A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Forró övezeti ciklonok

Forró övezeti ciklonok

A ciklonok több száz kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Földrajz

Címkék

ciklon, időjárás, forró övezet, hurrikán, tájfun, eső, vihar, csapadék, felhő, pusztítás, katasztrófa, légörvény, légkör, légnyomás, trópus, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Forró övezeti ciklonok

  • északi sarkkör
  • Ráktérítő
  • Egyenlítő
  • Baktérítő
  • déli sarkkör
  • Déli-sark
  • Északi-sark
  • uralkodó légáramlás

A trópusi ciklonok a légkör legpusztítóbb jelenségei közé tartoznak. Kizárólag a legjobban felmelegedő tengerek, óceánok felett jönnek létre, általában a tizedik és a huszadik szélességi fok között.

Az északi féltekén májustól novemberig, a délin novembertől májusig alakulhatnak ki. Évente átlagosan ötven trópusi ciklon jön létre a Földön. Az ábécé betűi szerint haladva adnak nekik nevet, régebben csupán nőit, ma már férfineveket is kapnak. Napjaink legismertebb trópusi ciklonja a 2005-ben New Orleans városát elpusztító Katrina hurrikán.

A trópusi ciklonok rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló, hatalmas erősségű széllel pörgő képződmények. A ciklon felhőzete spirális karokon helyezkedik el. A felhőzet a szem körül a legsűrűbb, ahol a karok találkoznak.

Fogalomdefiníciók:

Ciklon: alacsony nyomású légköri képződmény (a belseje felé csökken a légnyomás), amelyben a levegő a felszín közelében befelé és az északi félgömbön az óramutató járásával ellentétes irányban áramlik, a belsejében összetorlódó levegő pedig felfelé mozog.

Tájfun: Kelet-Ázsiában, a Csendes-óceán északi medencéje felett kialakult trópusi ciklon.

Hurrikán: Az Atlanti-óceánon és melléktengerein, továbbá a Csendes-óceán amerikai partjai mentén kialakult trópusi ciklon.

Trópusi ciklon: Az Indiai-óceán felett kialakult forró övezeti ciklon.

Ciklon

  • a ciklon szeme - A legkisebb légnyomású zóna, szélcsendes és felhőmentes terület, átmérője néhány km-től több száz km-ig terjedhet.
  • befelé áramlás

A ciklonok egy része a forró övezetben, a hőmérsékleti egyenlítő felett keletkezik. Itt olyan hevesen áramlik felfelé a meleg levegő, hogy örvényleni kezd. Ha egy-egy légörvény leszakad, forró övezeti (trópusi) ciklon keletkezik.

A ciklonban a levegő befelé, az északi félgömbön az óramutató járásával ellentétes irányban forogva áramlik. Így belsejében összetorlódik a levegő, ami csak felfelé tud mozogni. A gyorsan emelkedő levegő gyorsan hűl, páratartalma kicsapódik, megindul benne a felhő- és csapadékképződés.

Az óceán felett a légkör alsó része felmelegszik és felemelkedik. A feláramló levegő nyomán a felszínen alacsony légnyomás alakul ki. A levegő a trópusi ciklon belseje felé örvénylik, méghozzá a Föld forgásából származó eltérítő erő hatására az óramutató járásával ellentétesen az északi féltekén, a délin viszont azzal egyező irányban.

A ciklon közepén feláramló levegő a troposzférában szétáramlik. Mivel ez a felfelé tartó levegő a környezeténél melegebb, a hidegebb levegő az áramlási rendszer közepén lesüllyed, ezáltal felhőmentes terület alakul ki. Ez a ciklon szeme.

A trópusi ciklonok viszont nem pusztán egy helyben örvénylenek, hanem nyugati irányban haladnak is. Bár a ciklon belsejében igen intenzív a szél, a ciklon mozgása viszonylag lassú.

Ciklon metszete

  • alacsony légnyomás
  • magas légnyomás
  • emelkedő meleg levegő
  • kifelé áramlás
  • lefelé áramlás
  • heves esőzés
  • a vihar szeme
  • felhőfal
  • befelé áramlás

A forró övezetben a tenger felszíne a késő nyári időszakban éri el a legmagasabb hőmérsékletét. A meleg tengervíz párolog, felszáll, energiát ad át a légkörnek, amelyből zivatarok jönnek létre. A zivatarból kifújó szél újból összetereli a levegőt, újabb, egyre nagyobb zivatargócot hozva létre.
Az egyre nagyobb zivatargócok egyre nagyobb távolságból képesek magukhoz szívni a levegőt. A Föld forgásából adódó eltérítő erő miatt a zivatarok az összeáramló levegőből forgómozgást váltanak ki. A forgás miatt a zivatar középpontjában csökken a légnyomás.
Ha ez a zivatargóc tartósan fennmarad, akkor a forgás tovább erősödik, megjelenik a középpontját körülvevő vastag felhőöv, és a középpontban a ciklon szeme. A ciklon eléri kifejlett állapotát.

