A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Földszerkezet (középfok)

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Földrajz

Címkék

Föld, földszerkezet, gömbhéj, légkör, bioszféra, hidroszféra, kőzetburok, földszelvény, exoszféra, termoszféra, mezoszféra, sztratoszféra, troposzféra, kéreg, földköpeny, pedoszféra, asztenoszféra, mag, bolygó, élővilág, szárazföldi kéreg, óceáni kéreg, sarki fény, meteor, ózonréteg, kontinens, óceán, geotermikus gradiens, földrajz, _javasolt

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Hány milliárd éve alakult ki a Föld?
  • Mi szerint rendeződtek gömbhéjakba a különböző anyagok a Földön?
  • Minek a hatására rendeződtek az anyagok gömbhéjakba a Földön?
  • Melyek a külső gömbhéjak?
  • Melyek a belső gömbhéjak?
  • Összefüggő gömbhéj-e a vízburok?
  • Mi a geotermikus gradiens?
  • Mennyi a geotermikus gradiens átlagos értéke?
  • Mennyi az exoszféra hőmérséklete?
  • A légkör – annak hőmérséklet változásai alapján – hány szintre osztható?
  • A légkör melyik szintje veri vissza a rádióhullámokat?
  • Hol található az ózonréteg?
  • Hol van a légkör leghidegebb része?
  • A légkör melyik rétegében koncentrálódik a tömege?
  • A légkör melyik rétegében játszódik le az időjárási jelenségek nagy része?
  • Melyik két gömbhéj(rész)ből áll a kőzetburok?
  • Mit nevezünk asztenoszférának?
  • Igaz-e az állítás?\nA szárazföldi és az óceáni kéreg vastagsága eltérő.
  • Igaz-e az állítás?\nA levegőburok a többi gömbhéjat hézagtalanul burkolja.
  • Igaz-e az állítás?\nA vízburok a többi gömbhéjat hézagtalanul burkolja.
  • Igaz-e az állítás?\nA földköpeny egésze szilárd halmazállapotú.
  • Igaz-e az állítás?\nA földmag főként fémekből áll.
  • Igaz-e az állítás?\nA légkör legritkább rétege az exoszféra.
  • Igaz-e az állítás?\nA meteorok a troposzférában égnek el.
  • Mi a légkör másik neve?
  • Mi a vízburok másik neve?

Jelenetek

Gömbhéjas szerkezet

  • levegőburok
  • felső légkör (100–1000 km)
  • levegőburok
  • középső légkör (12–100 km)
  • levegőburok
  • alsó légkör (0–12 km)
  • az élővilág burka
  • alsó légkör (0–12 km)
  • vízburok
  • talajburok
  • földkéreg
  • szárazföldi kéreg
  • mélytengeri árok
  • óceáni hátság
  • óceáni kéreg
  • kéreg
  • szárazföldi kéreg
  • mélytengeri árok
  • óceáni hátság
  • óceáni kéreg
  • felső köpeny
  • 40 km
  • felső köpeny
  • alsó köpeny
  • kéreg
  • (30–700 km)
  • alsó köpeny
  • felső köpeny
  • (700–2900 km)
  • köpeny
  • külső mag
  • alsó köpeny
  • belső mag
  • (2900–5100 km)
  • belső mag
  • külső mag
  • (5100–6371 km)
  • belső mag
  • mag
  • alsó köpeny
  • 3500 km

A 4,6 milliárd éve kialakult izzó Ősföldön – fokozatos lehűlés során és a forgás hatására – a szilárd, a légnemű és a folyékony anyagok egymástól elkülönültek és sűrűség szerint gömbhéjakba, más néven geoszférákba rendeződtek.

A gömbhéjakat külső, illetve belső gömbhéjakra osztjuk fel. A külső gömbhéjak a levegőburok, más néven atmoszféra, az életöv, azaz a bioszféra és a vízburok, vagyis a hidroszféra. A belső gömbhéjak pedig a földkéreg, a földköpeny és a földmag.

Fogalomdefiníciók:

Levegőburok (atmoszféra): A Föld legkülső burka, lényegében gázok keveréke, amely a többi gömbhéjat hézagtalanul burkolja.

