A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Erdeifenyő

Erdeifenyő

Az egyik legelterjedtebb fenyőfaj a világon, Eurázsiában őshonos.

Biológia

Címkék

erdeifenyő, fenyő, fenyőerdő, nyitvatermő, lemezjátszótű, örökzöld, kúp, fenyőalakú, gyanta, erdő, termő, évelő, fás szárú, őslakos, Eurázsia, fa, növény, levél, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Erdeifenyő

  • erdeifenyő

Az erdeifenyő a napfényt kedvelő fák közé tartozik. Pionír fafaj, vagyis elsőként képes benépesíteni egy élőhelyet, így a kedvezőtlen körülményeket is elviseli. Emiatt a homokos talaj megkötésére is alkalmas. A savanyú talajt kedveli, vadon sziklás hegyoldalakon, meredek folyóparton, dombokon, hegyeken és más szélsőséges élőhelyeken fordul elő.

Az erdeifenyő faanyaga az egyik legerősebb könnyűfa-alapanyag, így az építő- és a bútoriparban széles körben használják. A fa bőséges mennyiségű gyantával rendelkezik, amely fontos vegyipari alapanyag. A fenyőgyantából illóolajat és a vonós hangszerekhez használatos tisztított gyantát, hegedűgyantát állítanak elő.

Növekedése

  • erdeifenyő növekedése - Az erdeifenyő lombkoronája fiatalon kúp formájú, később pedig ellaposodik. Kedvező körülmények között a fa magassága elérheti a 20–35 métert.
  • 20–35 m

A fa viszonylag gyorsan nő, de növekedésének üteme a környezet feltételeinek függvénye. A 100 éves példányok megfelelő körülmények mellett a 35 méteres magasságot is elérhetik. Idősebb korában a fa törzsének alsó része elveszti az ágait, más szóval felkopaszodik és lombja ellaposodik.

Felépítése

  • laza lombkorona - Fiatalon kúpos, később pedig ellaposodik.
  • kéreg - A törzs alsó részén szürkés-barna, míg a törzs felső részén és az ágakon narancsszínű.
  • egyenes törzs
  • gyökérzet
  • tűlevél - Kékes-zöld színű, kettesével nő.

Törzse egyenes, ágai örvökben helyezkednek el rajta.
Tűlevelei kettesével nőnek a rövid hajtásokon. A tűlevelek tövét hártya burkolja. A tűlevelek lassan lebomló, vastag avarréteget képeznek a fák alatt.
Az erdeifenyő ̶ a többi nyitvatermő növényhez hasonlóan ̶ főgyökeres gyökérrendszerrel rendelkezik.

Termőlevél

  • magkezdemény - A zárvatermő növényekkel ellentétben a termőlevél nem veszi körbe, hanem csak hordozza.
  • szárnyas fenyőmag - A magkezdeményből jön létre megtermékenyülést követően. A szárnyak a fenyőmag terjedését segítik elő.
  • 1 éves termőlevél
  • 2 éves termőlevél

A beporzást követő ősszel érnek meg a fenyő magjai, és egész télen a tobozban maradnak. A magok kiszóródása csak a következő tavasszal történik meg, miután a női toboz kinyílt.
Mivel az erdeifenyő pikkelyszerű termőlevelein a két mag szabadon ül, ezt a növényt nyitvatermőnek nevezzük. A nyitvatermők termőleveleiből tehát nem alakul ki zárt termés.

Tobozok

  • porzós toboz (♂) - Ennek pikkelyszerű, módosult levelein képződnek a pollenek, amelyek a szél segítségével termékenyítik meg a magkezdeményeket.
  • termős toboz (♀) - Kezdetben zöld színű, majd elfásodik és barna színű lesz. Pikkelyleveleinek egy része termőlevél, amely a magkezdeményt hordozza.

Az erdeifenyő egylaki, vagyis a női és a hím toboz ugyanazon a növényen fejlődik. A női tobozban nőnek a magkezdemények, míg a hím toboz a pollent termeli.
A beporzás a nyár elején történik meg, amikor a levegő hőmérséklete már elég magas.

