagy terhelést bírnak ki. A csont anyagcseréje, így gyógyulása is lassú, törés esetén minimum 6 hét, mire “összeforr”. A csontritkulás elkerülése érdekében naponta gondoskodnunk kell a megfelelő mennyiségű (fiataloknál 1500 milligramm) kalcium beviteléről.

Emésztőrendszer

  • gyomor - Benne fehérjeemésztés történik. A gyomornedv kémhatása erősen savas.
  • vékonybél - Benne fehérjék, szénhidrátok és zsírok emésztése zajlik. Itt történik a megemésztett tápanyagok felszívása.
  • vastagbél - Víz és ásványi anyagok felszívása történik itt. Belsejében bélbaktériumok élnek, melyek K- és B-vitaminokat termelnek.
  • végbél
  • máj - A méregtelenítésben fontos szerv; az epét termeli, ami a zsírok emésztését segíti.
  • hasnyálmirigy - Hasnyálat termel, ami a vékonybélbe jutva a zsírok, a szénhidrátok, és a fehérjék emésztését végzi. A vércukorszintet csökkentő inzulin hormont is ez a mirigy termeli.
  • nyelőcső
  • szájüreg
  • epehólyag - Körte alakú tömlő, amely az epét ideiglenesen tárolja. A tárolás során az epe töményebbé válik.

Emésztőrendszerünk felel a táplálék tápanyagainak emésztéséért és felszívásáért.
A szájüregben a fogak aprítják a táplálékot, és itt megkezdődik a szénhidrátok emésztése. A gyomorban erősen savas közegben fehérjeemésztés zajlik.
Ezután a vékonybélben mindhárom fő tápanyag, a fehérjék, szénhidrátok és zsírok emésztése és felszívása folyik. Ide ömlik a hasnyálmirigy által termelt hasnyál, ami emésztőenzimeket tartalmaz, illetve a máj által termelt epe, ami a zsíremésztést segíti.
A vastagbélben víz és ásványi anyagok felszívása, illetve baktériumok segítségével vitamintermelés történik.

Légzőrendszer

Energianyerő (lebontó) anyagcsere-folyamatainkhoz oxigénre van szükségünk és közben szén-dioxid termelődik. Az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a tüdő segítségével történik. Nyugalomban a légvételek száma percenként átlagosan 16, és kb. fél liter levegőt cserélünk légvételenként. A tüdő gyakori súlyos megbetegedése a tüdőrák, kialakulásának kockázatát a dohányzás nagymértékben növeli.

Vérkeringés

  • szív - A vért pumpálja a két vérkörben.
  • aorta - A nagyvérkör (testvérkör) fő verőere. A szív bal kamrájából indul ki.

Testünket vérerek hálózzák be, melyek két vérkört alkotnak. A nagyvérkör oxigéndús vérrel látja el szerveinket, és az anyagcsere-folyamatok során keletkező szén-dioxidot szállítja el. A kisvérkör, vagy tüdővérkör szén-dioxidban dús vért szállít a tüdőbe, ahol a szén-dioxid leadódik, és oxigén jut a vérbe. Az oxigéndús vért a kisvérkör a szívbe szállítja. A vér áramlását a szív összehúzódásai biztosítják. Ereink és szívünk épségét rendszeres testmozgással, zsírszegény táplálkozással, a dohányzás mellőzésével segíthetjük elő.

Nyirokkeringés

  • mandula
  • lép - A fehérvérsejtek érésében, és így az immunrendszer működésében fontos.
  • csecsemőmirigy - A fehérvérsejtek érésében, és így az immunrendszer működésében fontos.
  • nyirokcsomó - A fehérvérsejtek érésében, és így az immunrendszer működésében fontos.
  • mellkasi nyirokvezeték - A fő vénába ömlik, ahol a nyirok a vérrel keveredik és a szívbe jut.
  • nyirokér

A nyirok, azaz szövetnedv a szövetek közötti folyadék. A vérből képződik a hajszálerek falán történő átszűrődéssel. A nyirokba kerülnek a szöveti sejtek anyagcseretermékei. A szövetnedvet a nyirokerek szállítják a fővénába.
A nyirok átáramlik a nyirokcsomókon is. A nyirokban található kórokozókkal a nyirokcsomókban élő fehérvérsejtek találkoznak, ami fontos az immunrendszer működésében.
Fontos nyirokszervek a csecsemőmirigy, a lép, és a mandulák: ezek ugyancsak a fehérvérsejtérésben és az immunvédekezésben fontosak.

