A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Földrengés

Földrengés

A földrengés a Föld egyik legpusztítóbb természeti jelensége.

Földrajz

Címkék

földrengés, lemeztektonika, szeizmográf, epicentrum, hipocentrum, földkéreg, kőzetlemez, rengésbiztos építkezés, vulkanizmus, hullám, cunami, természetföldrajz, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • A Földünk melyik részén keletkeznek leggyakrabban földrengések?
  • Milyen típusú lemezszegélyeknél pattannak ki a legnagyobb erősségű földrengések?
  • Melyik NEM igaz a földrengésre?
  • Hány km-es fészekmélységig tekintünk sekély fészkűnek egy földrengést?
  • Mit nevezünk a földrengés epicentrumának?
  • Mit nevezünk a földrengés hipocentrumának?
  • Mit nevezünk a földrengés fészekmélységének?
  • A földrengéskor felszabadult energia milyen formában terjed?
  • Melyik NEM térhullám?
  • Melyik NEM felületi hullám?
  • Mire szolgál a szeizmográf?
  • Melyik szempont NEM fontos a rengésbiztos építkezéseknél?
  • Milyen anyagú épület a rengésállóbb?
  • Igaz-e az állítás?\nA földrengések kis hányada pattan ki a kőzetlemezek szegélyeinél.
  • Igaz-e az állítás?\nA távolodó kőzetlemezek szegélyeinél a sekélyebb fészkű földrengések a gyakoribbak.
  • Igaz-e az állítás?\nAz előrengésből következtetni lehet a főrengés nagyságára.
  • Igaz-e az állítás?\nA műszerek elsőként a P hullámokat érzékelik.
  • Igaz-e az állítás?\nA térhullámok okozzák a legnagyobb pusztítást a Föld felszínén.
  • Igaz-e az állítás?\nA Richter-skála műszeres méréseken alapszik.
  • Igaz-e az állítás?\nA Mercalli-skála a földrengés által okozott pusztítás mértékét mutatja meg.

Jelenetek

Földrengések és lemeztektonika

  • Afrikai-lemez
  • Eurázsiai-lemez
  • Arábiai-lemez
  • Indiai-lemez
  • Észak-amerikai-lemez
  • Dél-amerikai-lemez
  • Csendes-óceáni-lemez
  • Karibi-lemez
  • Kókusz-lemez
  • Nazca-lemez
  • Antarktiszi-lemez
  • Ausztrál-lemez
  • Fülöp-lemez

A földrengés a földkéreg rövid ideig tartó rugalmas mozgásjelensége.

Megkülönböztetünk exogén, azaz a Föld felszínén jelentkező, pl. hegyomlás által kiváltott és endogén, azaz a felszín alatt kipattanó földrengéseket.
A földrengések legnagyobb része a Csendes-óceán medencéjének a peremén pattan ki. Földrengéses terület még a Földközi-tenger és az indonéz szigetvilág közötti sáv és az óceáni hátságok vonala. A vulkánokhoz hasonlóan a földrengések sem véletlenszerűen oszlanak el a Földünkön.

A leggyakoribb földrengések tektonikus eredetűek, tehát a kőzetlemezek határainál történő elmozdulásokhoz köthetők.

