A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Erdőirtás

Erdőirtás

Az erdők kiirtása számos negatív hatással van a környezetre.

Földrajz

Címkék

erdőirtás, esőerdő, emberi tevékenység, környezetszennyezés, égetés, erózió, klímaváltozás, globális felmelegedés, környezeti kár, környezeti problémák, környezetvédelem, ipar, mezőgazdaság, állattenyésztés, biodiverzitás, szennyeződés, Amazonas, Afrika, Indonézia, Föld, földgömb, környezet, olajpálma, kávé, kakaóbab, trópus, kihalás, kihalt, társadalom, társadalomföldrajz, földrajz, biológia

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Üvegházhatás nélkül hány fokkal lenne alacsonyabb a Föld átlaghőmérséklete?
  • Igaz-e az állítás?\nAz üvegházhatás következtében a Föld átlaghőmérséklete magasabb.
  • Igaz-e az állítás?\nAz oxigén üvegházhatású gáz.
  • Mi jön létre a fotoszintézis során?
  • Mi NEM kell a fotoszintézishez?
  • Melyik NEM üvegházhatású gáz?
  • Mit jelent az evapotranszspiráció?
  • Mit jelent a talajerózió?
  • Igaz-e az állítás?\nAz erdők kiirtása után megemelkedik a talajvízszint.
  • Igaz-e az állítás?\nAz erdők kiirtása után a felszínen csökken a sókoncentráció.
  • Igaz-e az állítás?\nAz erdők kiirtása után megváltoznak a csapadékviszonyok.
  • Az erdők kiirtásával hogyan változnak a térség csapadékviszonyai?
  • Igaz-e az állítás?\nAz erdőirtás hozzájárul a talaj tápanyagtartalmának a növekedéséhez.
  • Hogyan hat az erdőirtás a Föld éghajlatára?
  • Melyik állatfaj került a kihalás szélére az esőerdők kiirtása miatt?
  • Mi a kapcsolat hamburger és az erdőirtás között?
  • Miben NEM található meg a kiirtott erdők helyére telepített olajpálmák olaja?
  • Mekkora területű esőerdőt irtottak ki az elmúlt két és fél évtizedben?
  • Milyen célra hasznosítják a kiirtott erdők fáit?
  • Milyen célra NEM hasznosítják a kiirtott erdők területeit?

Jelenetek

Erdőirtás

  • 0 év
  • 5 év
  • 10 év
  • 15 év
  • 20 év
  • Trópusi esőerdő
  • égetés
  • művelés alá vont terület
  • kiirtott erdő
  • terméketlenné vált terület

Az erdők irtása az emberi civilizáció kialakulása óta jelen van Földünkön. Ekkor még a szárazföldek közel felét erdő borította. A 20. század első feléig főként Európa, Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi erdői estek áldozatul az erdőirtásnak. Azóta viszont a trópusi esőerdők irtása növekedett meg jelentős mértékben.
Az erdőktől részben gépekkel, részben égetéssel nyernek területeket. A „fátlanított” térségeket művelés alá vonják, amely azonban nem tartós: néhány év után használhatatlanná válnak ezek a földek és az esőerdő újabb szeletét kell kipusztítani.

Erdőirtás céljai

  • Amazonas térsége
  • fakitermelés
  • legeltetés
  • növénytermesztés
  • erdőtüzek, útépítés, urbanizáció
  • 5%
  • 30%
  • 60%

Az erdők irtása több célból történik: magát a kitermelt fát több iparág, például a bútorgyártás és a papírgyártás hasznosítja. De ennél jelentősebb a tenyészállatok legeltetése, húskészítmények és tejtermékek előállítása céljából, valamint különféle növények termesztése, mint például a kávé vagy a kakaóbab és az olajpálma. A pálmaolaj a biodízel és a legtöbb kozmetikum alapanyaga. Ezenkívül jelen van a feldolgozott élelmiszerek nagy hányadában, például a margarinokban, kekszekben, csokoládékban.

Erdőirtás következményei

  • esőerdő
  • kiirtott esőerdő
  • intenzív fotoszintézis
  • csökkent fotoszintézis
  • éghajlat-szabályozás
  • felmelegedés
  • állandó csapadék
  • szárazság
  • megfelelő talaj
  • talajpusztulás
  • biológiai sokféleség
  • fajok kihalása

Az erdők megléte azonban több szempontból; regionálisan és globálisan is fontos: meghatározó szerepük van a biodiverzitás megőrzésében, módosítják az éghajlatot és védik a talajt az eróziótól.

Fotoszintézis, Üvegházhatás

Az erdők a fotoszintézis során a légköri szén-dioxid felhasználásával és oxigén termelésével biztosítják a légkör megfelelő összetételét. A szén-dioxid megkötésével megváltoztatják az üvegházhatás mértékét, ezáltal a globális éghajlatot. Az erdők irtásával növekszik a légköri szén-dioxid mennyisége, fokozódik az üvegházhatás, melegszik a Föld éghajlata.

Vízgőz

Erdőirtással az adott terület csapadékviszonyai is megváltoznak. A csapadék jelentős hányada ugyanis a fák által felvett és elpárologtatott vízből (transzspiráció) származik. Az erdőirtás nagymértékben növeli a víz talajba szivárgását a párolgás (evaporáció) rovására. Ezért ha elpusztul az erdő, kevesebb vízgőz jut vissza a levegőbe, így a csapadék mennyisége is jelentősen csökken. A terület éghajlata ezáltal sokkal szárazabbá válik.