Vízburok (hidroszféra): A Föld különböző halmazállapotú vizeit magába foglaló, nem összefüggő burka. Ide tartozik a felszín alatt a kőzetekbe zárt vagy ott tárolódó víz, a felszínen a vízfolyások, a tavak, a tengerek és az óceánok víztömege, valamint a légkörben lévő víz.

Talajburok (pedoszféra): A földkéreg legkülső, nem összefüggő külső gömbhéja (a málláskérgen, a talajban, a troposzférában és a hidroszférában). Laza és termékeny rétege vizet és tápanyagot biztosít a növények számára.

Bioszféra: Az élet elterjedésének tere a Földön a kőzetburok külső részén, az alsó légkörben és a hidroszférában.

Földkéreg: A Föld legkülső, legkisebb tömegű, szilárd, kőzetekből álló gömbhéja. Átlagos vastagsága 30 km. A szárazföldi és az óceáni kéreg felépítése, vastagsága különböző.

Földköpeny: A Föld mintegy 2900 km vastag gömbhéja a kéreg és a földmag között. Felső része szilárd, ez alatt forró kőzetolvadék van (asztenoszféra), alsó része pedig szilárd halmazállapotú.

Mag: A Föld mintegy 7000 km átmérőjű, forró, főként vasból és nikkelből álló, nagyon sűrű legbelső része. Két részre osztható: olvadt külső magra és szilárd belső magra.

Földhőegyenérték (geotermikus gradiens): A Föld belső hőmérsékletének növekedési üteme, amely 100 méterenként átlagosan 3 °C.

Földszelvény

  • bolygóközi tér gázainak befogása
  • légköri gázok szökése
  • exoszféra
  • 1000 °C
  • 690 km
  • 1000 km
  • 10⁻¹⁰ kg/m³, 10⁻⁶ hPa
  • ionizált légréteg
  • sarki fény
  • meteorok
  • 500 km
  • 100 km
  • 80 km
  • 100 km
  • 80 km
  • 50 km
  • 12 km
  • kontinens
  • óceán
  • az élővilág burka
  • kéreg
  • 30-60 km
  • 30-60 km
  • 2900 km
  • 5,5 g/cm³
  • 2900 km
  • 6371 km
  • mag
  • levegőburok - Atmoszféra: 0-1000 km magasságig tart, sűrűsége és fajsúlya felfelé haladva egyre csökken.
  • 50 km
  • 12 km
  • ózonréteg

Metszet

  • ionizált légréteg
  • sarki fény
  • meteorok
  • 500 km
  • 100 km
  • 80 km
  • 100 km
  • 80 km
  • 50 km
  • 12 km
  • kontinens
  • óceán
  • az élővilág burka
  • kéreg
  • 30-60 km
  • 30-60 km
  • 2900 km
  • 5,5 g/cm³
  • 2900 km
  • 6371 km
  • levegőburok - Atmoszféra: 0-1000 km magasságig tart, sűrűsége és fajsúlya felfelé haladva egyre csökken.
  • kéreg - Az óceáni kéreg 5-15 km vastag, szilíciumos és magnéziumos kőzetekben gazdag, sűrűsége 3,2 g/cm³. A szárazföldi kéreg 30-65 km vastag, szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzetek alkotják, sűrűsége 2,7-3 g/cm³.
  • felső köpeny - 700 km mélységig tart, sűrűsége: 3,3-4 g/cm³.
  • alsó köpeny - Szilárd halmazállapotú, 2900 km-es mélységig tart, sűrűsége: 4-5,5 g/cm³.
  • külső mag - Folyékony halmazállapotú, 5150 km mélységig tart, sűrűsége 10,5-12,3 g/cm³.
  • belső mag - Szilárd halmazállapotú, 6371 km mélységig tart, sűrűsége: 13,3 g/cm³.
  • Mohorovičić-határfelület - Röviden Mohó. A földkéreg alsó határánál található diszkontinuitási felület, ahol a földrengéshullámok sebesség- és irányváltozást szenvednek.
  • Gutenberg-Wiechert felület - A köpeny és a mag határánál található diszkontinuitási felület.
  • Lehmann-felület - A külső és a belső mag határánál lévő diszkontinuitási felület.
  • mag
  • levegőburok - Atmoszféra: 0-1000 km magasságig tart, sűrűsége és fajsúlya felfelé haladva egyre csökken.
  • 50 km
  • 12 km
  • ózonréteg