Ciklon kialakulása

  • 26 °C feletti óceáni terület
  • különböző irányból fújó, felszín közeli szelek
  • emelkedő meleg levegő
  • lefelé áramlás
  • kifelé áramlás
  • 12-15 km
  • Coriolis-hatás
  • kifejlett trópusi ciklon
  • ciklon szeme

Ciklon útja

  • augusztus-október
  • június-október
  • június-december
  • június-november
  • január-március
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán

A forró övezeti ciklonok kialakulásuk helyétől hosszú, akár több ezer kilométeres utat is bejárnak megszűnésükig. Kialakulásuktól megszűnésükig akár több hét is eltehet. Élettartamuk attól függ, hogy meddig tartózkodnak a meleg óceán felett.

Az első héten a trópusi depresszió állapotát érik el, majd egy hét elteltével alakulnak trópusi viharrá. Trópusi ciklonná 10-15 nap alatt fejlődnek. Mivel energiájukat a tengervízből merítik, ezért ha kontinens fölé sodródnak, akkor gyorsan gyengülnek, de még így is hatalmas esőzéseket képesek okozni. A trópusokat elhagyva, a nyugati szelek övében is veszítenek erejükből, bár nem hurrikán erősségű viharként ott is napokig fenn tudnak maradni.

Ciklon erőssége

  • 1–5. nap trópusi zivatar
  • 5–6. nap trópusi depresszió
  • 7–9. nap trópusi vihar
  • 10–15. nap hurrikán
  • 16–17. nap extratrópusi vihar
  • 17. nap- extratrópusi ciklon
  • hidegfront
  • melegfront
  • Atlanti-óceán
  • Észak-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Egyenlítő
  • Ráktérítő
  • Baktérítő
  • északkeleti passzátszél
  • nyugati szél
  • időjárási front
  • Atlanti-óceáni térség ciklonjainak erőssége

A ciklonokat erősségük szerint osztályozzák. Nincs az egész Földre kiterjedő egységes osztályozás, kialakulási helyük szerint más- más erősségi fokozatokat különböztetünk meg. Az atlanti térségben kialakuló hurrikánok erősségét öt kategóriába sorolják a hurrikánok szemét körbeölelő felhőfalban fújó átlagos szél alapján. A szemet körülvevő falban a legintenzívebb az áramlás és egyben itt a legnagyobb a pusztító hatás is.

A pusztító szeleket özönvízszerű esők kísérik. Gyakran egy nap alatt akár 500 mm csapadék is hullhat egy trópusi ciklonból. A trópusi ciklonok a forgómozgás hatására a tenger vízszintjét is megemelik és gyakran elárasztják a szárazföldek partközeli területeit hatalmas károkat okozva ezzel.

Narráció

A trópusi ciklonok a légkör legpusztítóbb jelenségei közé tartoznak. Kizárólag a legjobban felmelegedő tengerek, óceánok felett jönnek létre, általában a tizedik és a huszadik szélességi fok között.

Az északi féltekén májustól novemberig, a délin novembertől májusig alakulhatnak ki. Évente átlagosan ötven trópusi ciklon jön létre a Földön. Az ábécé betűi szerint haladva adnak nekik nevet, régebben csupán nőit, ma már férfineveket is kapnak. Napjaink legismertebb trópusi ciklonja a 2005-ben New Orleans városát elpusztító Katrina hurrikán.

A trópusi ciklonok rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló, hatalmas erősségű széllel pörgő képződmények. A ciklon felhőzete spirális karokon helyezkedik el. A felhőzet a szem körül a legsűrűbb, ahol a karok találkoznak.
A trópusi ciklonok viszont nem pusztán egy helyben örvénylenek, hanem nyugati irányban haladnak is. Bár a ciklon belsejében igen intenzív a szél, a ciklon mozgása viszonylag lassú.

