A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Fizikusok, akik megváltoztatták a világot

Fizikusok, akik megváltoztatták a világot

E nagyszerű tudósok tevékenysége óriási hatást gyakorolt a fizika tudományának fejlődésére.

Fizika

Címkék

Arkhimédész, Einstein, Newton, Isaac Newton, Albert Einstein, Faraday, Maxwell, James Clerk Maxwell, Michael Faraday, Max Planck, Planck, Nicola Tesla, Tesla, Marie Curie, Marie Sklodowska-Curie, Rutherford, Ernest Rutherford, Werner Heisenberg, Heisenberg, Nobel-díj, fizikusok, fizikus, tudós, elektromosság, mágnesesség, kvantummechanika, láncreakció, atommodell, tudomány, radioaktivitás, részecskefizika, asztrofizika, matematikus, atommag, atomszerkezet, tömegvonzás, relativitás, tudománytörténet, életrajz, életrajzi adat, kísérlet, elmélet, csillagászat, matematika, kvantumfizika, fizika, kémia, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Fizikusok

  • Arkhimédész
  • Isaac Newton
  • Michael Faraday
  • James Clerk Maxwell
  • Nikola Tesla
  • Max Karl Ernst Ludwig Planck
  • Maria Skłodowska-Curie
  • Ernest Rutherford
  • Albert Einstein
  • Werner Karl Heisenberg

Arkhimédész

A szicíliai Szürakuszai városában alkotó görög polihisztort többen az ókor legnagyobb matematikusaként tartják számon.

Kora tudósaihoz hasonlóan matematikával, fizikával, csillagászattal és filozófiával is foglalkozott. Legfontosabb matematikai eredményei a geometriához kapcsolódnak.
Megmutatta, hogy a kör kerülete és átmérője ugyanúgy aránylanak egymáshoz, mint a területe a sugarának négyzetéhez. Megalkotott egy módszert ezen (később π-nek) nevezett arány tetszőleges közelítésére is.
Azt is bebizonyította, hogy a gömb felszíne és térfogata úgy aránylanak egymáshoz, mint az egyenes henger felszíne és térfogata. Felismerte, hogy a henger, a beleírt gömb és a beleírt kúp térfogatának aránya 3:2:1. (A sírkövét is az e tényt megörökítő ábra díszítette.)

Arkhimédész vezette be a sűrűség fogalmát a fizikában. A legenda szerint fürdés közben fedezte fel a róla elnevezett törvényt, mely szerint minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, melynek nagysága megegyezik a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.
Létrehozta a statika tudományát, mely az erőrendszerek tulajdonságaival és a nyugalomban levő szerkezetek erőviszonyaival foglalkozik. Ő írta le elsőként az egyszerű gépek közé tartozó emelő elvét is. Megalkotta a tömegközéppont fogalmát, melyet több alakzat esetében meg is határozott.
Mérnöki tevékenységének emlékét őrzi a róla elnevezett csigasor és csavar is. A beszámolók szerint városa védelmére ötletes szerkezeteket alkotott a második pun háború idején, melyben sajnálatos módon életét vesztette.

Isaac Newton

Newton a differenciálszámítás és az integrálszámítás kidolgozásával megalapozta a kalkulust, foglalkozott optikával, vizsgálta a fény természetét, kifejlesztette a róla elnevezett távcsőtípust, megfogalmazta a gravitációs erőtörvényt, és lefektette a mechanika alapjait.

Newton első törvénye szerint a test mindaddig megőrzi mozgásállapotát, amíg egy erő annak megváltoztatására nem kényszeríti. Ezzel szakított az Arisztotelészig visszanyúló tévtannal, amely szerint a testek mozgatásához szükséges erőhatás. Valójában nem az egyenletes mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához van szükség erőre: a szabadon eső test gyorsulását a gravitációs erő okozza, a csúszó test lassulását pedig a súrlódási erő.

Newton második törvénye kimondja, hogy a testre ható erők eredője arányos a test gyorsulásával, az arányossági tényező pedig a tömeg. Azaz a nagyobb tömegű testek mozgásállapotát nehezebb megváltoztatni: a tömeg a tehetetlenség mértéke.

A harmadik törvény a hatás-ellenhatás törvénye: eszerint két test kölcsönhatásakor a két test azonos nagyságú és ellentétes irányú erővel hat egymásra.

