A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Függőleges övezetesség

Függőleges övezetesség

A hegységekben az éghajlat, a talaj, az állat- és növényvilág a tengerszint feletti magassággal változik.

Földrajz

Címkék

övezetesség, éghajlat, éghajlati övezetek, növényzeti övezetesség, hegység, hegy, hideg övezet, mérsékelt öv, forró övezet, hegyvidék, hóhatár, napsugár, hajlásszög, növényborítottság, lejtő, csapadék, főnszél, légáramlat, természet, földrajz, _javasolt

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Földrajzi övezetesség

  • Északi-sark
  • északi sarkkör - Az északi szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle északra évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, valamint nem nyugszik le.
  • Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 22-én).
  • Egyenlítő - A kezdő szélességi kör, a 0°.
  • Baktérítő - A déli szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a téli napfordulókor, december 22-én).
  • déli sarkkör - A déli szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle délre évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, valamint nem nyugszik le.
  • Déli-sark

A gömb alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik. A levegő felmelegedésének mértékét is ez határozza meg. Az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva egyre kisebb lesz a napsugarak hajlásszöge: az Egyenlítőnél maximum 90°, azaz merőleges, míg a sarkoknál 0° is lehet. A sarkok felé tehát fokozatosan csökken a felmelegedés mértéke, ezáltal a hőmérséklet is. Ebből adódóan az éghajlat övezetesen alakul a Föld felszínén: megkülönböztetünk forró, mérsékelt és hideg övezetet.
Az éghajlat alapvetően befolyásolja a talaj tulajdonságait, az állat- és növényvilágot, a vízjárást, de még a felszínformálást is. Mivel ezek szintén övezetesen rendeződnek el, együttes megjelenésüket nevezzük földrajzi övezetességnek.

Függőleges övezetesség (grafikon)

  • m
  • 0
  • 1000
  • 2000
  • 3000
  • 4000
  • 5000
  • 6000
  • 7000
  • Forró övezet
  • Mérsékelt övezet
  • Hideg övezet
  • Vízszintes földrajzi övezetesség
  • Függőleges földrajzi övezetesség
  • hóhatár
  • 23,5°
  • 66,5°
  • 90°

A hegységekben az övezeteket meghatározó éghajlati elemek a tengerszint feletti magassággal változnak: a magassággal csökken a hőmérséklet, a csapadék mennyisége pedig általában emelkedik. A hőmérséklet csökkenése nemcsak az Egyenlítőtől távolodva hoz létre éghajlati öveket, hanem a magashegységekben felfelé haladva is. Az éghajlatot követve övekbe rendeződik a talaj, a felszínformálás, az állat- és növényvilág is. Ez a függőleges földrajzi övezetesség.

Függőleges övezetesség (növényzet)

  • Forró övezet
  • Mérsékelt övezet
  • Hideg övezet

Az eltérő földrajzi szélességeken fekvő hegységekben az egyes függőleges övek határa különböző magasságokban található, hiszen a hegységek lábánál a kiinduló hőmérséklet az eltérő földrajzi szélességeken nem azonos.
A függőleges öveken belül tehát a legalsó szint az adott hegység földrajzi szélességének megfelelő övvel azonos, a függőleges övek száma pedig a hegység magasságától függ. Az alacsonyabb földrajzi szélességeken fekvő, azaz az Egyenlítőhöz közeli magashegységekben lesz ezáltal a legteljesebb a függőleges övek száma, mint például Dél-Amerikában az Andokban.
Az egyes övezeteket a hóhatár, az állandó hóborítás alsó határa vagy a fahatár, a magányos fák felső határa segítségével is elkülöníthetjük.

Hőmérséklet-változás

  • Dél
  • Észak
  • napsugárzás

Lejtőkitettség

Ahogy a vízszintes övek határa sem párhuzamos a szélességi körökkel, úgy a függőleges övek határát sem egy szintvonal jelzi, hanem befolyásolja a domborzat, az uralkodó szelek és a lejtőkitettség. A napsugarak hajlásszöge ugyanis különböző a hegy északi és déli lejtőjén. A déli lejtőre nagyobb hajlásszögben érkeznek a napsugarak, így nagyobb hőmennyiség jut egységnyi területre. A felmelegedés ezért nagyobb a déli lejtőn.

