A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Fedőhámok

Fedőhámok

Az állati test külső és belső felszíneit fedőhámok borítják.

Biológia

Címkék

fedőhámok, hámszövet, kültakaró, hengerhám, laphám, köbhám, nyálkahártya, elszarusodó, el nem szarusodó, egyrétegű, többrétegű, csillós hám, endothélium, felszívóhám, szaruréteg, bőrkeményedés, ember, állat, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Egyrétegű laphám

  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen a hámsejtek fekszenek.
  • sejtmagok - Lapítottak, a sejtben középtájon helyezkednek el.
  • lapos sejtek

Egyrétegű köbhám

  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen a hámsejtek fekszenek.
  • sejtmagok - Gömbölydedek, a sejtben középtájon helyezkednek el.
  • köbös sejtek - Közelítőleg kocka alakú vagy gömbölyded sejtek.

Egyrétegű hengerhám

  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen a hámsejtek fekszenek.
  • sejtmagok - Megnyúltak, a sejt alapjához közelebb helyezkednek el.
  • henger alakú sejtek

Többmagsoros csillós hengerhám

  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen a hámsejtek fekszenek.
  • sejtmagok - Jellemzően megnyúltak, több sorban helyezkednek el.
  • megnyúlt sejtek - Mindegyikük az alaphártyán fekszik.
  • csillók - A többmagsoros csillós hengerhám előfordulása jellemző a légutakban. A csillók folyamatos csapkodása biztosítja a légutak tisztulását. A nikotin e csillókat bénítja.
  • váladék
  • kehelysejt - Váladéktermelő mirigysejt, amely a légutak nyálkahártyájának nyálkarétegét termeli.

Többrétegű el nem szarusodó laphám

  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen az alsó hámsejtréteg fekszik.
  • sejtmagok - Felfelé haladva ellaposodnak.
  • alsó, megnyúlt sejtek - A legalsó, alaphártyán fekvő sejtréteget őssejtek alkotják, amelyek osztódásokkal új hámsejteket hoznak létre.
  • felső, lapos sejtek - A hámsejtek folyamatosan a felszín felé vándorolnak, közben egyre laposabbá válnak.

Többrétegű elszarusodó laphám

  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen az alsó hámsejtréteg fekszik.
  • sejtmagok - Felfelé haladva ellaposodnak.
  • alsó, megnyúlt sejtek - A legalsó, alaphártyán fekvő sejtréteget őssejtek alkotják, amelyek osztódásokkal új hámsejteket hoznak létre.
  • felső, lapos sejtek - A hámsejtek folyamatosan a felszín felé vándorolnak, közben egyre laposabbá válnak, és bennük keratinfehérje halmozódik fel. A sejtek programozott sejthalálon (apoptózison) mennek keresztül, és kialakul a szaruréteg.
  • szaruréteg - A felszín közelében a sejtek keratinfehérjét halmoznak fel, és programozott sejthalállal (apoptózissal) elpusztulnak. Így jön létre a szaruréteg. Ez fontos a mechanikai védelemben: vastagsága a terheléstől függően változik. Emellett szerepe van bizonyos kémiai anyagokkal és kórokozókkal szembeni védelemben.

Animáció

  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen a hámsejtek fekszenek.
  • sejtmagok - Lapítottak, a sejtben középtájon helyezkednek el.
  • lapos sejtek
  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen a hámsejtek fekszenek.
  • sejtmagok - Gömbölydedek, a sejtben középtájon helyezkednek el.
  • köbös sejtek - Közelítőleg kocka alakú vagy gömbölyded sejtek.
  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen a hámsejtek fekszenek.
  • sejtmagok - Megnyúltak, a sejt alapjához közelebb helyezkednek el.
  • henger alakú sejtek
  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen a hámsejtek fekszenek.
  • sejtmagok - Jellemzően megnyúltak, több sorban helyezkednek el.
  • megnyúlt sejtek - Mindegyikük az alaphártyán fekszik.
  • csillók - A többmagsoros csillós hengerhám előfordulása jellemző a légutakban. A csillók folyamatos csapkodása biztosítja a légutak tisztulását. A nikotin e csillókat bénítja.
  • váladék
  • kehelysejt - Váladéktermelő mirigysejt, amely a légutak nyálkahártyájának nyálkarétegét termeli.
  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen az alsó hámsejtréteg fekszik.
  • sejtmagok - Felfelé haladva ellaposodnak.
  • alsó, megnyúlt sejtek - A legalsó, alaphártyán fekvő sejtréteget őssejtek alkotják, amelyek osztódásokkal új hámsejteket hoznak létre.
  • felső, lapos sejtek - A hámsejtek folyamatosan a felszín felé vándorolnak, közben egyre laposabbá válnak.
  • alaphártya - Kötőszövetes hártya, amelyen az alsó hámsejtréteg fekszik.
  • sejtmagok - Felfelé haladva ellaposodnak.
  • alsó, megnyúlt sejtek - A legalsó, alaphártyán fekvő sejtréteget őssejtek alkotják, amelyek osztódásokkal új hámsejteket hoznak létre.
  • felső, lapos sejtek - A hámsejtek folyamatosan a felszín felé vándorolnak, közben egyre laposabbá válnak, és bennük keratinfehérje halmozódik fel. A sejtek programozott sejthalálon (apoptózison) mennek keresztül, és kialakul a szaruréteg.
  • szaruréteg - A felszín közelében a sejtek keratinfehérjét halmoznak fel, és programozott sejthalállal (apoptózissal) elpusztulnak. Így jön létre a szaruréteg. Ez fontos a mechanikai védelemben: vastagsága a terheléstől függően változik. Emellett szerepe van bizonyos kémiai anyagokkal és kórokozókkal szembeni védelemben.