Newton gravitációs erőtörvénye értelmében bármely két test kölcsönösen vonzza egymást. A gravitációs erő arányos a gravitáló testek tömegével. Newton azt feltételezte, hogy ugyanaz az erőhatás – a gravitáció – alakítja a bolygók mozgását, amely a földi testekre is hat, ezzel egyesítette az égi és a földi mechanikát.

Az erő SI-rendszerbeli mértékegységét tiszteletére newtonnak nevezték el. A mai napig az egyik legnagyobb hatású fizikusként és matematikusként, a modern tudomány egyik atyjaként tekintünk rá.

Michael Faraday

Faraday a tudománytörténet egyik kiemelkedő tudósa volt. Az angol fizikus és kémikust a természettudományok egyik legnagyobb kísérletezőjeként tartják számon.

Elsősorban az elektromosság kutatásában alkotott maradandót, jelentősen hozzájárulva az elektromágnesesség és az elektrokémia területeinek fejlődéséhez.
1831-ben felfedezte az elektromágneses indukciót. Ez egy olyan jelenség, amely során a mágneses mező változása elektromos mezőt hoz létre. Ezt az összefüggést a Faraday-féle indukciós törvényben írta le. Az elektromágneses indukció elvén működnek a dinamók, a generátorok és a transzformátorok is.
Felismerte, hogy az elektromos töltések csak az elektromosan töltött vezető külső felületén vannak jelen, így nincsenek hatással a vezető belsejére. Ezért fémhálóból megalkotható egy olyan „védett” térrész, ahová az elektromos erőtér nem hatol be (Faraday-kalitka).
Később foglalkozott a mágneses tér és a fény kölcsönhatásaival is. Megmutatta, hogy a mágneses tér elforgatja a fény polarizációs síkját (Faraday-effektus).

Kémiai munkássága során felfedezte a benzolt. Ő találta fel a laboratóriumi gázégők egyik első változatát is. Az elektrokémia területén is részletes kutatásokat végzett és megalkotta az elektrolízis két alaptörvényét (Faraday-törvények)

Faraday nevét őrzi a kapacitás SI-mértékegysége, az egy mol elektron töltését leíró állandó, a Faraday-kalitka és az elektromos töltéssel rendelkező részecskék vákuumban történő befogására alkalmas fémedény (Faraday-pohár) is.

James Clerk Maxwell

Maxwell a fizika tudományának több területén is forradalmi eredményeket ért el.

Az ő nevéhez fűződik az elektromágnesesség klasszikus elméletének megfogalmazása.
Kimutatta, hogy az elektromosság és a mágnesesség ugyanannak a jelenségnek a megnyilvánulási formái. Megfogalmazta, hogy az elektromos és a mágneses mező is hullámok formájában terjed a térben. Az elektromágneses mező jelenlétét sejtette a fényjelenségek hátterében is, vagyis azt sejtette, hogy a fény is elektromágneses sugárzás.

Hatalmas életművének nagy része az elektromossággal kapcsolatos. Összegyűjtötte a korábban, más tudósok által megalkotott matematikai formulákat és differenciálegyenletek formájában összegezte őket (Maxwell-egyenletek). A négy egyenlet leírja az elektromos és a mágneses tér viselkedését, valamint az anyaggal való kölcsönhatásukat.

A kinetikus gázelmélet kidolgozásában is fontos szerepet játszott. Az ötlet, hogy a gázok nagyszámú, kis méretű, pontszerű „golyókból” állnak és hogy a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait ezen golyók (valójában atomok és a molekulák) mozgása okozza Daniel Bernoulli fejéből pattant ki a XVIII. században. Maxwell statisztikai kutatásai hatalmas előrelépést jelentettek ezen elmélet részletes kifejtésében. Számításait Ludwig Boltzmann általánosította; ezt ma Maxwell–Boltzmann-eloszlás néven ismerjük.

Az optika és a színes látás kutatási területein is úttörő munkát végzett. Felfedezte, hogy a színes képek előállíthatók kék, zöld és piros szűrők használatával.

Maxwell tudományos munkásságának eredményei kiindulópontot jelentettek a rádió, a radar és a televízió feltalálásához is.