Magasság

A hegységeknél felfelé haladva a levegő 100 méterenként 1 °C-kal hűl le. Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb vízgőzt tartalmazhat. A levegő a harmatpontján van azon a hőmérsékleten, amikor már nem képes több vízgőzt befogadni. Amikor a levegő eléri a harmatpontot, megindul a felhőképződés, majd a kicsapódás, 0 °C felett eső, az alatt hó formájában. Az azután tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként csupán 0,5 °C-kal csökken, mert a kicsapódáskor felszabaduló hő mérsékli a további lehűlést.
A hegy tetejéig jutó levegő a túloldalon leszáll, a hőmérséklete pedig emelkedik, méghozzá 100 méterenként 1 °C-kal. Ezen az oldalon nincs kicsapódás, mert a melegedő levegő egyre több vízgőzt tud befogadni, tényleges vízgőztartalma azonban nem változik. Ezért száraz és melegebb a levegő ezen az oldalon.

Animáció

  • Északi-sark
  • északi sarkkör - Az északi szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle északra évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, valamint nem nyugszik le.
  • Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 22-én).
  • Egyenlítő - A kezdő szélességi kör, a 0°.
  • Baktérítő - A déli szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a téli napfordulókor, december 22-én).
  • déli sarkkör - A déli szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle délre évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, valamint nem nyugszik le.
  • Déli-sark
  • m
  • 0
  • 1000
  • 2000
  • 3000
  • 4000
  • 5000
  • 6000
  • 7000
  • Forró övezet
  • Mérsékelt övezet
  • Hideg övezet
  • Vízszintes földrajzi övezetesség
  • Függőleges földrajzi övezetesség
  • hóhatár
  • 23,5°
  • 66,5°
  • 90°
  • Forró övezet
  • Mérsékelt övezet
  • Hideg övezet
  • fahatár - A magányos fák felső határa.
  • hóhatár - Az állandó hóborítás alsó határa.
  • Dél
  • Észak
  • napsugárzás
  • felszálló légáramlás - A felemelkedő levegő 100 méterenként 1 °C-kal hűl le. A harmatpont elérése után azonban 100 méterenként csupán 0,5 °C-kal csökken a tovább emelkedő levegő hőmérséklete.
  • leszálló légáramlás - A leszálló levegő hőmérséklete 100 méterenként végig 1 °C-kal növekszik.
  • felhőképződés
  • kicsapódás
  • száraz időjárás
  • 600 m = 22 °C
  • 2600 m = 2 °C
  • 3000 m = 0 °C
  • 4600 m = – 8 °C
  • 3000 m = 8 °C
  • 600 m = 32 °C
  • harmatpont - Az a hőmérséklet, amelyen a levegő eléri a maximális nedvességtartalmát, azaz telítetté válik.
  • főnszél - A hegységeknél leszálló száraz szél.

Narráció

A gömb alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik. A levegő felmelegedésének mértékét is ez határozza meg. Az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva egyre kisebb lesz a napsugarak hajlásszöge: az Egyenlítőnél maximum 90°, azaz merőleges, míg a sarkoknál 0° is lehet. A sarkok felé tehát fokozatosan csökken a felmelegedés mértéke, ezáltal a hőmérséklet is. Ebből adódóan az éghajlat övezetesen alakul a Föld felszínén: megkülönböztetünk forró, mérsékelt és hideg övezetet.
Az éghajlat alapvetően befolyásolja a talaj tulajdonságait, az állat- és növényvilágot, a vízjárást, de még a felszínformálást is. Mivel ezek szintén övezetesen rendeződnek el, együttes megjelenésüket nevezzük földrajzi övezetességnek.