Talaj

A csapadék és a párolgás állandó körforgásának hatására az esőerdőkben a talajvízszint közel állandó. Erdőirtás után, mivel a fák nem tudják felvenni a csapadékot, nő a beszivárgás, ezáltal megemelkedik a talajvízszint. A talajvíz párolgása következtében a felszín közelében megnő a sókoncentráció, amely a növényzet pusztulásához vezet. Ez megindítja a talajok pusztulását és az egykori erdő helyén hamarosan használhatatlan, növények és állatok számára nem élhető terület marad hátra.

Élővilág

Az esőerdőkben rendkívül nagy a fajgazdagság, a biológiai sokféleség forrásai ezek a területek. Az erdők irtásával fajok sokasága a kihalás szélére kerül, többek között az orangutánok életterük 90%-át már elveszítették.

Erdőirtás a Földön

Az 1990-es évek óta a Föld erdőinek területe három százalékkal, azaz 130 millió hektárral csökkent, ami a Dél-afrikai Köztársaság teljes területének felel meg. A legveszélyeztetettebb térségek az Amazonas vidéke, Indonézia és Afrika trópusi esőerdői.

Narráció

Az erdők irtása az emberi civilizáció kialakulása óta jelen van Földünkön. Ekkor még a szárazföldek közel felét erdő borította. A 20. század első feléig főként Európa, Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi erdői estek áldozatul az erdőirtásnak. Azóta viszont a trópusi esőerdők irtása növekedett meg jelentős mértékben.
Az erdőktől részben gépekkel, részben égetéssel nyernek területeket. A „fátlanított” térségeket művelés alá vonják, amely azonban nem tartós: néhány év után használhatatlanná válnak ezek a földek és az esőerdő újabb szeletét kell kipusztítani.

Az erdők irtása több célból történik: magát a kitermelt fát több iparág, például a bútorgyártás és a papírgyártás hasznosítja. De ennél jelentősebb a tenyészállatok legeltetése, húskészítmények és tejtermékek előállítása céljából, valamint különféle növények termesztése, mint például a kávé vagy a kakaóbab és az olajpálma. A pálmaolaj a biodízel és a legtöbb kozmetikum alapanyaga. Ezenkívül jelen van a feldolgozott élelmiszerek nagy hányadában, például a margarinokban, kekszekben, csokoládékban.

Az erdők megléte azonban több szempontból; regionálisan és globálisan is fontos: meghatározó szerepük van a biodiverzitás megőrzésében, módosítják az éghajlatot és védik a talajt az eróziótól.

Fotoszintézis, Üvegházhatás

Az erdők a fotoszintézis során a légköri szén-dioxid felhasználásával és oxigén termelésével biztosítják a légkör megfelelő összetételét. A szén-dioxid megkötésével megváltoztatják az üvegházhatás mértékét, ezáltal a globális éghajlatot. Az erdők irtásával növekszik a légköri szén-dioxid mennyisége, fokozódik az üvegházhatás, melegszik a Föld éghajlata.

Vízgőz

Erdőirtással az adott terület csapadékviszonyai is megváltoznak. A csapadék jelentős hányada ugyanis a fák által felvett és elpárologtatott vízből származik. Az erdőirtás nagymértékben növeli a víz talajba szivárgását a párolgás rovására. Ezért ha elpusztul az erdő, kevesebb vízgőz jut vissza a levegőbe, így a csapadék mennyisége is jelentősen csökken. A terület éghajlata ezáltal sokkal szárazabbá válik.

Talaj

A csapadék és a párolgás állandó körforgásának hatására az esőerdőkben a talajvízszint közel állandó. Erdőirtás után, mivel a fák nem tudják felvenni a csapadékot, nő a beszivárgás, ezáltal megemelkedik a talajvízszint. A talajvíz párolgása következtében a felszín közelében megnő a sókoncentráció, amely a növényzet pusztulásához vezet. Ez megindítja a talajok pusztulását és az egykori erdő helyén hamarosan használhatatlan, növények és állatok számára nem élhető terület marad hátra.

Élővilág

Az esőerdőkben rendkívül nagy a fajgazdagság, a biológiai sokféleség forrásai ezek a területek. Az erdők irtásával fajok sokasága a kihalás szélére kerül, többek között az orangutánok életterük 90%-át már elveszítették.

Az 1990-es évek óta a Föld erdőinek területe három százalékkal, azaz 130 millió hektárral csökkent, ami a Dél-afrikai Köztársaság teljes területének felel meg. A legveszélyeztetettebb térségek az Amazonas vidéke, Indonézia és Afrika trópusi esőerdői.

Kapcsolódó extrák

Szén-dioxid-kibocsátás nélküli családi ház

A modern családi házak tervezésekor és építésekor sokat tehetünk környezetünk védelméért.

Zöld- és barnamezős beruházások

Egy új ingatlant építhetnek teljesen üres területre, de akár felújíthatnak egy romos régi...

Eszkimó életmód

Az északi hideg övben élő eszkimók jellegzetes lakóépülete az iglu.

Atomerőmű

A magreakció eredményeként felszabaduló energiát villamosenergia-termelésre használják.

Ivóvízellátás

Az ivóvízellátó-rendszer a felhasználók számára biztosítja a megfelelő minőségű ivóvizet.

Szuburbanizáció

A városi magterület népessége csökken a városi magot körülvevő területek javára.

Iparvárosok alkonyán

Egy városon belül a rozsdaövezet felszámolására számos forgatókönyv létezik. Azonban létezik a...

Külszíni bánya

A mélyműveléssel ellentétben itt a fedőkőzeteket eltávolítják, és a kitermelés a...

Kosárba helyezve!