Kiválasztórendszer

  • vese - A kiválasztást végzi: a vérből eltávolítja a káros és felesleges anyagokat.
  • húgyvezeték
  • húgyhólyag - A vizeletet tárolja az ürítésig.
  • húgycső

A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagok eltávolítását a vesék végzik. A vesék naponta kb. 1,5 liter vizeletet képeznek. A vizelet a húgyhólyagban tárolódik, majd a húgycsövön keresztül ürül.
A kiválasztó rendszer gyakori megbetegedése a vesemedence-gyulladás: ekkor a vizeletben fehérje mutatható ki. Ugyancsak gyakran fordul elő a vesekő: ekkor az apró mechanikai sérülések miatt a vizeletben vér található.

Szaporító szervrendszer

  • emlő - A mellkas kiemelkedő része, amely az utódok táplálását szolgálja. Tejtermelésre képes emlőmirigyekből, a hozzájuk kapcsolódó tejkivezető csövekből és zsírszövetből áll.
  • nemi szervek

Az ivarszervek az utódnemzést szolgálják. Ivarsejteket termelnek. A petesejt a megtermékenyítés során egyesül a hímivarsejttel, és zigóta képződik, amelyből kifejlődik az utód. A nők ivarmirigye a páros petefészek, amelyekben éretlen petesejtek találhatóak. Ezek közül minden ciklusban egy-egy beérik, és kilökődik a petefészekből a petevezetékbe. Itt történik a megtermékenyülés.

Idegrendszer

  • agy - A koponyában helyezkedik el.
  • gerincvelő - A gerincoszlopban helyezkedik el.
  • idegek - A központi idegrendszerből kilépő és a különböző szerveinkhez futó idegrostok alkotják őket.

Az idegrendszer a hormonrendszerrel együtt felel szervezetünk összehangolt, szabályozott működéséért. A központi idegrendszer részei a gerincvelő és az agy. A környéki idegrendszert idegek alkotják, melyek a központi idegrendszer és a szervek között elektromos jelek formájában továbbítják az információt. Az agyból 12 pár agyideg lép ki, a gerincvelőből pedig 31 pár gerincvelői ideg.

Hormonrendszer

  • mellékpajzsmirigyek - A parathormont termelik, amely a vér kalciumszintjét emeli. A parathormonnal ellentétes hatású a pajzsmirigyben termelődő kalcitonin.
  • mellékvese - Fő részei a kéreg és a velő. A kéregben a vér só- és cukorháztartásra ható hormonok, és kis mennyiségben nemi hormonok termelődnek. A velő epinefrint (adrenalint) termel, amely stresszhormon, a vészreakció kialakításában fontos.
  • petefészek - A petefészek női nemi hormonokat: ösztrogént és progeszteront termel. Az ösztrogén központi szerepet játszik a peteérésben és a női nemi jellegek kialakításában. A progeszteron a terhesség létrejöttében és fenntartásában fontos.
  • hasnyálmirigy - A vércukorszintet csökkentő inzulint termeli. Inzulin hiányában cukorbetegség alakul ki.
  • pajzsmirigy - A tiroxin hormont termeli, mely a biológiai oxidációt serkenti. Fontos az agy megfelelő fejlődésében, a test normális növekedésében is. Túltermelődése esetén basedovkór alakul ki. Hiánytünete a strúma, illetve a kreténizmus (születéstől fogva alacsony termelődés esetén).
  • agyalapi mirigy - A hipotalamusszal együtt képezi a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszert, amely hormonrendszerünk központja.

A hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik: például az adrenalint a mellékvesevelő, az inzulint a hasnyálmirigy, a tiroxint a pajzsmirigy.
A hormonrendszer központja a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer. A hipotalamusz olyan hormonokat termel, amelyek az agyalapi mirigyre hatnak. Hatásukra az agyalapi mirigy hormonokat termel, amelyek más belső elválasztású mirigyeket serkentenek: ilyenek a pajzsmirigy, a mellékvesék és az ivarmirigyek. A hasnyálmirigy nem áll a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer irányítása alatt.

