A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Földrajz

Címkék

csillagászat, Naprendszer, űrkutatás, Hold, Nap, Föld, Jupiter, Szaturnusz, Jupiter holdja, Plútó, keringési sebesség, keringési idő, arány, bolygó, törpebolygó, Nap körüli keringés, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Hányszorosa a Nap átmérője a Földének?
  • Mekkora a Föld átmérője?
  • Mekkora a Nap átmérője?
  • Mekkora a Hold átlagos távolsága a Földtől?
  • Mekkora a Hold Föld körüli pályájának átmérője a Nap átmérőjéhez viszonyítva?
  • Mekkora sebességgel kering a Föld a Nap körül?
  • Mekkora a Jupiter átmérője?
  • Mit nevezünk Nagy Vörös Foltnak a csillagászatban?
  • Melyik bolygó holdja az Europa?
  • Melyik a legnagyobb bolygó a Naprendszerben?
  • Melyik bolygó sűrűsége kisebb a vízénél?
  • Mekkora a Pluto átmérője?
  • Mekkora a Pluto átmérője a Földéhez képest?
  • Igaz-e az állítás?\nA Nap átmérője tízszer nagyobb, mint a Földé.
  • Igaz-e az állítás?\nA Hold Föld körüli pályájának átmérője nagyobb, mint a Nap átmérője.
  • Igaz-e az állítás?\nA Föld a Nap körül százszor gyorsabban kering, mint amilyen gyorsan egy sugárhajtású repülőgép repül.
  • Igaz-e az állítás?\nA Jupiter és a Föld térfogatának aránya 1:100.
  • Igaz-e az állítás?\nA Jupiter Nagy Vörös Foltjába beleférne a Föld.
  • Igaz-e az állítás?\nAz Europa a Vénusz egyik holdja.
  • Igaz-e az állítás?\nAz Europa hold vízkészlete több, mint a Földé.
  • Igaz-e az állítás?\nA Naprendszerben a Szaturnusz sűrűsége a legkisebb.
  • Igaz-e az állítás?\nA Pluto átmérője kisebb, mint Ausztrália kelet–nyugati szélessége .

Jelenetek

Föld–Hold-pálya és a Nap

  • Nap - Átmérője 1 392 000 km, a Föld átmérőjének 109-szerese.
  • Föld - Átmérője 12 756 km.
  • Hold - Átmérője 3475 km.
  • Hold keringési pályája - A Hold Földtől való átlagos távolsága 384 000 km. Jelenleg ez a legtávolabbi pont ameddig ember eljutott.
  • Az emberiség korlátai - A Hold keringési pályája a legtávolabbi pont ameddig ember eljutott.

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A bolygók nagyság szerinti sorrendjében az ötödik, átmérője 12 756 km.

A Föld egyetlen kísérője a Hold. A Hold földközelben 363 104 km-re, földtávolban 405 696 km-re van bolygónktól. Keringési ideje 27,3 nap. A Hold évente kb. 4 cm-rel távolodik a Földtől.

A Nap átmérője 1 392 000 km, a Föld átmérőjének 109-szerese. Ha a Hold–Föld-pályával is szemléltetni szeretnénk a Nap elképesztő méretét, a következőket kapjuk: a Hold Föld körüli pályájának átlagos átmérője 768 800 km. Ez a pályaátmérő a Nap átmérőjének 55%-a, azaz alig több, mint a fele.
Tehát ha a Földet képzeletben a Nap középpontjába helyezzük, a Hold a Földtől való legtávolabbi pontján sem ér el a Nap sugarának 60%-áig.

Föld keringésének sebessége

  • Föld
  • Föld keringési pályája - A Föld pályamenti sebessége 29,8 km/s, azaz 107 280 km/h.
  • sugárhajtású repülőgép - Sebessége kb. 1000 km/h.
  • Űrhajónk a Föld - A Föld pályamenti sebessége százszor gyorsabb, mint egy sugárhajtású repülőgép maximális sebessége.

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. Amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,25-ször fordul saját tengelye körül. Ez az időtartam egy év.
A Föld pályamenti sebessége 29,8 km/s, azaz 107 280 km/h.

Összehasonlításképpen egy sugárhajtású repülőgép sebessége eléri az 1000 km/h-t, tehát a Föld sebessége százszor nagyobb. Ha ugyanakkora pályát tesznek meg, akkor míg a repülőgép egyszer körbeér, addig a Föld száz kört tesz meg.

Jupiter vs. Föld

  • 1321 Föld = 1 Jupiter

A Jupiter a Naprendszernek a Naptól számított ötödik, a Földtől a második bolygója. A Naprendszer legnagyobb bolygója, átmérője 142 984 km. Tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. A bolygók nagyság szerinti sorrendjében az ötödik, átmérője 12 756 km.

A Jupiter és a Föld méretének aránya: a Jupiter átmérője 11-szer nagyobb, mint a Földé. Ha a térfogatukat hasonlítjuk össze, még meglepőbb arányokat kapunk: 1321 Föld töltené meg a Jupitert!