A közelmúlt nagyobb földrengései

  • USA 7,9 M 1987. 11. 30. 7,8 M 1988. 03. 06.
  • Kanada, 6,2 M 2015. 04. 24.
  • USA, 6,0 M 2014. 08. 24.
  • Mexikó, 8 M 1985. 09. 19.
  • El Salvador 5,5 M 1986. 10. 10.
  • Haiti, 7 M 2010. 01. 12.
  • Ecuador 7 M 1987. 03. 06. 7,8 M 2016. 04. 16.
  • Kolumbia, 6,2 M 2015. 03. 10.
  • Peru, 6,9 M 2015. 02. 11.
  • Chile, 6,1 M 2015. 02. 11.
  • Argentína, 6,7 M 2015. 02. 11.
  • Chile, 6,2 M 2007. 04. 21.
  • Algéria, 7,7 M 1980. 10. 10.
  • Algéria, 6,8 M 2003. 05. 21.
  • Új-Zéland, 6,0 M 2015. 05. 04.
  • Pápua-Új-Guinea, 7 M 1998. 07. 17.
  • Törökország, 7,6 M 1999. 08. 17.
  • Olaszország, 6,5 M 1980. 11. 23.
  • Olaszország 6,0 M 2002. 09. 06.
  • Örményország, 6,8 M 1988. 12. 07.
  • Irán 7,3 M 1997. 05. 10.
  • Irán 7,3 M 1981. 07. 28. 6,9 M 1981. 06. 11.
  • Afganisztán 6,6 M 1998. 05. 30. 6,1 M 2002. 03. 25.
  • India, 7,6 M 2001. 01. 26.
  • India, 7 M 1991. 10. 19.
  • Nepál 6,8 M 1988. 08. 20. 7,8 M 2015. 04. 25.
  • Kína, 6,9 M 2010. 04. 13.
  • Kína, 6,8 M 1981. 01. 24.
  • Kína, 7,9 M 2008. 05. 12.
  • Kína, 7,8 M 1976. 07. 27.
  • Oroszország, 7,5 M 1995. 05. 27.
  • Oroszország, 7,6 M 2006. 04. 20.
  • Japán, 9 M 2011. 03. 11.
  • Japán, 7,1 M 2013. 10. 25.
  • Japán, 6,9 M 1995. 01. 16.
  • Tajvan 7,6 M 1999. 09. 20. 6,4 M 2016. 02. 05.
  • Fülöp-szigetek, 7,7 M 1990. 07. 16.
  • Fülöp-szigetek, 7,2 M 2013. 10. 15.
  • Indonézia 9,1 M 2004. 12. 26. 8,6 M 2005. 03. 28.
  • Indonézia, 7,5 M 2009. 09. 30.
  • Indonézia, 6,3 M 2006. 05. 26.
  • Indonézia, 7,5 M 1992. 12. 12.

A hipocentrum felszín alatti mélysége szerint megkülönböztetünk sekély, közepes és mély fészkű földrengéseket. Sekély fészkű földrengéseknek tekintjük a kevesebb, mint 70 km-es fészekmélységűeket, közepes fészkűnek a 70-300 km-es fészekmélységűeket és mély fészkűnek a több, mint 300 km-es fészekmélységűeket.
Távolodó lemezszegélyeknél, azaz az óceáni hátságok mentén sekélyebb fészkű, de kisebb erejű rengések a gyakoribbak. A közeledő lemezszegélyeknél viszont egyaránt előfordulnak sekély, közepes (mindkettő nagyobb erejű) és mély fészkű (kisebb erejű) rengések. A legerősebb földrengések két ütköző lemez egymásnak feszülésénél alakulnak ki. Ha a rengések tengerekben pattannak ki, pusztító óriáshullámokat, ún. cunamit is előidézhetnek.

Általában nem egy, hanem több földrengéshullám követi egymást. A legnagyobb energiafelszabadulás a főrengés során megy végbe, amit megelőzhetnek kisebb előrengések, amelyekről észlelésükkor még nem tudható, hogy előrengések voltak és főrengés követi. A főrengést általában több utórengés követi, amelyek erőssége fokozatosan csökken.

Földrengések keletkezése

  • epicentrum - A hipocentrum felszínre vonatkozó merőleges vetülete.
  • hipocentrum - Rengésfészek, azaz a földrengés mélységbeli kipattanási helye, ahol maradandó alakváltozás jön létre.
  • fészekmélység - A hipocentrum és az epicentrum távolsága.
  • földrengéshullám

Tektonikus földrengések ott pattannak ki, ahol az egymásnak feszülő kőzetlemezekben felhalmozódó feszültségek meghaladják a kőzetek deformálódó képességét és rugalmasságát. A feszültség robbanásszerűen, egy meghajlított pálca hirtelen töréséhez hasonlóan egyenlítődik ki és hullámok formájában terjed tovább minden irányba.

A földrengés kipattanásának helyét, ahol maradandó alakváltozás jön létre, a földrengés fészkének, hipocentrumnak nevezzük. A hipocentrumhoz legközelebb eső felszíni pont a rengésközpont, az epicentrum. Itt a legnagyobb a rengés ereje és a pusztítás mértéke. A hipocentrum és az epicentrum közötti távolság adja meg a földrengés fészekmélységét.