A hegységekben az övezeteket meghatározó éghajlati elemek a tengerszint feletti magassággal változnak: a magassággal csökken a hőmérséklet, a csapadék mennyisége pedig általában emelkedik. A hőmérséklet csökkenése nemcsak az Egyenlítőtől távolodva hoz létre éghajlati öveket, hanem a magashegységekben felfelé haladva is. Az éghajlatot követve övekbe rendeződik a talaj, a felszínformálás, az állat- és növényvilág is. Ez a függőleges földrajzi övezetesség.

Az eltérő földrajzi szélességeken fekvő hegységekben az egyes függőleges övek határa különböző magasságokban található, hiszen a hegységek lábánál a kiinduló hőmérséklet az eltérő földrajzi szélességeken nem azonos.
A függőleges öveken belül tehát a legalsó szint az adott hegység földrajzi szélességének megfelelő övvel azonos, a függőleges övek száma pedig a hegység magasságától függ. Az alacsonyabb földrajzi szélességeken fekvő, azaz az Egyenlítőhöz közeli magashegységekben lesz ezáltal a legteljesebb a függőleges övek száma, mint például Dél-Amerikában az Andokban.
Az egyes övezeteket a hóhatár, az állandó hóborítás alsó határa vagy a fahatár, a magányos fák felső határa segítségével is elkülöníthetjük.

Lejtőkitettség

Ahogy a vízszintes övek határa sem párhuzamos a szélességi körökkel, úgy a függőleges övek határát sem egy szintvonal jelzi, hanem befolyásolja a domborzat, az uralkodó szelek és a lejtőkitettség. A napsugarak hajlásszöge ugyanis különböző a hegy északi és déli lejtőjén. A déli lejtőre nagyobb hajlásszögben érkeznek a napsugarak, így nagyobb hőmennyiség jut egységnyi területre. A felmelegedés ezért nagyobb a déli lejtőn.

Magasság

A hegységeknél felfelé haladva a levegő 100 méterenként 1 °C-kal hűl le. Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb vízgőzt tartalmazhat. A levegő a harmatpontján van azon a hőmérsékleten, amikor már nem képes több vízgőzt befogadni. Amikor a levegő eléri a harmatpontot, megindul a felhőképződés, majd a kicsapódás, 0 °C felett eső, az alatt hó formájában. Az azután tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként csupán 0,5 °C-kal csökken, mert a kicsapódáskor felszabaduló hő mérsékli a további lehűlést.
A hegy tetejéig jutó levegő a túloldalon leszáll, a hőmérséklete pedig emelkedik, méghozzá 100 méterenként 1 °C-kal. Ezen az oldalon nincs kicsapódás, mert a melegedő levegő egyre több vízgőzt tud befogadni, tényleges vízgőztartalma azonban nem változik. Ezért száraz és melegebb a levegő ezen az oldalon.

Kapcsolódó extrák

Övezetesség

Bolygónkon földrajzi, éghajlati és ezzel összefüggésben növényzeti övezetesség figyelhető meg.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A földrajzi fokhálózat (középfok)

A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal megadható.

A nagy földi légkörzés

A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.

A Nap útja a Föld nevezetes szélességi körein

A Nap látszólagos napi járása a Föld tengely körüli forgásának a következménye.

Erdeifenyő

Az egyik legelterjedtebb fenyőfaj a világon, Eurázsiában őshonos.

Erdők szintjei

A különböző erdőtípusok szintezettsége eltérő lehet.

Felhő- és csapadékképződés, felhőtípusok

Az elpárolgó vízből változatos alakú felhők képződnek, majd a víz csapadékként visszajut a felszínre.

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Helyi szelek

A helyi szelek főbb típusai a hegy-völgyi, a tengeri-parti és a bukószél.

Kína domborzati térképe

Az animáció Kína domborzatát és vízrajzát mutatja be.

Magyarország domborzati térképe

Az animáció Magyarország és a Kárpát-medence nagytájait, tájait és vízrajzát mutatja be.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Haszonnövények és haszonállatok őshazája

Haszonnövényeink és -állataink a föld legkülönbözőbb részeiről származnak.

Kosárba helyezve!