Animáció

  • levegőburok
  • felső légkör (100–1000 km)
  • levegőburok
  • középső légkör (12–100 km)
  • levegőburok
  • alsó légkör (0–12 km)
  • az élővilág burka
  • alsó légkör (0–12 km)
  • vízburok
  • talajburok
  • földkéreg
  • szárazföldi kéreg
  • mélytengeri árok
  • óceáni hátság
  • óceáni kéreg
  • kéreg
  • szárazföldi kéreg
  • mélytengeri árok
  • óceáni hátság
  • óceáni kéreg
  • felső köpeny
  • 40 km
  • felső köpeny
  • kéreg
  • (30–700 km)
  • alsó köpeny
  • felső köpeny
  • (700–2900 km)
  • köpeny
  • külső mag
  • alsó köpeny
  • belső mag
  • (2900–5100 km)
  • belső mag
  • külső mag
  • (5100–6371 km)
  • belső mag
  • bolygóközi tér gázainak befogása
  • légköri gázok szökése
  • exoszféra
  • 1000 °C
  • 690 km
  • 1000 km
  • 10⁻¹⁰ kg/m³, 10⁻⁶ hPa
  • termoszféra
  • 800–1000 °C
  • ionizált légréteg
  • sarki fény
  • meteorok
  • 500 km
  • 400 km
  • 300 km
  • 200 km
  • 100 km
  • 80 km
  • 10⁻⁵ kg/m³, 10⁻² hPa
  • mezoszféra
  • sarki fény
  • meteorok
  • 100 km
  • 80 km
  • 50 km
  • 12 km
  • –100 °C
  • ózonréteg
  • felső légkör
  • középső légkör
  • alsó légkör
  • 10⁻⁵ kg/m³, 10⁻² hPa
  • sztratoszféra
  • 100 km
  • 80 km
  • 50 km
  • 12 km
  • +10 °C
  • –50 °C
  • ózonréteg
  • felső légkör
  • középső légkör
  • alsó légkör
  • 10⁻¹ kg/m³, 10² hPa
  • troposzféra
  • 100 km
  • 80 km
  • 50 km
  • 12 km
  • –50 °C
  • ózonréteg
  • felső légkör
  • középső légkör
  • alsó légkör
  • kontinens
  • óceán
  • az élővilág burka
  • 1 kg/m³, 10³ hPa
  • kéreg
  • 30-60 km
  • 700 km
  • 200-400 °C
  • 2,9 g/cm³
  • Mohorovičić-határfelület
  • felső köpeny
  • 30-60 km
  • 700 km
  • 900 °C
  • enyhén képlékeny
  • 3,3 g/cm³
  • 500 °C
  • szilárd
  • Mohorovičić-határfelület
  • alsó köpeny
  • 30-60 km
  • 700 km
  • 1200–4000 °C
  • szilárd
  • 2900 km
  • 5,5 g/cm³
  • Mohorovičić-határfelület
  • Gutenberg-Wiechert felület
  • külső mag
  • 2900 km
  • 5100 km
  • 4300–5000 °C
  • folyékony
  • 10,5 g/cm³
  • 12,3 g/cm³
  • Gutenberg-Wiechert felület
  • Lehmann-felület
  • belső mag
  • 5100 km
  • 6371 km
  • 5000–6000 °C
  • szilárd
  • 13,3 g/cm³
  • Lehmann-felület
  • levegőburok - Atmoszféra: 0-1000 km magasságig tart, sűrűsége és fajsúlya felfelé haladva egyre csökken.
  • kéreg - Az óceáni kéreg 5-15 km vastag, szilíciumos és magnéziumos kőzetekben gazdag, sűrűsége 3,2 g/cm³. A szárazföldi kéreg 30-65 km vastag, szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzetek alkotják, sűrűsége 2,7-3 g/cm³.
  • felső köpeny - 700 km mélységig tart, sűrűsége: 3,3-4 g/cm³.
  • alsó köpeny - Szilárd halmazállapotú, 2900 km-es mélységig tart, sűrűsége: 4-5,5 g/cm³.
  • külső mag - Folyékony halmazállapotú, 5150 km mélységig tart, sűrűsége 10,5-12,3 g/cm³.
  • belső mag - Szilárd halmazállapotú, 6371 km mélységig tart, sűrűsége: 13,3 g/cm³.
  • Mohorovičić-határfelület - Röviden Mohó. A földkéreg alsó határánál található diszkontinuitási felület, ahol a földrengéshullámok sebesség- és irányváltozást szenvednek.
  • Gutenberg-Wiechert felület - A köpeny és a mag határánál található diszkontinuitási felület.
  • Lehmann-felület - A külső és a belső mag határánál lévő diszkontinuitási felület.
  • mag