Földrengéshullámok

  • P hullám - Térhullám, azaz a földfelszín alatt terjed. Hosszanti hullámmozgást végez: anyagsűrűsödések és ritkulások váltják egymást a terjedés irányában. Sebessége kétszerese a keresztirányú hulláménak, ezért ezt érzékelik először a műszerek.
  • S hullám - Térhullám, azaz a földfelszín alatt terjed. Keresztirányú hullámmozgást végez: a részecskék mozgása a haladási irányra merőleges (függőleges vagy vízszintes sík mentén). Sebessége fele a hosszanti hulláménak, ezért később érzékelik a műszerek.
  • L hullám - Felületi hullám, azaz a földfelszínen terjed. A hosszanti és a vízszintes keresztirányú hullámok interferenciájából, összegződéséből alakul ki. A részecskék vízszintes síkban mozognak a terjedés irányára merőlegesen. A részecskék mozgásának amplitúdója jóval nagyobb, mint a térhullámoké, viszont a mélységgel gyorsan csökken. Terjedési sebessége nagyobb, mint a másik felületi hullámé.
  • R hullám - Felületi hullám, azaz a földfelszínen terjed. A hosszanti és a függőleges keresztirányú hullámok interferenciájából, összegződéséből alakul ki. A részecskék a terjedési iránnyal megegyezően mozognak a felszínre merőleges síkban. A részecskék mozgásának amplitúdója jóval nagyobb, mint a térhullámoké, viszont a mélységgel gyorsan csökken. A felületi hullámok közül ennek a terjedési sebessége a kisebb.
  • térhullámok
  • felületi hullámok

A rengésfészekben felszabadult energia hullám formájában terjed tovább. Mivel ezek a hullámok a Föld belső gömbhéjain haladnak keresztül és a tér minden irányába terjednek, térhullámoknak nevezzük őket. Kétféle térhullámot ismerünk: hosszanti és keresztirányú hullámot. Nevüket a részecskék mozgásának irányáról kapták.
A hosszanti hullámoknál a terjedés irányában anyagsűrűsödések és ritkulások váltják egymást. A keresztirányú hullámoknak két változata van: az egyiknél a részecskék elmozdulása vízszintes, a másiknál függőleges sík mentén történik a haladási irányra merőlegesen.
A hosszanti hullámok sebessége nagyobb, ezért a műszerek ezeket érzékelik elsőként. Innen ered a P, azaz primer hullám elnevezés, míg a keresztirányú hullámok ezért kapták az S, azaz szekunder hullám nevet.

A felületi hullámok felszínen terjedő hullámok, amelyek a P és az S hullámok interferenciájának, összegződésének az eredményei. A P és a függőleges S hullámok interferenciájából jönnek létre az R, Rayleigh-hullámok, míg a P és a vízszintes S hullámok interferenciájából az L, Love hullámok. Nevüket első leíróikról kapták. A felületi hullámoknak a sebessége kisebb, viszont az amplitúdója nagyobb, mint a térhullámoké; a földrengések által okozott legnagyobb károk a hatásukra keletkeznek.

Földrengések mérése

  • szeizmográf
  • írókar
  • szeizmogram - A szeizmográf által készített rajzolat, a talajmozgás időbeli lefolyását rögzíti.
  • rugós felfüggesztés

A Földön naponta több ezer földrengés keletkezik. Ezek nagyobbik hányada annyira kis energiájú, hogy csak a műszerek képesek érzékelni. Ezek a műszerek, a szeizmográfok rögzítik a földrengés során létrejövő hullámok által keltett talajrezgés képét. Egy talajhoz rögzített talapzaton található a hengereken forgó papírtekercs és egy rugóval egy keretre feszített írókar.
Rengéskor a henger a Földdel együtt mozog, az írókar tehetetlensége miatt helyben marad és rögzíti a talaj elmozdulását a hengeren található papírtekercsen. Egy földrengésészlelő állomáson legalább három szeizmográf található, amelyekkel három irányban regisztrálják a rezgéseket: kettő vízszintesen, É–D-i és K–Ny-i irányban és egy függőlegesen.

Az epicentrum távolságát a P és az S hullámok beérkezésének időkülönbségéből számítják. Ekkor az észlelőközpont körül egy kört kapnak. Az epicentrum pontos helyének kijelöléséhez három állomás adatait vetik össze, mivel három körív közös metszőpontja ad meg megbízhatóan egy kérdéses pontot.