Animáció

Testrészek

  • fej
  • nyak
  • törzs
  • végtagok
  • váll
  • felkar
  • alkar
  • kéz(fej)
  • comb
  • lábszár
  • lábfej
  • mellkas
  • has
  • medence
  • hát
  • derék
  • ülep
  • szem
  • orr
  • száj
  • fül
  • homlok
  • fejtető
  • nyak
  • tarkó
  • áll
  • váll
  • mellkas
  • has
  • medence
  • hát
  • derék
  • ülep
  • köldök
  • felkar
  • alkar
  • kéz(fej)
  • könyök
  • csukló
  • ujjak
  • comb
  • lábszár
  • lábfej
  • térd
  • boka
  • talp
  • emlő - Az utód táplálását szolgálja, zsírszövetből, és az ebbe ágyazott tejmirigyekből épül fel.
  • nemi szervek

Narráció

A bőr a legnagyobb szervünk: egy felnőtt ember bőrének felszíne 1,5 négyzetméter, tömege (a bőralja zsírtartalmával együtt) átlagosan 12 kilogramm. Véd a mechanikai hatásoktól, az UV-sugárzástól, a kórokozóktól, szarurétege gátolja a vízvesztést. Fontos szerepe van a hőszabályozásban.
A bőr a legnagyobb érzékszervünk: receptorai fontosak a , a hideg és a mechanikai ingerek érzékelésében is.

A mozgás aktív szervei az izmok. Az ember izomzata kb. 350 vázizomból áll, amely testünk súlyának 50%-át is elérheti. Elkülönítünk hosszú, rövid, lapos és gyűrű alakú izmokat. Az izom rögzülését a csonthoz az ín biztosítja.

A felnőtt ember csontváza 206 csontból áll. A csontok kemények és rugalmasak, így nagy terhelést bírnak ki. A csont anyagcseréje, így gyógyulása is lassú, törés esetén minimum 6 hét, mire “összeforr”. A csontritkulás elkerülése érdekében naponta gondoskodnunk kell a megfelelő mennyiségű (fiataloknál 1500 milligramm) kalcium beviteléről.

Emésztőrendszerünk felel a táplálék tápanyagainak emésztéséért és felszívásáért. A szájüregben a fogak aprítják a táplálékot, és itt megkezdődik a szénhidrátok emésztése. A gyomorban erősen savas közegben fehérjeemésztés zajlik.
Ezután a vékonybélben mindhárom fő tápanyag, a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok emésztése és felszívása folyik. Ide ömlik a hasnyálmirigy által termelt hasnyál, ami emésztőenzimeket tartalmaz, illetve a máj által termelt epe, ami a zsíremésztést segíti.
A vastagbélben víz és ásványi anyagok felszívása, illetve baktériumok segítségével vitamintermelés történik.

Energianyerő (lebontó) anyagcsere-folyamatainkhoz oxigénre van szükségünk és közben szén-dioxid termelődik. Az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a tüdő segítségével történik. Nyugalomban a légvételek száma percenként átlagosan 16, és kb. fél liter levegőt cserélünk légvételenként. A tüdő gyakori súlyos megbetegedése a tüdőrák, kialakulásának kockázatát a dohányzás nagymértékben növeli.

Testünket vérerek hálózzák be, melyek két vérkört alkotnak. A nagyvérkör oxigéndús vérrel látja el szerveinket, és az anyagcsere-folyamatok során keletkező szén-dioxidot szállítja el. A kisvérkör vagy tüdővérkör szén-dioxidban dús vért szállít a tüdőbe, ahol a szén-dioxid leadódik, és oxigén jut a vérbe. Az oxigéndús vért a kisvérkör a szívbe szállítja. A vér áramlását a szív összehúzódásai biztosítják. Ereink és szívünk épségét rendszeres testmozgással, zsírszegény táplálkozással, a dohányzás mellőzésével segíthetjük elő.

A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagok eltávolítását a vesék végzik. A vesék naponta kb. 1,5 liter vizeletet képeznek. A vizelet a húgyhólyagban tárolódik, majd a húgycsövön keresztül ürül. A kiválasztórendszer gyakori megbetegedése a vesemedence-gyulladás: ekkor a vizeletben fehérje mutatható ki. Ugyancsak gyakran fordul elő a vesekő: ekkor az apró mechanikai sérülések miatt a vizeletben vér található.

Az idegrendszer a hormonrendszerrel együtt felel szervezetünk összehangolt, szabályozott működéséért. A központi idegrendszer részei a gerincvelő és az agy. A környéki idegrendszert idegek alkotják, melyek a központi idegrendszer és a szervek között elektromos jelek formájában továbbítják az információt. Az agyból 12 pár agyideg lép ki, a gerincvelőből pedig 31 pár gerincvelői ideg.

A hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik: például az adrenalint a mellékvesevelő, az inzulint a hasnyálmirigy, a tiroxint a pajzsmirigy.
A hormonrendszer központja a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer. A hipotalamusz olyan hormonokat termel, amelyek az agyalapi mirigyre hatnak. Hatásukra az agyalapi mirigy hormonokat termel, amelyek más belső elválasztású mirigyeket serkentenek: ilyenek a pajzsmirigy, a mellékvesék és az ivarmirigyek. A hasnyálmirigy nem áll a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer irányítása alatt.

A nyirok, azaz a szövetnedv a szövetek közötti folyadék. A vérből képződik a hajszálerek falán történő átszűrődéssel. A nyirokba kerülnek a szöveti sejtek anyagcseretermékei. A szövetnedvet a nyirokerek szállítják a fővénába.
A nyirok átáramlik a nyirokcsomókon is. A nyirokban található kórokozókkal a nyirokcsomókban érő fehérvérsejtek találkoznak, ami fontos az immunrendszer működésében. Fontos nyirokszervek a csecsemőmirigy, a lép, és a mandulák: ezek ugyancsak a fehérvérsejtérésben és az immunvédekezésben fontosak.

Az ivarszervek az utódnemzést szolgálják. Ivarsejteket termelnek. A petesejt a megtermékenyítés során egyesül a hímivarsejttel, és zigóta képződik, amelyből kifejlődik az utód. A nők ivarmirigye a páros petefészek, amelyekben éretlen petesejtek találhatóak. Ezek közül minden ciklusban egy-egy beérik, és kilökődik a petefészekből a petevezetékbe. Itt történik a megtermékenyülés.

Kapcsolódó extrák

A testrészek megismerése

Az emberi test részeinek bemutatása férfi anatómiai modell segítségével.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Női szaporító szervrendszer (középfok)

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Testrészek

A jelenet a fej, a törzs és a végtagok részeit mutatja be.

A bőr rétegei, bőrérzékelés

Kültakarónk a bőr, melynek három fő rétege a hám, az irha és a bőralja.

A kiválasztó szervrendszer

A kiválasztó szervrendszer működése biztosítja a káros és felesleges anyagok eltávolítását a szervezetből.

A máj felépítése és működése

A máj olyan létfontosságú szerv, amely a zsírok emésztésében, méreganyagok hatástalanításában és a szervezet anyagcseréjében központi szerepet játszik.

A mellkas csontjai

A bordák, a szegycsont és a gerincoszlop alkotja a mellkas csontos vázát.

A vastagbél felépítése

Bélcsatornánk vékonybelet követő szakasza, ahol víz, ásványi sók és vitaminok felszívása zajlik.

A vékonybél felépítése

Bélcsatornánk leghosszabb szakasza, ahol az emésztés nagy része és a tápanyagfelszívás zajlik.

Az előbél

A táplálék a szájüregből a nyelés során jut a gyomorba, amely az előbél utolsó szakasza.

Az emberi csontváz

Belső szilárd vázunk, melyhez a vázizmok tapadnak.

Az emberi izomzat

A vázizmok a mozgási szervrendszer aktív részét képezik: a csontokhoz tapadnak, azokat mozgatják.

Az érzékszervek

Olyan szervek, amelyek érzékelik a környezetből vagy a testből érkező ingereket és idegi impulzusként továbbítják azokat az agy felé.

Az idegrendszer

A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszert idegek és dúcok alkotják.

Egyed alatti szerveződési szintek

Az animáció bemutatja az élő rendszerek szerveződését az egyed szintjétől a szerveken és szöveteken át a sejtek szintjéig.

Értípusok

A szervezet érhálózatát alkotó erek három fő típusa az artéria, a véna és a kapilláris.

Férfi szaporító szervrendszer

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Gerincproblémák

A gerincferdülés a gerincoszlop oldalirányú elgörbülése, melyet a csigolyák elmozdulása okoz.

Ivarsejtek

Az ivarsejtek egyesülésével létrejön az utódszervezet első sejtje, a zigóta.

Keringési rendszer

A nagyvérkör a szövetek oxigénellátását biztosítja, a kisvérkör pedig a tüdőben az oxigén felvételét.

Mélyvénás trombózis és tüdőembólia

Az alsó végtagok mély vénáiban keletkező vérrög a tüdőbe jutva akár halállal végződő tüdőembóliát is okozhat.

Nyirokrendszer

A nyirokerek vezetik a szövetnedvet a vérbe, a nyirokcsomók fontosak az immunrendszer működésében.

Női szaporító szervrendszer (alapfok)

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Vénusz-szobrok

A kőkorban keletkezett apró szobrocskák feltehetően a termékenységet és a jólétet szimbolizálják.

Kosárba helyezve!