A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Fotoszintézis (alapfok)

Fotoszintézis (alapfok)

A növények képesek szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves cukrot előállítani.

Biológia

Címkék

fotoszintézis, kloroplasztisz, napenergia, oxigéntermelés, felépítő anyagcsere, szén-dioxid megkötés, autotróf, fotoszintetikus pigmentek, levél, fény, ciklus, napfény, légköri gázok, szén-dioxid, víz, oxigén, szőlőcukor, glükóz, gázcserenyílás, növény, biológia, biokémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A fotoszintézis lényege

  • CO₂ - Szén-dioxid. Szervetlen molekula, amelyekből a növény szerves molekulát: cukrot állít elő. A növények autotróf élőlények: képesek szervetlen anyagból szerves anyagot előállítani. A heterotróf élőlények (állatok, gombák) erre nem képesek.
  • O₂ - A fotoszintézis során melléktermékként képződik. A heterotróf élőlények oxigénigényét Földünkön a fotoszintézis fedezi.
  • fény - Részecskéi a fotonok. A fotonok energiájának felhasználásával állítja elő a növény szervetlen CO₂-ból a szerves cukrot.
  • C₆H₁₂O₆ - Szőlőcukor (glükóz). A növények CO₂-ból fényenergia felhasználásával állítják elő.
  • H₂O - A víz a talajból kerül a növénybe. A fotoszintézis során oxigénre, protonokra (H⁺) és elektronokra (e⁻) bomlik.

Levél szerkezete

  • szállítónyaláb: farész - Vizet és ásványi sókat szállít. A vizet a növény a fotoszintézis során oxigénre, protonokra (H⁺) és elektronokra (e⁻) bontja.
  • szállítónyaláb: háncsrész - Vízben oldott szerves anyagokat szállít. A fotoszintézis során termelt cukrok a háncsrészben szállítódnak a növény többi részébe.
  • gázcserenyílás - A táplálékkészítő alapszövetben zajló fotoszintézishez szükséges CO₂ ezen keresztül lép be a levélbe, és a keletkező O₂ itt távozik. Rajta keresztül párolgás is zajlik, ezért a növény a kiszáradás elkerülése érdekében képes bezárni.
  • táplálékkészítő alapszövet - Sejtjei sok zöld színtestet tartalmaznak: ezekben zajlik a fotoszintézis. Felső része oszlopos, alsó része szivacsos szerkezetű.
  • bőrszövet - Egy sejtrétegből áll. A sejtjei zöld színtestet nem tartalmaznak, kivéve a gázcserenyílások zárósejtjeit. A növény védelmét és – a gázcserenyílásokon keresztül – a környezettel való kapcsolattartást szolgálja.

Fotoszintézis

  • szállítónyaláb: farész - Vizet és ásványi sókat szállít. A vizet a növény a fotoszintézis során oxigénre, protonokra (H⁺) és elektronokra (e⁻) bontja.
  • szállítónyaláb: háncsrész - Vízben oldott szerves anyagokat szállít. A fotoszintézis során termelt cukrok a háncsrészben szállítódnak a növény többi részébe.
  • gázcserenyílás - A táplálékkészítő alapszövetben zajló fotoszintézishez szükséges CO₂ ezen keresztül lép be a levélbe és a keletkező O₂ itt távozik. Rajta keresztül párolgás is zajlik, ezért a növény a kiszáradás elkerülése érdekében képes bezárni.
  • táplálékkészítő alapszöveti sejt - Sok zöld színtestet tartalmaz: ezekben zajlik a fotoszintézis.
  • CO₂ - Szén-dioxid. Szervetlen molekula, amelyekből a növény szerves molekulát: cukrot állít elő. A növények autotróf élőlények: képesek szervetlen anyagból szerves anyagot előállítani. A heterotróf élőlények (állatok, gombák) erre nem képesek.
  • O₂ - A fotoszintézis során melléktermékként képződik. A heterotróf élőlények oxigénigényét Földünkön a fotoszintézis fedezi.
  • fény - Részecskéi a fotonok. A fotonok energiájának felhasználásával állítja elő a növény szervetlen CO₂-ból a szerves cukrot.
  • C₆H₁₂O₆ - Szőlőcukor (glükóz). A növények CO₂-ból fényenergia felhasználásával állítják elő.
  • H₂O - A víz a talajból kerül a növénybe. A fotoszintézis során oxigénre, protonokra (H⁺) és elektronokra (e⁻) bomlik.