A rengések mértékét a Mercalli-skálával lehet osztályozni: a 12 fokozatú skála megmutatja, hogy egy adott területen milyen pusztító hatású volt a rengés. Nem műszeres mérésen, hanem tapasztalati tényeken alapszik. Előnye, hogy segítségével az évszázadokkal ezelőtti földrengések is osztályozhatók. Viszont a földrengés nagysága és a pusztítás mérete között nincs egyenes arányosság. A rombolás nagysága függ a kőzettípusoktól, a népsűrűségtől és az építési módoktól is.

A Richter-skála műszeres méréseken alapszik. A szeizmométerrel mért, a rengés során felszabaduló energiát, a magnitúdót jelzi. A Richter-skála minden fokozata 32-szer nagyobb energiát jelent az előzőnél. Értéke független attól, hogy a kipattant földrengésnek milyen hatása van a felszínen.

Épületek földrengésvédelme

  • földrengésbiztos épület - - egyszerű alaprajz - épület súlypontja alacsonyan - kis méretű ablakok
  • nem földrengésbiztos épület - - tagolt alaprajz - épület súlypontja magasan - nagy méretű ablakok
  • földrengésbiztos épület - - merev, tömör, ellenállóbb födém - andráskereszt merevítés
  • nem földrengésbiztos épület - - gerendás födém - merevítések hiánya
  • földrengésbiztos épület
  • nem földrengésbiztos épület
  • könnyűszerkezetes épület - A könnyűszerkezetes épületek rugalmas anyagból (pl: acél, fa) készülnek, ezért alakváltozásra képesek.
  • tömör falas épület - A tömörfalas épület (pl: tégla, vasbeton) anyaga jóval ridegebb, kisebb alakváltozásra képes, ezért nagyobb erő hatására reped, törik.
  • földrengésbiztos épület
  • nem földrengésbiztos épület
  • épület és alapozás között lengéscsillapító szerkezet - A rengéshullámok csillapítására acél és gumi anyagú, rengéselnyelő szerkezetek vannak beépítve az épület és az alapozás közé.
  • épület egybeépítve az alapozással - A Föld rezgései közvetlenül átadódnak az épületnek, így kárt okozhatnak abban.
  • kilengéscsökkentő ellensúly - Toronyházak esetén az inga elvén működő, nagy tömegű ellensúly van beépítve az épület legfelső szintjeibe. Ha az épület teteje földrengés hatására kileng, az ellensúly – a tehetetlensége miatt – az ellenkező irányba igyekszik visszahúzni azt.

A földrengésveszélyes zónákat és a földrengések természetét ma már részletesen ismerik, ám egy adott helyszínen a rengés bekövetkezésének időpontját és erősségét nem tudják előre jelezni. Ezért a leghatékonyabb védekezés a földrengésveszélyes területeken a rengésbiztos építési technológiák alkalmazása. Az épület kialakítása, merevítése és anyaga is fontos szempont a rengésállóság szempontjából, csakúgy mint az épületek lengéscsillapítása.

Földrengésálló épületek az egyszerű alaprajzú, alacsonyabb súlypontú, kisebb ablakokkal rendelkező építmények. Fontosak a merev födémek és a külön merevítések. Az épületek anyagát illetően a könnyűszerkezetes, acél-, favázas épületek a rengésállóbbak, mivel ezek rugalmas anyaga alakváltozásra képes. Az épület és az alapozás közötti lengéscsillapító rendszer és a lengés csökkentő ellensúly a magasabb épületek rengésbiztosítását teszi lehetővé.

