A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Folyami kagyló

Folyami kagyló

Folyóvizekben gyakori puhatestű.

Biológia

Címkék

kagyló, sarokpánt, teknő, szifó, kopoltyú, földköpeny, növekedési vonalak, külső váz, gyöngyházréteg, gyöngykagyló, állat, puhatestű, planktonevő, detrituszevő, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Folyami kagyló

Metszete

  • kopoltyú - Az áramló vízből az oxigént veszi fel. Részt vesz a táplálkozásban is: csillóinak csapkodása hajtja a táplálékot a szájüreg felé.
  • köpenyszegély
  • köpenyüreg - A köpeny által határolt tér. Ezt látjuk, amikor a kagylóhéjat szétnyitjuk.
  • köpeny - A teknő belső felületéhez tapadó bőrkettőzet. A teknők anyagát termeli.
  • bél
  • láb - Fő tömegét simaizomszövet adja. A szétnyitott teknők közül kinyújtható, segítségével az állat az aljzaton lassú helyváltoztató mozgásra képes.
  • ivarmirigy - A kagylók jellemzően váltivarú állatok, az ivari kétalakúság (ivari dimorfizmus) nem jellemző rájuk. Egyes fajaik egyedfejlődésük során megváltoztatják a nemüket.
  • szájnyílás
  • gyomor
  • középbéli mirigy - Emésztőnedvet termel, amit a középbélbe juttat.
  • szív - A kagylószív körülnövi a bélcsatornát. A kagylók keringési rendszere – hasonlóan a többi puhatestűhöz – nyílt. A szívben, az erekben és a testüregben vérnyirok (hemolimfa) áramlik. A vérnyirok feladata a tápanyagok és bomlástermékek, illetve a légzési gázok szállítása. Az oxigénkötő fehérje a hemocianin, ami miatt a kagylók hemolimfája kékes színű.
  • agydúc - A kagylók idegrendszere fejletlen, érzékszerveik kezdetlegesek.
  • kiválasztószerv - A felesleges és káros anyagokat távolítja el.
  • végbélnyílás

Felépítése

  • sarokpánt - A héj nyitását szolgáló képződmény.
  • teknő - Az állat védelmét szolgáló külső váz a kagylóhéj, amely két elmeszesedett teknőből áll. A teknők szétnyithatók, közülük az izmos láb kinyújtható.
  • kivezető szifó - Ezen keresztül távozik az ürülék.
  • bevezető szifó - Ezen keresztül a víz és a táplálék beáramlik.
  • növekedési vonalak - A méret növekedésének ritmusosságát tükrözik. Melegebb, táplálékban gazdagabb időszakban szélesebb, világosabb sávok jönnek létre, hidegebb, táplálékszegény időszakban pedig keskenyebbek és sötétebbek.

Kapcsolódó extrák

Ammoniteszek, előrenéző szifótölcséres lábasfejűek

Külső szilárd vázzal rendelkező, kihalt fejlábúak. Kövületeik fontos szintjelzők.

Édesvízi halfajok

Édesvizeinkben számos, táplálkozási szempontból is közkedvelt halfaj él.

Éticsiga

Elterjedt csigafaj, melyet táplálékként is fogyasztanak.

Folyami rák

Tiszta folyóvizekben és tavakban élő, nagyméretű rák.

Folyózsilip működése

A folyózsilip segítségével a folyami hajózásban a szintkülönbségek áthidalhatók.

Füles planária

Az egyik legismertebb laposféreg.

Igazgyöngy

Egyes kagylók védekezésképpen gyöngyöt termelnek, amelyet ékszerek készítéséhez használunk fel.

Kecskebéka

Közismert békafaj, melynek példáján megismerhetjük a kétéltűek anatómiai felépítését.

Közönséges földigiliszta

Talajlakó állat, melynek példáján megismerhetjük a gyűrűsférgek anatómiai felépítését.

Medúza

A legősibb szövetes állatok, a csalánozók szabadon úszó képviselői a medúzák.

Nád és gyékény

Nagy termetű, állóvizek nádasait alkotó kozmopolita egyszikű növények.

Pókfonál, pókháló

A pókfonál sűrűsége kisebb, mint a nejloné, de szakítószilárdsága nagyobb, mint az acélé.

Szivacs

A legősibb, vízben élő állatcsoport, testük aszimmetrikus, szöveteik nincsenek.

Tőkés réce

A tőkés réce példáján megismerhetjük a madarak anatómiai felépítését.

Kosárba helyezve!