Maxwell volt az egyik első fizikus, aki hozzájárult a relativitáselmélet és a kvantummechanika későbbi kialakulásához. Sokan vallják, hogy a 19. századi tudósok közül neki volt a legnagyobb hatása a 20. századi fizikára.

Az ezredfordulón lebonyolított szavazás minden idők harmadik legjelentősebb fizikusának választotta Maxwellt. Róla nevezték el a mágneses fluxus CGS-egységét, de Maxwell nevét őrzi – többek között – a Vénusz bolygó egyik hegysége is.

Nikola Tesla

Nikola Tesla volt a tudománytörténet egyik legjelentősebb tudósa és egyben egyik legtermékenyebb feltalálója. A szerb származású géniusz munkássága az USA-ban teljesedett ki.

Az elsősorban elektrotechnikával foglalkozó mérnök a második ipari forradalom egyik legfontosabb szereplője volt.
Tesla 1891 körül alkotta meg az első, később róla elnevezett tekercseket. A Tesla-tekercsek legalább két légmagos tekercset tartalmaznak. A szerkezet nagyfrekvencián generál nagyfeszültséget. Újítása abban rejlik, hogy felhasználta a gyakorlatban az elektromos rezonancia jelenségét (amely szerint a transzformátortól eltérően az elsődleges és a másodlagos áramkör is rezonanciában van az üzemi frekvenciával), és tette mindezt légmagos kialakítású tekerccsel. Találmánya a későbbiekben számos eszköz alapvető alkotóelemévé vált.
A váltakozó áramú motor Tesla egyik leghíresebb és egyik legfontosabb találmánya. Az első, kísérleti példányt 1883-ban, Franciaországban építette meg. A forgó mágneses tér által meghajtott motor szabadalmát 1888-ban jegyeztette be, már az USA-ban.
Tesla és korábbi alkalmazója, Thomas Alva Edison között kirobbant az ún. „áramok háborúja”. Az elmérgesedő küzdelemben Tesla a váltakozó áram, míg a vele ekkor már ellenséges viszonyban levő, szintén zseniális mérnök az egyenáram mellett kardoskodott. Nemcsak korabeli demonstrációi, hanem a történelem is Teslát igazolta: napjainkban a világon mindenütt váltakozó áramú hálózatokat használnak az áramellátásban, mert az hatékonyabb.
A rengeteg dologgal foglalkozó Tesla nevéhez számos olyan ötlet és találmány kötődik, melyekkel messze megelőzte saját korát (pl. távirányító). Ezek nagy része valamilyen formában jelen van napjaink sok eszközében is.
Ő maga a centripetális erőre és az áramlás jelenségére épülő lapát nélküli turbinát tartotta a legfontosabb találmányának.

Tesla nevét viseli ma az általa megalkotott tekercs, a mágneses indukció SI-mértékegysége és egy elektromos autókat gyártó vállalat is.

Max Karl Ernst Ludwig Planck

A német származású Planckban tisztelhetjük a kvantummechanika egyik megalkotóját. Einstein mellett neki köszönhető a modern fizika elméleti alapjainak lerakása is.

Az értelmiségi családból származó Planck érdeklődése már viszonylag korán az elméleti fizika felé fordult.
Az elsők között ismerte fel Albert Einstein 1905-ben publikált speciális relativitáselméletének jelentőségét, és fontos szerepet játszott annak kidolgozásában is.

A feketetest-sugárzás témakörével is foglalkozott. Az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzásával kapcsolatos korábbi eredményeket összegezve és továbbfejlesztve eljutott a róla elnevezett sugárzási törvényhez, melynek képletében szerepel az általa bevezetett Boltzmann- és a róla elnevezett Planck-állandó is.
1900-ban bevezette az energia kvantálását. (A fizika tudományában a kvantum egy mérhető mennyiség legkisebb adagja, amivel a mennyiség növelhető.)
1918-ban neki ítélték a fizikai Nobel-díjat, elismerve kvantumelméletének a fizika fejlődésére gyakorolt hatását.

Planck nevét őrzi a tömeg és a hosszúság természetes egysége (Planck-tömeg, Planck-hossz) is, valamint egy német kutatóhálózat (Max Planck Társaság).

Maria Skłodowska-Curie

A tudománytörténet egyik leghíresebb női alakja Maria Salomea Skłodowska néven született Varsóban.