Jupiter–Nagy Vörös Folt

  • Jupiter - A Naprendszer legnagyobb bolygója, átmérője 142 984 km.
  • Föld - Átmérője 12 756 km, a Jupiterének 9%-a.
  • Nagy Vörös Folt - A Jupiteren található hatalmas anticiklon, kb. 16 000 km széles.

A Jupiter az óriásbolygók családjába tartozik, gázbolygó. Nem rendelkezik szilárd felszínnel.
Légköre sávokba rendeződik, amelyek nagyon gyorsan áramló, 100 m/s sebességű felhők. A különböző színű sávokban eltérő sebességgel fújnak a szelek, ami örvényeket kelt.
Ilyen pl. a Nagy Vörös Folt, egy hatalmas anticiklon, amit már 300 éve is megfigyeltek és amelybe a Föld is beleférne.

Europa hold vízkészlete

  • Föld
  • Föld vízkészlete - 1,4 x 10¹⁸ m³ vizet tartalmaz.
  • Europa - A Jupiter egyik legnagyobb holdja. Külső, vastag jégpáncélja alatt valószínűleg folyékony óceán található.
  • Europa hold vízkészlete - Feltételezhetően 3 x 10¹⁸ m³ vizet tartalmaz.
  • Az életet adó víz - Az Europa hold vízkészlete több mint 2-szerese a földinek. Ahol folyékony víz található, élet is lehetséges.

A Jupitert távcsővel először Galileo Galilei vizsgálta, aki felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját, melyeket azóta felfedezőjük tiszteletére Galilei-féle holdaknak neveznek, melyek a következők: , Ganümédesz, Europa, Kallisztó.

Az Europa holdat vastag, sima jégpáncél borítja, melyet repedések tarkítanak. Igen valószínű, hogy a jégréteg alatt folyékony óceán található. Az Europán található vízkészletek mennyisége (3x10¹⁸ m³) számítások szerint kétszerese lehet a földiének (1,4x10¹⁸ m³).

Szaturnusz sűrűsége

  • Szaturnusz - A Naprendszer második legnagyobb bolygója, sűrűsége viszont a legkisebb: 0,687 g/cm³, amely a vízénél is kisebb.
  • Relatív sűrűség - A Szaturnusz sűrűsége kisebb a vízénél. Ha találnánk egy kellően nagy óceánt, úszni tudna a felszínén. Természetesen ez lehetetlen.

A Szaturnusz a Naprendszer második legnagyobb bolygója, óriásbolygó. Átmérője 120 536 km, a Földének majdnem tízszerese.
A leglapultabb bolygó, ez a nagy sebességű forgása és ritka anyaga eredménye. A legkisebb sűrűségű bolygó a Naprendszerben, az egyetlen bolygó, amelynek sűrűsége kisebb a vízénél (0,69 g/cm³).

Pluto vs. Ausztrália

  • Pluto - Átmérője 2372 km, a Földének 0,19-szorosa.
  • Ausztrália - Legnagyobb kelet–nyugati szélessége 4100 km.
  • A törpebolygó - A Pluto törpebolygó átmérője Ausztráliáénak alig több, mint a fele, nem véletlenül nevezzük törpebolygónak.

A Plutót 2006-ig a Naprendszer legkisebb és legkülső bolygójának tartották. Ma már azonban a legnagyobb törpebolygó. Átmérője kisebb a Holdénál (2372 km).
Ausztrália legkeletibb pontjától (Cape Byron, Új-Dél Wales) a legnyugatibb pontjáig (Steep Point, Nyugat-Ausztrália) 4100 km-t kell utaznunk. Ausztrália kelet–nyugati kiterjedése tehát 70%-kal meghaladja a Pluto átmérőjét.

Kapcsolódó extrák

Földrajzi érdekességek – Társadalom

Földünkön számos, a társadalomhoz köthető érdekességgel találkozhatunk.

Földrajzi érdekességek – Természetföldrajz

A természetföldrajz témakörén belül számos érdekességgel találkozhatunk.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Galileo Galilei műhelye

Galileo Galilei nagyszerű ismeretekkel gazdagította a fizika és a csillagászat tudományát.

Gravitációs hullám (LIGO obszervatórium)

Ha nagy tömegű testek gyorsulva mozognak, akkor körülöttük fodrozódások keletkeznek téridőben, ezek a gravitációs hullámok.

Üstökösök

Az üstökösök a Nap körül keringő látványos égitestek.

Voyager űrszondák

A Voyager szondák elhagyták a Naprendszert. Vizsgálatokat végeznek, emellett az emberiség üzenetét is magukkal viszik.

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

Csillagászati szomszédaink

Közeli és távoli csillagászati szomszédaink bemutatása a Naprendszertől a galaxisokig.

Csillagtípusok

A csillagfejlődés folyamata átlagos és nagy tömegű csillagok esetén.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Időmérés

Az első naptárak és időmérő eszközök már az ókori keleti civilizációkban megjelentek.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

A Nemzetközi Űrállomás

A 16 ország részvételével épült űrállomás állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

Jurij Gagarin űrrepülése (1961)

Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Űrsikló (Space Shuttle)

Az űrsiklók a NASA többször felhasználható, ember szállítására alkalmas űreszközei voltak.

Kosárba helyezve!