Belső tagolódás

  • kéreg - Az óceáni kéreg 5-15 km vastag, szilíciumos és magnéziumos kőzetekben gazdag, sűrűsége 3,2 g/cm³. A szárazföldi kéreg 30-65 km vastag, szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzetek alkotják, sűrűsége 2,7-3 g/cm³.
  • felső köpeny - 700 km mélységig tart, sűrűsége: 3,3-4 g/cm³.
  • alsó köpeny - Szilárd halmazállapotú, 2900 km-es mélységig tart, sűrűsége: 4-5,5 g/cm³.
  • külső mag - Folyékony halmazállapotú, 5150 km mélységig tart, sűrűsége 10,5-12,3 g/cm³.
  • belső mag - Szilárd halmazállapotú, 6371 km mélységig tart, sűrűsége: 13,3 g/cm³.
  • Mohorovičić-határfelület - Röviden Mohó. A földkéreg alsó határánál található diszkontinuitási felület, ahol a földrengéshullámok sebesség- és irányváltozást szenvednek.
  • mag

Narráció

A Föld belső szerkezetét nehéz vizsgálni, mert a legmélyebb fúrások is csak pár tíz kilométerre hatolnak a Föld belsejébe, tehát csak érintik a 6371 km sugarú Föld felszínét. Hosszú ideig csupán a vulkánkitörésekből lehetett sejteni, hogy a Föld szilárd héja alatt olvadt anyag rejtőzik.

A bányászat során pedig azt figyelték meg, hogy lefelé fokozatosan emelkedik a hőmérséklet és a nyomás. 1909-ben a földrengéshullámok vizsgálatakor fedezték fel, hogy azok bizonyos mélységben sebességet, illetve irányt változtatnak, tehát más közegbe kerülnek. Ezzel a módszerrel sikerült a Föld belsejének az állapotát feltérképezni.

A 4,6 milliárd éve kialakult izzó Ősföldön – fokozatos lehűlés során és a forgás hatására – a szilárd, a légnemű és a folyékony anyagok egymástól elkülönültek és sűrűség szerint gömbhéjakba, más néven geoszférákba rendeződtek.

A gömbhéjakat külső, illetve belső gömbhéjakra osztjuk fel. A külső gömbhéjak a levegőburok, más néven atmoszféra, az életöv, azaz a bioszféra és a vízburok, vagyis a hidroszféra. A belső gömbhéjak pedig a földkéreg, a földköpeny és a földmag.

A legkülső, legkönnyebb, gázokból álló gömbhéj a levegőburok, azaz az atmoszféra. Felső határa pontosan nem meghatározható: több tízezer kilométeres magasságban éles határ nélkül megy át a bolygóközi tér anyagába. Az atmoszférát, annak hőmérséklet változásai alapján öt szintre tagolhatjuk. Az egyes szintek határai ott találhatók, ahol a hőmérséklet emelkedése vagy csökkenése ellenkező irányú folyamatba vált át.

Az exoszféra a levegőburok legfelső rétege. Hőmérséklete 1000 °C körüli. Anyaga igen ritka.
A levegőburok következő szintje a termoszféra. Hőmérséklete felfelé haladva növekszik, átlagosan 800-1000 °C. Anyaga ritka, ionokból áll, ezért ionoszférának is nevezik. Visszaveri a rádióhullámokat.
A termoszféra alatti réteg a mezoszféra, melynek hőmérséklete felfelé haladva csökken. A mezoszféra és a termoszféra határán található a légkör leghidegebb része: itt körülbelül -100 °C van. A mezoszférában égnek el a Föld légkörébe jutó meteorok. Alsó határán a hőmérséklet körülbelül +10 °C.
Az alatta lévő réteg a sztratoszféra. A hőmérséklete felfelé haladva emelkedik, melynek oka az ózonréteg jelenléte. Az ózonréteg ugyanis energiát nyel el, amely felmelegedéssel jár. A sztratoszféra alsó határán -56 °C a hőmérséklet.
A légkör legalsó, egyben legfontosabb rétege a troposzféra. A mindössze 10-12 km vastag troposzféra tartalmazza a légkör tömegének 80%-át, valamint csaknem a teljes vízmennyiségét. Itt játszódik le az időjárási jelenségek nagy része. Hőmérséklete felfelé fokozatosan csökken. Felső részén repülnek a polgári repülőgépek.