1891-ben kezdte meg matematikai, fizikai és kémiai tanulmányait a párizsi egyetemen, melynek nemcsak diplomáit, hanem férjét, Pierre Curie-t is köszönhette.
A tudós pár figyelme az első közös érdeklődési kör, a mágnesesség után Henri Becquerel hatására a radioaktivitás felé fordult.
Rendkívül hosszú és fáradtságos munkával, többtonnányi szurokérc feldolgozásával végül két új radioaktív elemet is sikerült elkülöníteniük: a polóniumot és a rádiumot. Az előbbit Marie szülőhazájáról, Lengyelországról, az utóbbit pedig a sugár jelentésű latin radius szóról nevezték el.

Marie Curie 1903-ban megkapta a doktori címet, az első nőként Franciaországban. Ugyanebben az évben Becquerel és a Curie házaspár megosztott fizikai Nobel-díjban részesült „elismerésül azért a rendkívüli szolgálatért, melyet csoportmunkával nyújtottak a Henri Becquerel által felfedezett radioaktív sugárzás további kutatásában”.
Férje tragikus halála után Marie lett a Sorbonne első női professzora. 1911-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat „elismerésképpen a rádium és polónium felfedezésért, a rádium sikeres izolálásáért, és ennek a figyelemre méltó elemnek további tanulmányozásáért”. Így benne tisztelhetjük a tudománytörténet első kétszeres Nobel-díjas tudósát is.

Ernest Rutherford

Az új-zélandi születésű Ernest Rutherford a 20. század egyik legnagyobb kísérleti fizikusa volt.

Vizsgálatainak fő tárgyai a radioaktivitás, az atomfizika és a nukleáris fizika voltak.
A röntgensugárzást tanulmányozva megkülönböztette a radioaktív és a röntgensugarakat.
Az urán radioaktív sugárzásában ő különítette el az alfa-sugárzást és az elektronokból álló béta-sugarakat. 1900-ban Robert Bowie Owens-szel megfigyelték, hogy a sugárzás erőssége az idővel exponenciálisan csökken. 1902-ben Frederick Soddy-val együtt felfedezték, hogy a radioaktív elemek sugárzás közben más elemekké bomlanak, és radioaktív bomlási sorozatok jönnek létre. Bevezették a felezési idő fogalmát is.

Rutherford tanulmányozta az alfa-részecskék szóródását vékony fémlemezeken, és ezekből a megfigyeléseiből alakult ki a Rutherford-féle atommodell és szórási formula. Kísérleti eredményei alapján egy olyan atommodellt alkotott meg, melyben a középpontban levő atommag körül keringenek az elektronok (bolygómodell).
Rutherford atommaggal kapcsolatos felfedezése a tudományban új korszakot nyitott meg, a nukleáris fizika, vagyis az atommagfizika és alkalmazásainak korszakát. 1919-ben nitrogént bombázott alfa-részecskékkel, és elsőként figyelt meg mesterséges atommag-átalakulást.
Ugyanabban az évben publikálta kollégáival azokat a kísérleteket, melyek igazolták, hogy a hidrogén atommag jelen van más elemek atommagjában, vagyis gyakorlatilag felfedezték a protont. A következő évben megjósolta még egy részecske (a neutron) létezését.

Kémikusként felfedezte a radongázt, valamint a rádium, a polónium és a bizmut számos radioaktív izotópját. 1908-ban megkapta a kémiai Nobel-díjat az elemek bomlásának vizsgálataiért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért.

