A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Értípusok

Értípusok

A szervezet érhálózatát alkotó erek három fő típusa az artéria, a véna és a kapilláris.

Biológia

Címkék

ér, artéria, arteriola, véna, venula, vénabillentyű, hajszálér, keringés, szív, simaizom, légzési gáz, véráram, laphám, kötőszövet

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Keringési rendszer

A szervezet sejtjei működésükhöz tápanyagokat és oxigént igényelnek, amelyeket az érhálózatban keringő vér szállít számukra.
A vérellátás hatékony és folyamatossá tétele érdekében az érhálózatot különböző felépítésű és funkciójú erek alkotják. A legnagyobb átmérőjű erek az artériák és a vénák. Az artériák vezetik el a vért a szívből, míg a vénák szállítják a vért a szívbe. Elnevezésük független attól, hogy bennük oxigénben dús vagy szegény vér található.

Erek

  • artéria - Olyan ér, amely a szívből szállítja a vért. Felépítésére a vastag érfal és szűk belső átmérő a jellemző. Vastag fala izmos, amely továbbítja a szív által keltett vérnyomást. Mindig nagy nyomású vért szállít, így a vér mindig egy irányban folyik benne és billentyűket nem tartalmaz.
  • arteriola - Kis átmérőjű artéria. Az artériák és a kapillárisok között helyezkedik el.
  • véna - A szívbe szállítja a vért. Vékony érfal és nagy belső átmérő jellemzi. Belsejében mindig alacsony nyomású vér folyik. Annak érdekében, hogy a vér ne tudjon visszafelé folyni vénabillentyűket tartalmaz. Mivel a vékonyabb fal nem biztosít megfelelő tartást, így a véna keresztmetszete ovális.
  • venula - Kis átmérőjű véna.
  • kapilláris - A legkisebb átmérővel rendelkező ér. Egyetlen sejtréteg alkotja. Nagyon vékony a fala, így a légzési gázok és a tápanyagok rajta keresztül cserélődnek ki.

Az artériák a szívtől távolodva egyre kisebb erekre oszlanak. A legvékonyabb artériák az arteriolák, és ezek a kapillárisokban folytatódnak. A kapillárisok a szervezet legkisebb átmérőjű erei. A legnagyobb kapilláris átmérője sem haladja meg a 0,2 mm-t, vagyis náluk még az emberi hajszál is vastagabb. A vér útja a kapillárisokból a venulákba, majd a vénákba vezet.

Véráramlás

  • artéria - Olyan ér, amely a szívből szállítja a vért. Felépítésére a vastag érfal és szűk belső átmérő a jellemző. Vastag fala izmos, amely továbbítja a szív által keltett vérnyomást. Mindig nagy nyomású vért szállít, így a vér mindig egy irányban folyik benne és billentyűket nem tartalmaz.
  • arteriola - Kis átmérőjű artéria. Az artériák és a kapillárisok között helyezkedik el.
  • véna - A szívbe szállítja a vért. Vékony érfal és nagy belső átmérő jellemzi. Belsejében mindig alacsony nyomású vér folyik. Annak érdekében, hogy a vér ne tudjon visszafelé folyni vénabillentyűket tartalmaz. Mivel a vékonyabb fal nem biztosít megfelelő tartást, így a véna keresztmetszete ovális.
  • vénabillentyű - Szelepként működik: a vér egyirányú áramlását biztosítja.
  • venula - Kis átmérőjű véna.
  • kapilláris - A legkisebb átmérővel rendelkező ér. Egyetlen sejtréteg alkotja. Nagyon vékony a fala, így a légzési gázok és a tápanyagok rajta keresztül cserélődnek ki.

Az érhálózatban folyó vér egyik legfontosabb paramétere a vérnyomás. Ennek nagysága az artériákban a legnagyobb, és a szívciklus határozza meg. A szív összehúzódásakor a legmagasabb, a szív elernyedésekor a legalacsonyabb. A vérnyomás ritmikus váltakozása eredményezi az artérián végighaladó lökéshullámot, vagyis a pulzust, amelyet a test különböző részein ki is lehet tapintani. A vénákban már nem érezhető a szív által keltett nyomás.

Vénabillentyű

Az erek felépítése

  • egyrétegű laphám - Nagyon vékony, sérülékeny réteg, amelyeken keresztül jelentős anyagforgalom zajlik.
  • alaphártya - A hámsejtek alapjául szolgáló kötőszövetes hártya.
  • simaizom - Kitartó, de viszonylag gyengébb erőkifejtésre képes. Működését akaratlagosan nem irányíthatjuk. Sejtjei orsó alakban megnyúltak.
  • kötőszövet - Ez főleg a vénák falában alkot vastag réteget. Főleg kollagén és rugalmas rostok alkotják.
  • vénabillentyű - Szelepként működik: a vér egyirányú áramlását biztosítja.
  • artéria
  • véna
  • kapilláris
  • rugalmas rost - Rugalmas kötőszöveti rostok: eredeti hosszuknak több, mint másfélszeresére is nyújthatók úgy, hogy utána visszanyerik eredeti hosszukat. Elasztin fehérjéből épülnek fel.

Az artériák izmos falú csövek, keresztmetszetük többé-kevésbé kör alakú. Rugalmasak, így képesek a magasnyomású vért befogadni és továbbítani.
A kapilláris falát egyetlen rétegben elhelyezkedő laphámsejtek alkotják, így kismolekulájú anyagok könnyen át tudnak jutni rajta. A kapilláris az az érszakasz, ahol a légzési gázok, a tápanyagok és a feleslegesé vált anyagok kicserélése zajlik a vér és szervezet sejtjei között.
A venulák és a vénák felépítése hasonlít az artériákhoz, de falukban nagyobb a kötőszövet aránya a simaizomhoz képest. Ez az arány egyrészt kisebb rugalmasságot kölcsönöz a vénáknak. A vénák vékonyabb falai nem adnak elegendő tartást a vénáknak, ezért a vénák keresztmetszete ovális formájú. A legtöbb vénában billentyűk vannak, amelyek szabályozzák, hogy a vér egy irányban áramoljon.

Kapcsolódó extrák

Az emberi izomzat

A vázizmok a mozgási szervrendszer aktív részét képezik: a csontokhoz tapadnak, azokat mozgatják.

Az emberi vér

Alakos elemekből (vörös- és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből) és vérplazmából áll.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Emberi test (női)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Fedőhámok

Az állati test külső és belső felszíneit fedőhámok borítják.

Keringési rendszer

A nagyvérkör a szövetek oxigénellátását biztosítja, a kisvérkör pedig a tüdőben az oxigén felvételét.

Kötő- és támasztószövetek

Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.

Szív

A keringési rendszer központi pumpája, amely több milliárdszor húzódik össze életünk során.

Kosárba helyezve!