Sejt

  • Golgi-készülék - A fehérjék érésében játszik fontos szerepet.
  • endoplazmatikus hálózat - A sejten belül található bonyolult membránrendszer. Szerepe van a fehérjeszintézisben, a fehérjék érésében, a lipidszintézisben és bizonyos anyagok lebontásában.
  • vezikulum - A sejten belül különböző anyagok membránhólyagokba – vezikulumokba – csomagolva szállítódnak. A vezikulumok egyik típusa a lizoszóma, amelyben anyagok emésztése, fölösleges anyagok lebontása folyik.
  • sejtplazma
  • vakuólum - Sejtnedvvel telt üreg. Fontos a sejt belső nyomásának (turgorának) szabályozásában, bizonyos anyagok kiválasztásában és raktározásában.
  • zöld színtest - A fotoszintézis zajlik benne: a növény napfény energiájának felhasználásával szén-dioxidból cukrot állít elő.
  • sejtfal - Cellulózból épül fel. A sejt védelmét, alakjának megtartását és a növényi szövetek szilárdítását szolgálja.
  • sejtmag - A DNS-ből és fehérjékből álló kromatinállományt tartalmazza. Az állati, a növényi és a gombasejtek eukarióták, azaz rendelkeznek sejtmaggal. A prokarióta sejteknek (baktériumoknak) nincs sejtmagjuk, DNS-ük a sejtplazmában található.
  • sejthártya - A sejtet borító lipidmembrán.
  • sejtváz - Felelős a sejtalkotók elhelyezkedéséért, mozgatásáért, illetve – állati sejtekben, amelyeknek nincs sejtfaluk – a sejtalak megtartásáért.
  • mitokondrium - A sejt „erőművei”: szerves molekulák lebontásával ATP-molekulákat termelnek. Az ATP a sejt központi energiaszolgáltató vegyülete.

Animáció

  • CO₂ - Szén-dioxid. Szervetlen molekula, amelyekből a növény szerves molekulát: cukrot állít elő. A növények autotróf élőlények: képesek szervetlen anyagból szerves anyagot előállítani. A heterotróf élőlények (állatok, gombák) erre nem képesek.
  • O₂ - A fotoszintézis során melléktermékként képződik. A heterotróf élőlények oxigénigényét Földünkön a fotoszintézis fedezi.
  • fény - Részecskéi a fotonok. A fotonok energiájának felhasználásával állítja elő a növény szervetlen CO₂-ból a szerves cukrot.
  • C₆H₁₂O₆ - Szőlőcukor (glükóz). A növények CO₂-ból fényenergia felhasználásával állítják elő.
  • H₂O - A víz a talajból kerül a növénybe. A fotoszintézis során oxigénre, protonokra (H⁺) és elektronokra (e⁻) bomlik.
  • szállítónyaláb: farész - Vizet és ásványi sókat szállít. A vizet a növény a fotoszintézis során oxigénre, protonokra (H⁺) és elektronokra (e⁻) bontja.
  • szállítónyaláb: háncsrész - Vízben oldott szerves anyagokat szállít. A fotoszintézis során termelt cukrok a háncsrészben szállítódnak a növény többi részébe.
  • gázcserenyílás - A táplálékkészítő alapszövetben zajló fotoszintézishez szükséges CO₂ ezen keresztül lép be a levélbe, és a keletkező O₂ itt távozik. Rajta keresztül párolgás is zajlik, ezért a növény a kiszáradás elkerülése érdekében képes bezárni.
  • táplálékkészítő alapszövet - Sejtjei sok zöld színtestet tartalmaznak: ezekben zajlik a fotoszintézis. Felső része oszlopos, alsó része szivacsos szerkezetű.
  • bőrszövet - Egy sejtrétegből áll. A sejtjei zöld színtestet nem tartalmaznak, kivéve a gázcserenyílások zárósejtjeit. A növény védelmét és – a gázcserenyílásokon keresztül – a környezettel való kapcsolattartást szolgálja.
  • szállítónyaláb: farész - Vizet és ásványi sókat szállít. A vizet a növény a fotoszintézis során oxigénre, protonokra (H⁺) és elektronokra (e⁻) bontja.
  • szállítónyaláb: háncsrész - Vízben oldott szerves anyagokat szállít. A fotoszintézis során termelt cukrok a háncsrészben szállítódnak a növény többi részébe.
  • gázcserenyílás - A táplálékkészítő alapszövetben zajló fotoszintézishez szükséges CO₂ ezen keresztül lép be a levélbe és a keletkező O₂ itt távozik. Rajta keresztül párolgás is zajlik, ezért a növény a kiszáradás elkerülése érdekében képes bezárni.
  • táplálékkészítő alapszöveti sejt - Sok zöld színtestet tartalmaz: ezekben zajlik a fotoszintézis.
  • CO₂ - Szén-dioxid. Szervetlen molekula, amelyekből a növény szerves molekulát: cukrot állít elő. A növények autotróf élőlények: képesek szervetlen anyagból szerves anyagot előállítani. A heterotróf élőlények (állatok, gombák) erre nem képesek.
  • O₂ - A fotoszintézis során melléktermékként képződik. A heterotróf élőlények oxigénigényét Földünkön a fotoszintézis fedezi.
  • fény - Részecskéi a fotonok. A fotonok energiájának felhasználásával állítja elő a növény szervetlen CO₂-ból a szerves cukrot.
  • C₆H₁₂O₆ - Szőlőcukor (glükóz). A növények CO₂-ból fényenergia felhasználásával állítják elő.
  • H₂O - A víz a talajból kerül a növénybe. A fotoszintézis során oxigénre, protonokra (H⁺) és elektronokra (e⁻) bomlik.