Albert Einstein

Albert Einstein a 20. század egyik legjelentősebb fizikusa volt. Kidolgozta a speciális relativitáselméletet, amely forradalmasította a térről és az időről alkotott fogalmainkat. Az elmélet szerint a fény sebessége minden megfigyelő számára állandó, 300 000 km/s függetlenül attól, hogy a megfigyelő mozog-e, vagy nyugalomban van-e a fényforráshoz képest. A speciális relativitáselmélet szerint a fénysebesség határsebesség, azt a mozgó testek nem léphetik át. Ahogy egy test közelíti a fénysebességet, az idő lassul, a tömeg nő, a test rövidül. Ha két megfigyelő egymáshoz képest egyenletesen mozog, bármelyiket tekinthetjük nyugvónak: a mozgás relatív, és ebből a fénysebesség állandósága miatt levezethető, hogy a távolság, a tömeg és az idő is relatív mennyiségek. Például ha két megfigyelő egymáshoz képest egyenletesen mozog, akkor mindkettő azt észleli, hogy a másik órája lassul. Ezek a relativisztikus hatások csak igen nagy sebességek esetében válnak jelentőssé, a hétköznapi sebességek esetén általában elhanyagolhatók, de a technikában gyakran van szükség az alkalmazásukra. A speciális relativitáselmélet következménye Einstein híres E = mc² egyenlete, amely szerint az energia és a tömeg egymásba alakíthatók. Ezt használják ki például az atomerőművekben vagy az atombombában is.

Az általános relativitáselmélet a gravitáció jelenségére ad magyarázatot. Eszerint a testek tömegük miatt görbítik a téridőt, ez a görbület alakítja ki a gravitációs mezőben mozgó testek pályáját.

Einstein a két relativitáselméleten kívül számos más fontos tudományos eredményt ért el. Többek között a Brown-mozgás elemzésével igazolta az anyag atomos szerkezetét, valamint a fényelektromos jelenségre adott magyarázatával bizonyította a fény részecsketermészetét és a fotonok létét, amit Nobel-díjjal jutalmaztak.

Werner Karl Heisenberg

A német származású Werner Karl Heisenberg tevékenysége, fontos elméleti felfedezései óriási hatást gyakoroltak a 20. századi fizikára.

Foglalkozott a mezőelmélettel, a magfizikával, az elemi részek fizikájával és a kozmikus sugárzással is. Neve elsősorban a kvantummechanika megalapozójaként ismert.
Korszakalkotó tanulmánya 1925-ben jelent meg. Ebben a folytonos függvényeket használó newtoni mechanikát a kvantumjelenségek leírására alkalmas mátrixmechanikával helyettesítette. Két évvel később megfogalmazta a róla elnevezett határozatlansági relációt, mely szerint az elemi részecskék egyes fizikai tulajdonságpárjai nem mérhetők meg egyszerre ugyanolyan pontossággal (pl. a részecske helye és annak impulzusa: minél pontosabban mérjük az egyiket, annál pontatlanabbul tudjuk mérni a másikat).


Később kidolgozta a mágnesesség modern elméletét, majd a kvantum-elektrodinamika elméletét. 1932-ben megalkotta a protonokból és neutronokból álló atommagmodelljét. Ugyanebben az évben megkapta a fizikai Nobel-díjat a kvantummechanika megalkotásáért.

A náci hatalomátvétel után is Németországban maradt. A második világháború éveiben az atomenergiával foglalkozó munkacsoportok egyikének tagja volt.

Animáció

  • Arkhimédész
  • Isaac Newton
  • Michael Faraday
  • James Clerk Maxwell
  • Nikola Tesla
  • Max Karl Ernst Ludwig Planck
  • Maria Skłodowska-Curie
  • Ernest Rutherford
  • Albert Einstein
  • Werner Karl Heisenberg

Narráció

A szicíliai Szürakuszai városában alkotó görög polihisztort, Arkhimédészt többen az ókor legnagyobb matematikusaként tartják számon. Kora tudósaihoz hasonlóan matematikával, fizikával, csillagászattal és filozófiával is foglalkozott. Valószínűleg ő volt a legjobb matematikai fizikus az újkor óriásai előtt.

Newton a differenciálszámítás és az integrálszámítás kidolgozásával megalapozta a kalkulust, foglalkozott optikával, vizsgálta a fény természetét, kifejlesztette a róla elnevezett távcsőtípust, megfogalmazta a gravitációs erőtörvényt, és lefektette a mechanika alapjait. A mai napig az egyik legnagyobb hatású fizikusként és matematikusként, a modern tudomány egyik atyjaként tekintünk rá.

Faraday a tudománytörténet egyik kiemelkedő tudósa volt. Az angol fizikus és kémikust a természettudományok egyik legnagyobb kísérletezőjeként tartják számon. Elsősorban az elektromosság kutatásában alkotott maradandót, jelentősen hozzájárulva az elektromágnesesség és az elektrokémia területeinek fejlődéséhez.