Narráció

Az egyrétegű laphám sejtjei laposak, felülnézetben szabálytalan alakúak, az alaphártyán egy rétegben helyezkednek el. Ez a vékony és viszonylag sérülékeny szövet jellemzően azokon a területeken fordul elő, amelyek nincsenek nagy mechanikai behatásnak kitéve, és ahol jelentős anyagforgalom zajlik a hámon keresztül. Egyrétegű laphám alkotja például a tüdő légzőhámját illetve a vérerekben található hámot, az endotéliumot.

Az egyrétegű köbhám sejtjei keresztmetszetben megközelítőleg négyzet alakúak. A sejtmagok a sejtek közepén helyezkednek el. Ilyen hámot találunk egyes mirigyek kivezetőcsövében, a vese elvezető csatornáinak belső felszínén, vagy a petefészkek felületén.

Az egyrétegű hengerhám sejtjei henger alakúak, megnyúlt sejtmagjaik általában a sejt alapjához közelebb helyezkednek el. Jellemző az előfordulása a gerinctelen állatok kültakarójában; az emberi szervezetben a bélcsatorna felszívóhámját mikrobolyhos, a petevezeték belső felszínét csillós egyrétegű hengerhám borítja.

A többmagsoros csillós hengerhámban a megnyúlt sejtmagok több rétegben helyezkednek el, de ez is egyrétegű hám, mivel minden sejtje az alaphártyán nyugszik. Jellemző e hámféleségben a váladéktermelő kehelysejtek előfordulása.
Ilyen hámszövet béleli alsó légutaink nagy részét: a termelt váladékot és a beleragadó szennyeződéseket a csillók ritmikus csapkodása hajtja folyamatosan a garat felé. Mivel a nikotin a csillókat bénítja, a dohányosok légutai nem tisztulnak megfelelően, ami gyakori köhögési ingert vált ki.

A többrétegű el nem szarusodó laphámban csak az alsó sejtsor nyugszik az alaphártyán. A sejtek a felszín felé haladva egyre laposabbak. Ez a hámféleség az egyrétegű hámoknál hatékonyabb védelmet biztosít. Mivel nem képez szaruréteget, a bőrlégzést nem akadályozza meg. Emiatt előfordulása jellemző a bőrlégzést is folytató halak kültakarójában. Szervezetünkben főleg az intenzív mechanikai terhelésnek kitett felszíneken fordul elő: a szájüregben, a garatüregben, a nyelőcső egy részén, a végbélnyílás környékén és a hüvelyben.

A többrétegű elszarusodó laphám a legellenállóbb hámféleség. Az alsó rétegben található megnyúlt sejtek osztódásával folyamatosan új hámsejtek képződnek, amelyek a felszín felé vándorolnak. Eközben egyre laposabbakká válnak, és bennük a szarut alkotó keratinfehérje halmozódik fel. A felszínen programozott sejthalál –– apoptózis – következtében elhalt és elszarusodott sejteket találunk, amelyek a hám felületén szaruréteget képeznek.

A vastag szaruréteg fontos a szárazföldi élethez való alkalmazkodásban, mivel csökkenti a párologtatás általi vízvesztést, és fokozza a szövet ellenálló képességét. Ugyanakkor erősen gátolja a bőrlégzést, emiatt kialakulása a fejlett tüdővel rendelkező hüllőkre, madarakra és emlősökre jellemző. A kétéltűek kültakarója csak kismértékben szarusodik, ezért a bőrlégzést nem akadályozza meg.
Többrétegű elszarusodó laphám alkotja bőrünk külső rétegét; megfigyelhető, hogy a szaruréteg fejlettsége a terhelés mértékétől függ: például a tenyéren bőrkeményedések alakulnak ki fizikai munka hatására.

Kapcsolódó extrák

A bőr rétegei, bőrérzékelés

Kültakarónk a bőr, melynek három fő rétege a hám, az irha és a bőralja.

Egyed alatti szerveződési szintek

Az animáció bemutatja az élő rendszerek szerveződését az egyed szintjétől a szerveken és szöveteken át a sejtek szintjéig.

Értípusok

A szervezet érhálózatát alkotó erek három fő típusa az artéria, a véna és a kapilláris.

Idegsejt, idegszövet

Az idegsejtek elektromos jelek továbbítására specializálódott sejtek.

Izomszövetek

Szervezetünkben harántcsíkolt, sima-, és szívizomszövet fordul elő.

Kötő- és támasztószövetek

Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.

Az emberi vér

Alakos elemekből (vörös- és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből) és vérplazmából áll.

Az emberi izomzat

A vázizmok a mozgási szervrendszer aktív részét képezik: a csontokhoz tapadnak, azokat mozgatják.

Az izom felépítése

Az animáció bemutatja az izom finomszerkezetét, és működését a molekuláris szintig.

Kosárba helyezve!