A Föld belső gömbhéjai közül a földkéreg található legkívül. A szárazföldi kéreg az óceáni kéreghez képest vastagabb és összetétele is változatosabb: felső része szilikátokban gazdagabb, míg alsó része fémekben gazdagabb, nagyobb sűrűségű kőzetekből áll. A földkéreg alsó határát a Mohorovičić-határfelület jelzi. Ez egy diszkontinuitási felület, ahol a földrengés-hullámok sebesség- és irányváltozást szenvednek.

A földköpeny két részre osztható. A felső köpeny mintegy 700 km-es mélységig tart. Felső része szilárd, a kéreggel együtt alkotja a Föld szilárd kőzetburkát. Alsó része a képlékeny asztenoszféra.
Az alsó köpeny szilárd halmazállapotú, benne lefelé haladva fokozatosan nő a nehezebb, fémes alkotórészek aránya. A köpeny a 2900 km-es mélységben húzódó Gutenberg-Wiechert határfelületig tart.

Alatta helyezkedik el a földmag, mely szintén két részre bomlik. A külső mag folyékony halmazállapotú fémekből áll, az 5150 km-es mélységben található Lehmann határfelület választja el a szilárd, vas és nikkel összetételű belső magtól.

A Föld belseje felé haladva növekszik a sűrűség, a nyomás és a hőmérséklet. Míg a nyomás egyenletesen növekszik lefelé, a sűrűség növekedése nem egyenletes, ott változik hirtelen, ahol a földrengéshullámok is változásokat mutatnak, tehát a határfelületeknél. A hőmérséklet-emelkedés mértékét geotermikus gradiensnek nevezzük, átlagos értéke 100 méterenként 3°C. A mélység felé haladva csökken, 200 km-es mélységben már csak 0,5 °C. A föld középpontjában a hőmérséklet 5000-6000 °C körüli. A Föld belsejében termelődő hő a radioaktív anyagok bomlásából származik és kifelé haladva folyamatosan csökken.

Kapcsolódó extrák

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

A Föld mágneses mezeje

A Föld mágneses északi és déli pólusa a földrajzi északi és déli pólus közelében található.

A földrajzi fokhálózat (középfok)

A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal megadható.

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Az ózonréteg

Az ózonréteg a Napból érkező veszélyes UV-sugárzást szűri ki, ezért a földi élethez nélkülözhetetlen.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Földrajzi érdekességek – Természetföldrajz

A természetföldrajz témakörén belül számos érdekességgel találkozhatunk.

Földrengés

A földrengés a Föld egyik legpusztítóbb természeti jelensége.

Földszerkezet (alapfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Forgószél

A rövid életű, de annál nagyobb erejű forgószelek hatalmas pusztításra képesek.

Gyűrődés (középfok)

Az oldalirányból ható nyomóerők miatt a kőzetrétegek felgyűrődnek. Így keletkeznek a gyűrthegységek.

Hogyan működik a porszívó?

A porszívó enyhe vákuumot létrehozva, a benyomuló magasabb nyomású levegő segítségével gyűjti össze a port.

Kőzetlemezek

A kőzetlemezek egymáshoz képest elmozdulhatnak.

Levegőszennyezés

Az animáció a levegőszennyezés fő forrásait: a mezőgazdasági, ipari és települési légszennyezést mutatja be.

Mélytengeri hidrotermális kürtő

Óceánközépi hátságoknál a tengerfenéken lévő repedésekből geotermikusan hevített víz tör fel.

Műholdas navigáció

A rendszert alkotó 24 műhold közül 4 szükséges a pillanatnyi helyzet meghatározásához.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Talajtípusok (talajszelvények)

A zonális, kőzethatású és vízhatású talajok szerkezetét mutatja be az animáció.

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

Kosárba helyezve!