A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Formaldehid (metanal) (CH₂O)

Formaldehid (metanal) (CH₂O)

Az aldehidek legegyszerűbb képviselője.

Kémia

Címkék

kémia, formaldehid, metanal, aldehid, oxovegyület

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Golyó és pálcika

Formaldehid, metanal (CH₂O)

formaldehid(metanal)

Adatok

Moláris tömeg: 30,03 g/mol

Olvadáspont: –92 °C

Forráspont: –21 °C

Sűrűség: 1,38 g/cm³

Relatív gőzsűrűség (levegő = 1): 1,08

Égéshő: –561 kJ/mol

Tulajdonságok

A formaldehid tiszta, vízmentes állapotban színtelen, szúrós szagú gáz. Vízben jól oldódik, a 35-40%-os vizes oldata a formalin. Ha a formalint hosszabb ideig tárolják vagy bepárolják, a formaldehid-molekulák polimerizálódnak, és fehér, kristályos paraformaldehid képződik.
A formaldehid 400 °C felett hidrogénre és szén-monoxidra bomlik. A tiszta és oldott formaldehid addíciós, kondenzációs, redoxi- és polimerizációs reakciókra hajlamos. Redukálja a fémsóoldatokat, illetve oxigénnel hangyasavvá oxidálható, hidrogén hatására metanollá oxidálódik.

Fokozottan tűzveszélyes vegyület, kékes lánggal szén-dioxiddá és vízzé ég el.

A formaldehid kimutatása ezüsttükörpróbával lehetséges, mert lúgos körülmények között az ezüstionokat ezüstatomokká redukálja. Redukáló tulajdonságát Fehling-próbával is bizonyíthatjuk, mely során a réz(II)-ionokat réz(I)-ionokká alakítja át.

A formalin a fehérjéket kicsapja, koagulálja. Igen erős sejtméreg.

Előfordulás, előállítás

Laboratóriumban metanol oxidációjával vagy paraformaldehid depolimerizációjával állíthatunk elő formaldehidet, míg az iparban metanol dehidrálásával vagy szénhidrogének gázfázisban történő oxidációjával. Formaldehid képződik nyomokban a fa, szén, cukor nem tökéletes égése során is.

Felhasználás

Fenoplasztokat, karbamid- és acetálgyantákat, színezékeket gyártanak belőle. Alkalmazzák fertőtlenítő- és konzerválóanyagként.

A formaldehid fontos ipari felhasználási területe a különböző műanyagok készítése: kazeinből és formalinból készül a műszaru, formaldehidből és különböző aminokból az aminoplasztok, fenolokból és formaldehidből a fenoplasztok, míg karbamidból és formaldehidből karbamidgyanták készíthetők.
A formaldehidet hidrogén-klorid-gázzal együtt aromás vegyületek klórmetilezésére lehet felhasználni.

Térkitöltés

Narráció

Kapcsolódó extrák

Acetaldehid (etanal) (CH₃CHO)

Az aldehidek egyik képviselője, mely ipari szempontból jelentős alapanyag és köztes termék.

Metanol (metil-alkohol) (CH₃OH)

A legegyszerűbb telített alkohol. Nagyon mérgező vegyület, könnyen összetéveszthető az etanollal.

Glicerinaldehid (C₃H₆O₃)

A glicerinaldehid optikailag aktív vegyület, a legegyszerűbb aldóz.

Glikol (etán-1,2-diol) (C₂H₆O₂)

A legkisebb molekulájú kétértékű alkohol.

Dietil-éter (éter) (C₄H₁₀O)

Az éterek legismertebb képviselője.

Dimetil-éter (C₂H₆O)

Metanolból vízelvonással állítják elő; jellegzetes szagú, színtelen gáz.

Formamid (metánamid) (HCONH₂)

Színtelen, enyhén viszkózus, higroszkópos folyadék, melyet hangyasav, hidrogén-cianid és más szerves vegyületek előállításához használnak.

Metán (CH₄)

A normális szénláncú alkánok homológsorának első tagja.

Klórmetán (metil-klorid) (CH₃Cl)

Metán fény vagy hő hatására történő klórozása során keletkezik.

Molekulafeladatok V. (Oxigéntartalmú szénvegyületek)

Az oxigéntartalmú szerves vegyületek csoportosításának, szerkezetének megértését szolgáló feladat.

Kosárba helyezve!