A forró övezetben a tenger felszíne a késő nyári időszakban éri el a legmagasabb hőmérsékletét. A meleg tengervíz párolog, felszáll, energiát ad át a légkörnek, amelyből zivatarok jönnek létre. A zivatarból kifújó szél újból összetereli a levegőt, újabb, egyre nagyobb zivatargócot hozva létre.
Az egyre nagyobb zivatargócok egyre nagyobb távolságból képesek magukhoz szívni a levegőt. A Föld forgásából adódó eltérítő erő miatt a zivatarok az összeáramló levegőből forgómozgást váltanak ki. A forgás miatt a zivatar középpontjában csökken a légnyomás.
​Ha ez a zivatargóc tartósan fennmarad, akkor a forgás tovább erősödik, megjelenik a középpontját körülvevő vastag felhőöv, és a középpontban a ciklon szeme. A ciklon eléri kifejlett állapotát.

Az óceán felett a légkör alsó része felmelegszik és felemelkedik. A feláramló levegő nyomán a felszínen alacsony légnyomás alakul ki. A levegő a trópusi ciklon belseje felé örvénylik, méghozzá a Föld forgásából származó eltérítő erő hatására az óramutató járásával ellentétesen az északi féltekén, a délin viszont azzal egyező irányban.

A ciklon közepén feláramló levegő a troposzférában szétáramlik. Mivel ez a felfelé tartó levegő a környezeténél melegebb, a hidegebb levegő az áramlási rendszer közepén lesüllyed, ezáltal felhőmentes terület alakul ki. Ez a ciklon szeme.

A forró övezeti ciklonok kialakulásuk helyétől hosszú, akár több ezer kilométeres utat is bejárnak megszűnésükig. Kialakulásuktól megszűnésükig akár több hét is eltehet. Élettartamuk attól függ, hogy meddig tartózkodnak a meleg óceán felett.

Az első héten a trópusi depresszió állapotát érik el, majd egy hét elteltével alakulnak trópusi viharrá. Trópusi ciklonná 10-15 nap alatt fejlődnek. Mivel energiájukat a tengervízből merítik, ezért ha kontinens fölé sodródnak, akkor gyorsan gyengülnek, de még így is hatalmas esőzéseket képesek okozni. A trópusokat elhagyva, a nyugati szelek övében is veszítenek erejükből, bár nem hurrikán erősségű viharként ott is napokig fenn tudnak maradni.

A ciklonokat erősségük szerint osztályozzák. Nincs az egész Földre kiterjedő egységes osztályozás, kialakulási helyük szerint más- más erősségi fokozatokat különböztetünk meg. Az atlanti térségben kialakuló hurrikánok erősségét öt kategóriába sorolják a hurrikánok szemét körbeölelő felhőfalban fújó átlagos szél alapján. A szemet körülvevő falban a legintenzívebb az áramlás és egyben itt a legnagyobb a pusztító hatás is.

A pusztító szeleket özönvízszerű esők kísérik. Gyakran egy nap alatt akár 500 mm csapadék is hullhat egy trópusi ciklonból. A trópusi ciklonok a forgómozgás hatására a tenger vízszintjét is megemelik és gyakran elárasztják a szárazföldek partközeli területeit hatalmas károkat okozva ezzel.

Kapcsolódó extrák

Mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon

A ciklonok akár több ezer kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

A nagy földi légkörzés

A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.

A szél felszínformálása a félig kötött homokterületeken

A szél, mint külső erő, építi és pusztítja a tengerpartokat és a sztyeppéket.

El Niño jelenség

A Csendes-óceán trópusi területein nagyjából ötévente fellépő éghajlati jelenség.

Felhő- és csapadékképződés, felhőtípusok

Az elpárolgó vízből változatos alakú felhők képződnek, majd a víz csapadékként visszajut a felszínre.

Forgószél

A rövid életű, de annál nagyobb erejű forgószelek hatalmas pusztításra képesek.

Helyi szelek

A helyi szelek főbb típusai a hegy-völgyi, a tengeri-parti és a bukószél.

Melegfront, hidegfront

Hideg és meleg levegő találkozásánál alakul ki hidegfront, vagy melegfront.

Meteorológiai eszközök (alapfok)

Az animáció bemutatja a légköri jelenségek vizsgálatát szolgáló eszközöket.

Meteorológiai eszközök (középfok)

Az animáció bemutatja a légköri jelenségek vizsgálatát szolgáló eszközöket.

Monszunszél-rendszer

Nyáron a monszun a tenger felől a szárazföldre csapadékot hoz.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

Villámlás

Légkörben lejátszódó felvillanással és hanghatással együtt járó elektromos kisülés.

Kosárba helyezve!