Maxwell a fizika tudományának több területén is forradalmi eredményeket ért el. Az ő nevéhez fűződik az elektromágnesesség klasszikus elméletének megfogalmazása.

A szerb származású Nikola Tesla volt a tudománytörténet egyik legjelentősebb tudósa és egyben egyik legtermékenyebb feltalálója. Az elsősorban elektrotechnikával foglalkozó mérnök a második ipari forradalom egyik legfontosabb szereplője volt.A rengeteg dologgal foglalkozó Tesla nevéhez számos olyan ötlet és találmány kötődik, melyekkel messze megelőzte saját korát.

A német származású Planckban tisztelhetjük a kvantummechanika egyik megalkotóját. Einstein mellett neki köszönhető a modern fizika elméleti alapjainak lerakása is.

Maria Skłodowska-Curie a tudománytörténet egyik leghíresebb női alakja. Benne tisztelhetjük az első kétszeres Nobel-díjast is. Férjével, Pierre Curie-vel együtt úttörő eredményeket értek el a radioaktivitás tanulmányozásában.

Az új-zélandi születésű Ernest Rutherford a 20. század egyik legnagyobb kísérleti fizikusa volt. Vizsgálatainak fő tárgyai a radioaktivitás, az atomfizika és a nukleáris fizika voltak. Rutherford atommaggal kapcsolatos felfedezése a tudományban új korszakot nyitott meg.

Albert Einstein a 20. század egyik legjelentősebb fizikusa volt. Kidolgozta a speciális relativitáselméletet, amely forradalmasította a térről és az időről alkotott fogalmainkat. Einstein a két relativitáselméleten kívül számos más fontos tudományos eredményt ért el.

A német származású Werner Karl Heisenberg tevékenysége, fontos elméleti felfedezései óriási hatást gyakoroltak a 20. századi fizikára. Foglalkozott a mezőelmélettel, a magfizikával, az elemi részek fizikájával és a kozmikus sugárzással is. Neve elsősorban a kvantummechanika megalapozójaként ismert.

Kapcsolódó extrák

A Rutherford-kísérlet

A Rutherford-kísérlettel sikerült kimutatni a pozitív töltésű atommagok létét. Az eredmények egy új atommodell kidolgozásához szolgáltak alapul.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Láncreakció

Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.

Marie Curie laboratóriuma

A fizikai és a kémiai Nobel-díjat is elnyerő Marie Curie a tudománytörténet talán legismertebb női alakja.

Newton mozgástörvényei

Az animáció szemlélteti Sir Isaac Newton három mozgástörvényét, amelyek forradalmasították a fizikát.

Nikola Tesla laboratóriuma (Shoreham, USA)

Az elsősorban elektrotechnikával foglalkozó mérnök-feltaláló kétségkívül a második ipari forradalom egyik legzseniálisabb alakja volt.

Radioaktivitás

A nem stabil atommagok bomlásának folyamatát nevezzük radioaktivitásnak.

Az arkhimédészi csavar (Kr. e. 3. század)

Arkhimédész találmánya a földek öntözésére használható vízátemelő szerkezet volt.

Váltakozó áram előállítása

Mágneses mezőben forgatott vezetőkeret segítségével elektromos áram állítható elő.

Átlátszóság

Az animáció magyarázatot ad az átlátszóságra és az átlátszatlanságra, a röntgenvizsgálat elvére, valamint arra, hogy bizonyos anyagok csak bizonyos színű...

Az atommodellek fejlődése

Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.

Darwin legendás utazása

A 19. századi angol természettudós evolúciós elméletének kidolgozásában a Beagle vitorlással tett utazása fontos szerepet játszott.

Ferde torony (Pisa, 14. század)

A pisai katedrális középkori harangtornya a világ leghíresebb ferde tornya.

Galileo Galilei műhelye

Galileo Galilei nagyszerű ismeretekkel gazdagította a fizika és a csillagászat tudományát.

Gömb térfogata (Cavalieri-elv)

A megfelelő henger és kúp felhasználásával kiszámíthatjuk a gömb térfogatát.

Gravitációs hullám (LIGO obszervatórium)

Ha nagy tömegű testek gyorsulva mozognak, akkor körülöttük fodrozódások keletkeznek téridőben, ezek a gravitációs hullámok.

Kosárba helyezve!