Animáció

  • Afrikai-lemez
  • Eurázsiai-lemez
  • Arábiai-lemez
  • Indiai-lemez
  • Észak-amerikai-lemez
  • Dél-amerikai-lemez
  • Csendes-óceáni-lemez
  • Karibi-lemez
  • Kókusz-lemez
  • Nazca-lemez
  • Antarktiszi-lemez
  • Ausztrál-lemez
  • Fülöp-lemez
  • epicentrum - A hipocentrum felszínre vonatkozó merőleges vetülete.
  • hipocentrum - Rengésfészek, azaz a földrengés mélységbeli kipattanási helye, ahol maradandó alakváltozás jön létre.
  • fészekmélység - A hipocentrum és az epicentrum távolsága.
  • földrengéshullám
  • P hullám - Térhullám, azaz a földfelszín alatt terjed. Hosszanti hullámmozgást végez: anyagsűrűsödések és ritkulások váltják egymást a terjedés irányában. Sebessége kétszerese a keresztirányú hulláménak, ezért ezt érzékelik először a műszerek.
  • S hullám - Térhullám, azaz a földfelszín alatt terjed. Keresztirányú hullámmozgást végez: a részecskék mozgása a haladási irányra merőleges (függőleges vagy vízszintes sík mentén). Sebessége fele a hosszanti hulláménak, ezért később érzékelik a műszerek.
  • L hullám - Felületi hullám, azaz a földfelszínen terjed. A hosszanti és a vízszintes keresztirányú hullámok interferenciájából, összegződéséből alakul ki. A részecskék vízszintes síkban mozognak a terjedés irányára merőlegesen. A részecskék mozgásának amplitúdója jóval nagyobb, mint a térhullámoké, viszont a mélységgel gyorsan csökken. Terjedési sebessége nagyobb, mint a másik felületi hullámé.
  • R hullám - Felületi hullám, azaz a földfelszínen terjed. A hosszanti és a függőleges keresztirányú hullámok interferenciájából, összegződéséből alakul ki. A részecskék a terjedési iránnyal megegyezően mozognak a felszínre merőleges síkban. A részecskék mozgásának amplitúdója jóval nagyobb, mint a térhullámoké, viszont a mélységgel gyorsan csökken. A felületi hullámok közül ennek a terjedési sebessége a kisebb.
  • térhullámok
  • felületi hullámok
  • szeizmográf
  • írókar
  • szeizmogram - A szeizmográf által készített rajzolat, a talajmozgás időbeli lefolyását rögzíti.
  • rugós felfüggesztés
  • földrengésbiztos épület - - egyszerű alaprajz - épület súlypontja alacsonyan - kis méretű ablakok
  • nem földrengésbiztos épület - - tagolt alaprajz - épület súlypontja magasan - nagy méretű ablakok
  • földrengésbiztos épület - - merev, tömör, ellenállóbb födém - andráskereszt merevítés
  • nem földrengésbiztos épület - - gerendás födém - merevítések hiánya
  • földrengésbiztos épület
  • nem földrengésbiztos épület
  • könnyűszerkezetes épület - A könnyűszerkezetes épületek rugalmas anyagból (pl: acél, fa) készülnek, ezért alakváltozásra képesek.
  • tömör falas épület - A tömörfalas épület (pl: tégla, vasbeton) anyaga jóval ridegebb, kisebb alakváltozásra képes, ezért nagyobb erő hatására reped, törik.
  • földrengésbiztos épület
  • nem földrengésbiztos épület
  • épület és alapozás között lengéscsillapító szerkezet - A rengéshullámok csillapítására acél és gumi anyagú, rengéselnyelő szerkezetek vannak beépítve az épület és az alapozás közé.
  • épület egybeépítve az alapozással - A Föld rezgései közvetlenül átadódnak az épületnek, így kárt okozhatnak abban.
  • kilengéscsökkentő ellensúly - Toronyházak esetén az inga elvén működő, nagy tömegű ellensúly van beépítve az épület legfelső szintjeibe. Ha az épület teteje földrengés hatására kileng, az ellensúly – a tehetetlensége miatt – az ellenkező irányba igyekszik visszahúzni azt.
  • építészeti kialakítás
  • épület merevítése
  • épület anyaga
  • lengéscsillapítás

Narráció

A földrengés a földkéreg rövid ideig tartó rugalmas mozgásjelensége. A leggyakoribb földrengések tektonikus eredetűek, tehát a kőzetlemezek határainál történő elmozdulásokhoz köthetők. A legerősebb földrengések két ütköző lemez egymásnak feszülésénél alakulnak ki.

Tektonikus földrengések ott pattannak ki, ahol az egymásnak feszülő kőzetlemezekben felhalmozódó feszültségek meghaladják a kőzetek deformálódó képességét és rugalmasságát. A feszültség robbanásszerűen, egy meghajlított pálca hirtelen töréséhez hasonlóan egyenlítődik ki és hullámok formájában terjed tovább minden irányba.

A földrengés kipattanásának helyét, ahol maradandó alakváltozás jön létre, a földrengés fészkének, hipocentrumnak nevezzük. A hipocentrumhoz legközelebb eső felszíni pont a rengésközpont, az epicentrum. Itt a legnagyobb a rengés ereje és a pusztítás mértéke. A hipocentrum és az epicentrum közötti távolság adja meg a földrengés fészekmélységét.

