Fjord

A földtörténeti negyedidőszakban kialakuló jégkorszakok átformálták a szárazföldek arculatát. A jég legnagyobb kiterjedésekor – mintegy 200 ezer éve – 47 millió négyzetkilométert uralt a Földön. Összehasonlításképpen ma 16 millió négyzetkilométert borít be Földünkön. Az európai jégtakaró déli pereme tehát a jégtakaró legnagyobb kiterjedésekor a London-Köln-Krakkó-Kijev vonalban húzódott. Észak-Amerikában pedig az északi szélesség 40. fokáig, a mai New Yorkig nyomult előre.

A jég a magashegységekben a tartós hóhatár feletti területeken az eljegesedés előtt kialakult folyók völgyeiben halmozódik fel, majd innen folyamatos, lassú mozgással csúszik lefelé. Ezt a csúszó jégtömeget nevezzük gleccsernek.

A gleccser a korábbi V alakú folyóvölgyet U alakúvá formálja át. Mozgása során nem csupán tágítja, hanem mélyíti is a völgyet. A gleccser által letördelt és a jégár alján szállított anyag a fenékmoréna, mely mérete igen változatos a porszemcsétől a méteres szikladarabokig. A hóhatárhoz érve találjuk a gleccsernyelvet, ez alatt a gleccser olvadni kezd.

Az utolsó jégkorszak mintegy tízezer éve fejeződött be. Ekkor a jégtakaró, beleértve a gleccsereket is, fokozatosan visszahúzódott.

Gleccservölgyek a fjordok is. Akkor alakulnak ki, ha a hegység, amelybe gleccservölgy vágódott, a tengerre lejt.

A jég visszahúzódása után a gleccservölgybe benyomul a tenger. Ezáltal hosszú, keskeny, mély, meredek falú öböl keletkezik. A fjord név a norvég nyelvből ered, hajózásra alkalmas tószerű vízfelületet jelent.

Földünkön a legtöbb fjord Norvégiában van, de szép számban találunk Izlandon, Grönlandon, Alaszkában, Új-Zélandon és Chilében is. Mélységük megközelítheti, illetve meg is haladhatja az 1000 métert. A világ leghosszabb fjordja Grönlandon található, 350 km-re nyúlik be a szárazföld belsejébe.