Animáció

  • erdeifenyő
  • laza lombkorona - Fiatalon kúpos, később pedig ellaposodik.
  • kéreg - A törzs alsó részén szürkés-barna, míg a törzs felső részén és az ágakon narancsszínű.
  • egyenes törzs
  • gyökérzet
  • tűlevél - Kékes-zöld színű, kettesével nő.
  • erdeifenyő növekedése - Az erdeifenyő lombkoronája fiatalon kúp formájú, később pedig ellaposodik. Kedvező körülmények között a fa magassága elérheti a 20–35 métert.
  • 20–35 m
  • porzós toboz (♂) - Ennek pikkelyszerű, módosult levelein képződnek a pollenek, amelyek a szél segítségével termékenyítik meg a magkezdeményeket.
  • termős toboz (♀) - Kezdetben zöld színű, majd elfásodik és barna színű lesz. Pikkelyleveleinek egy része termőlevél, amely a magkezdeményt hordozza.
  • magkezdemény - A zárvatermő növényekkel ellentétben a termőlevél nem veszi körbe, hanem csak hordozza.
  • szárnyas fenyőmag - A magkezdeményből jön létre megtermékenyülést követően. A szárnyak a fenyőmag terjedését segítik elő.
  • 1 éves termőlevél
  • 2 éves termőlevél

Narráció

Az erdeifenyő a napfényt kedvelő fák közé tartozik. Pionír fafaj, vagyis elsőként képes benépesíteni egy élőhelyet, így a kedvezőtlen körülményeket is elviseli. Emiatt a homokos talaj megkötésére is alkalmas. A savanyú talajt kedveli, vadon sziklás hegyoldalakon, meredek folyóparton, dombokon, hegyeken és más szélsőséges élőhelyeken fordul elő.

Az erdeifenyő faanyaga az egyik legerősebb könnyűfa-alapanyag, így az építő- és a bútoriparban széles körben használják. A fa bőséges mennyiségű gyantával rendelkezik, amely fontos vegyipari alapanyag. A fenyőgyantából illóolajat és a vonós hangszerekhez használatos tisztított gyantát, hegedűgyantát állítanak elő.

A fa viszonylag gyorsan nő, de növekedésének üteme a környezet feltételeinek függvénye. A 100 éves példányok megfelelő körülmények mellett a 35 méteres magasságot is elérhetik. Idősebb korában a fa törzsének alsó része elveszti az ágait, más szóval felkopaszodik és lombja ellaposodik.

Törzse egyenes, ágai örvökben helyezkednek el rajta.
Tűlevelei kettesével nőnek a rövid hajtásokon. A tűlevelek tövét hártya burkolja. A tűlevelek lassan lebomló, vastag avarréteget képeznek a fák alatt.
Az erdeifenyő ̶ a többi nyitvatermő növényhez hasonlóan ̶ főgyökeres gyökérrendszerrel rendelkezik.

Az erdeifenyő egylaki, vagyis a női és a hím toboz ugyanazon a növényen fejlődik. A női tobozban nőnek a magkezdemények, míg a hím toboz a pollent termeli.
A beporzás a nyár elején történik meg, amikor a levegő hőmérséklete már elég magas.

A beporzást követő ősszel érnek meg a fenyő magjai, és egész télen a tobozban maradnak. A magok kiszóródása csak a következő tavasszal történik meg, miután a női toboz kinyílt.
Mivel az erdeifenyő pikkelyszerű termőlevelein a két mag szabadon ül, ezt a növényt nyitvatermőnek nevezzük. A nyitvatermők termőleveleiből tehát nem alakul ki zárt termés.

Kapcsolódó extrák

Erdők szintjei

A különböző erdőtípusok szintezettsége eltérő lehet.

Függőleges övezetesség

A hegységekben az éghajlat, a talaj, az állat- és növényvilág a tengerszint feletti magassággal változik.

Óriás mamutfenyő

A Föld legnagyobb tömegű élőlényei.

Élet a Perm időszakban

A földtörténeti óidő utolsó időszakában élt élőlények.

Erdőirtás

Az erdők kiirtása számos negatív hatással van a környezetre.

Levél felépítése

Az animáció bemutatja a főbb levéltípusokat és az egyszikű és kétszikű növények levelei közötti különbségeket.

Növények életciklusa

A mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők egyedfejlődésére a nemzedékváltakozás jellemző.

Talajtípusok (talajszelvények)

A zonális, kőzethatású és vízhatású talajok szerkezetét mutatja be az animáció.

Tölgyfa

A tölgyfa példáján láthatjuk a fák évszakonkénti változását.

Vadgesztenye

A jelenet segítségével megismerhetjük a gesztenyefa évszakonkénti változásait.

Almafa

Az alma az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcs a világon.

Kalapos gombák

A kalapos gombák termőteste a spórából kialakuló gombafonalakból épül fel.

Kosárba helyezve!