Narráció

A fotoszintézis lényege, hogy a növény fényenergia felhasználásával szervetlen szén-dioxidból szerves anyagot, szőlőcukrot állít elő. A folyamathoz vízre van szükség, és melléktermékként oxigén képződik. A zöld növények a szén-dioxid felhasználásával és az oxigén termelésével biztosítják a légkör megfelelő összetételét.

A fotoszintézis a zöld növényi részekben, jellemzően a levélben zajlik. A zöld színt a táplálékkészítő alapszövet okozza, melynek sejtjeiben nagy mennyiségben találunk fotoszintetizáló zöld színtesteket.

A fotoszintézishez szükséges szén-dioxid a gázcserenyílásokon keresztül jut a levélbe; a vizet a szállítónyalábok farésze szállítja. A képződő cukor a szállítónyalábok háncsrészében jut el a növény többi részébe, az oxigén pedig a gázcserenyílásokon át távozik. Az oxigén egy része nem lép ki a levélből, hanem a lebontó anyagcsere-folyamatokban kerül felhasználásra; a szén-dioxid pedig nem kizárólag a környezetből kerül a levélbe, hanem a lebontó anyagcsere-folyamatokban is termelődik.

A növények autotróf élőlények, tehát képesek szervetlen anyagból – szén-dioxidból – szerves anyagot – cukrot – előállítani. A cukrokat azután más szerves anyagokká alakítják tovább. A növényevő állatok a növényekből jutnak szerves anyaghoz, a ragadozók pedig más állatok elfogyasztásával. Ezért a növények a táplálkozási hálózatok termelői.

Kapcsolódó extrák

Klorofill

A növények zöld színanyaga, a fényenergia befogásában, és így a fotoszintézisben nélkülözhetetlen.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

ADP, ATP

Az ATP a sejtek legfontosabb energiaszolgáltató molekulája.

Alfa-D-glükóz (C₆H₁₂O₆)

A glükózok, és ezeken belül a D-glükózok egyik térizomerje.

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Az eukarióta sejtekben számos sejtszervecskét találunk.

Az oxigén körforgása

Az élőlények többsége számára nélkülözhetetlen oxigén Földünkön folyamatos körforgásban van.

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Szén-dioxid (CO₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A növények fotoszintéziséhez szükséges.

Tavaszi hagymás növények

Megismerhetjük a tulipánt, a nárciszt, a hóvirágot, és virágjuk felépítését.

Transzportfolyamatok

Az animáció a sejthártyán keresztül zajló passzív és aktív transzportfolyamatokat foglalja össze.

Vadgesztenye

A jelenet segítségével megismerhetjük a gesztenyefa évszakonkénti változásait.

Virág

Az animáció segítségével megismerhetjük egy tipikus virág felépítését.

Kosárba helyezve!