A rengésfészekben felszabadult energia hullám formájában terjed tovább. Mivel ezek a hullámok a Föld belső gömbhéjain haladnak keresztül és a tér minden irányába terjednek, térhullámoknak nevezzük őket.

Kétféle térhullámot ismerünk: hosszanti és keresztirányú hullámot. Nevüket a részecskék mozgásának irányáról kapták.

A hosszanti hullámok sebessége nagyobb, ezért a műszerek ezeket érzékelik elsőként. Innen ered a P, azaz primer hullám elnevezés, míg a keresztirányú hullámok ezért kapták az S, azaz szekunder hullám nevet.

A felületi hullámok felszínen terjedő hullámok, amelyek a P és az S hullámok interferenciájának, összegződésének az eredményei. A felületi hullámoknak a sebessége kisebb, viszont az amplitúdója nagyobb, mint a térhullámoké; a földrengések által okozott legnagyobb károk a hatásukra keletkeznek.

A Földön naponta több ezer földrengés keletkezik. Ezek nagyobbik hányada annyira kis energiájú, hogy csak a műszerek képesek érzékelni. Ezek a műszerek, a szeizmográfok rögzítik a földrengés során létrejövő hullámok által keltett talajrezgés képét. Egy talajhoz rögzített talapzaton található a hengereken forgó papírtekercs és egy rugóval egy keretre feszített írókar.

A rengések mértékét a Mercalli-skálával lehet osztályozni: a 12 fokozatú skála megmutatja, hogy egy adott területen milyen pusztító hatású volt a rengés.

A Richter-skála műszeres méréseken alapszik. A szeizmométerrel mért, a rengés során felszabaduló energiát, a magnitúdót jelzi. A Richter-skála minden fokozata 32-szer nagyobb energiát jelent az előzőnél.

A földrengésveszélyes zónákat és a földrengések természetét ma már részletesen ismerik, ám egy adott helyszínen a rengés bekövetkezésének időpontját és erősségét nem tudják előre jelezni. Ezért a leghatékonyabb védekezés a földrengésveszélyes területeken a rengésbiztos építési technológiák alkalmazása. Az épület kialakítása, merevítése és anyaga is fontos szempont a rengésállóság szempontjából, csakúgy mint az épületek lengéscsillapítása.

Kapcsolódó extrák

Cunami

Akár több tíz méter magasságú tengeri óriáshullám, amely hatalmas pusztításra képes.

Kőzetlemezek

A kőzetlemezek egymáshoz képest elmozdulhatnak.

Vulkanizmus

A vulkanizmus során a földkéregből magma jut a felszínre.

Doppler-hatás

Ismert tapasztalat, hogy a közeledő hangforrás hangja magasabb, mint a távolodóé.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Forgószél

A rövid életű, de annál nagyobb erejű forgószelek hatalmas pusztításra képesek.

Forrópontok

A forrópontokban a magma gyakran a felszínre tör, és forróponti vulkánosság figyelhető meg.

Gejzír

A gejzír bizonyos időközönként szökőkútszerűen meleg vizet és gőzt lövell ki.

Gyűrődés (középfok)

Az oldalirányból ható nyomóerők miatt a kőzetrétegek felgyűrődnek. Így keletkeznek a gyűrthegységek.

Hanghullámok jellemző paraméterei

Animációnk a hullámok legfontosabb paramétereit magyarázza el, hanghullámok segítségével.

Hullámok típusai

A hullámok az életünk számtalan területén játszanak nagyon fontos szerepet.

Mélytengeri hidrotermális kürtő

Óceánközépi hátságoknál a tengerfenéken lévő repedésekből geotermikusan hevített víz tör fel.

Rétegvulkán kialakulása és működése

Kőzettörmelékből és vulkáni hamuból, illetve lávából képződő rétegek építik fel.

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

Gyűrődés (haladó)

Az oldalirányból ható nyomóerők miatt a kőzetrétegek felgyűrődnek. Így keletkeznek a gyűrthegységek.

Vetődés (középfok)

Függőleges erőhatások miatt a kőzetek rögökre töredeznek, és függőlegesen elmozdulnak.

Kosárba helyezve!