A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Galileo Galilei műhelye

Galileo Galilei műhelye

Galileo Galilei nagyszerű ismeretekkel gazdagította a fizika és a csillagászat tudományát.

Történelem

Címkék

Galileo Galilei, műhely, találmány, találmányok, távcső, iránytű, mikroszkóp, földgömb, hőmérő, fizikus, fizika, csillagászat, csillagász, matematika, matematikus, Itália, polihisztor, Padova, Jupiter, Jupiter holdjai, lencse, újkor, Pisa, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mely századokban élt és alkotott Galilei?
  • Milyen származású volt Galilei?
  • Melyik bolygó holdjait fedezte fel Galilei?
  • Mit NEM figyelt meg távcsöveivel Galilei?
  • Mivel NEM foglalkozott Galilei?
  • Melyik tudományban NEM alkotott maradandót Galilei?
  • Melyik NEM tartozik a Galilei-holdak közé?
  • Melyik Galilei szülővárosa?
  • Hol nyugszik Galilei?
  • Melyikük volt Galilei kortársa?
  • Melyikük NEM volt Galilei kortársa?
  • Melyik szervezet fogta perbe Galileit?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ítélethirdetés után Galilei élete végéig házi őrizetben élt.
  • Igaz-e az állítás?\nA per után Galileit máglyán megégették.
  • Melyik nézet terjesztésétől tiltották el a per után Galileit?
  • Kinek a nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép első megfogalmazása és kidolgozása?
  • Eredetileg hogy nevezte Galilei a később „mikroszkóp” névre keresztelt eszközét?
  • Melyik fogalom jelenti a kulcsot Galilei hőmérőjének működése kapcsán?
  • A legenda szerint melyik épület volt a helyszíne Galilei egyik kísérletének?
  • A legenda szerint melyik, később szállóigévé vált kijelentést mormolta maga elé Galilei a pere közben?
  • Mivel arányos a nyugalomból induló gyorsuló test útja Galilei törvénye szerint?
  • Melyik évben semmisítette meg a pápaság az inkvizíció Galileire vonatkozó ítéletét?
  • Igaz-e az állítás?\nGalilei alkotta meg az első távcsöveket.
  • Igaz-e az állítás?\nGalilei körzője katonai célú felhasználásra is alkalmas volt.

Jelenetek

Galileo Galilei műhelye

Galileo Galilei egy 16–17. századi itáliai polihisztor volt. Elsősorban fizikával, csillagászattal, matematikával és filozófiával foglalkozott. A fizikában ő honosította meg a kísérletezést és a mérést.

Galilei használta először tudatosan a távcsöveket a csillagászati objektumok és jelenségek megfigyelésére. Feltalálóként számos értékes eszközzel gyarapította az egyetemes tudományt.

Először a pisai egyetemen hallgatott orvostant, de pénzügyi okok miatt fel kellett függesztenie tanulmányait. Érdeklődése ezt követően fordult a matematika és a természetfilozófia felé. Arkhimédész műveit tanulmányozta. Kortársaihoz hasonlóan első írásai Arisztotelész szellemiségét tükrözték. (Azonban már korai kísérletei is megkérdőjelezték Arisztotelész fizikával kapcsolatos téziseit.)
Később a padovai egyetemen kapott professzori állást, ahol kiteljesedhetett tudományos karrierje. Csillagászatot, geometriát és mechanikát oktatott 18 éven keresztül. A tanítás mellett folyamatosan kísérletezett.

Eszközök

  • távcső
  • könyvek és tekercsek
  • lejtő
  • mikroszkóp
  • földgömb
  • körző
  • hőmérő

Mikroszkóp

  • „kis szemüveg” - Galilei ezt az elnevezést (occhialino) használta az eszközre. A mikroszkóp (microscopio) elnevezés valószínűleg Johannes Fabertől származik.
  • tartószerkezet - A háromlábú állvány vasból készült.

Galilei mikroszkópja fából, kartonból és bőrből készült. A szerkezetet egy háromlábú, vasból készült állvány tartotta. A feltaláló által „kis szemüvegnek” (occhialino) nevezett eszköz külsejét arany díszítéssel ellátott zöld bőr borította. A mikroszkóp (microscopio) elnevezés Johannes Fabertől származik.

A mikroszkópban 3 lencse helyezkedett el: a tárgylencse, a mezőlencse és a szemlencse. A tárgylencse 11 mm átmérőjű és 3,5 mm vastag volt. A mezőlencse ennél nagyobb: 30 mm átmérőjű és 4,7 mm vastag volt.

Bár sokáig Galileit hitték e konkrét eszköz atyjának, manapság már inkább Giuseppe Campanit tartják a valószínűsíthető készítőjének.

Körző

  • korong - Mindkét oldala vésett számskálákat tartalmaz. A felfüggesztett súly zsinórja ebből indul ki.
  • lábak - Számskálák vannak rájuk vésve.
  • negyedkörív - A lábak között helyezkedik el. Számskálákat tartalmaz.
  • felfüggesztett súly - Zsinórra kötött súly, mely az eszköz függőleges központosítását teszi lehetővé.
  • bilincs - Az egyik lábra van erősítve. Segítségével függőleges helyzetben megállítható az eszköz, valamint meghosszabbítható az adott láb.

Galilei számos körzőt készített 1597-től kezdődően. A jelenetben látható modellt feltehetően II. Cosimo toszkán nagyhercegnek készítette. Az eszközt mértani és katonai használatra tervezte. A finom műszerrel összetett geometriai és aritmetikai számításokat is el lehetett végezni.

A háromszög alakú körzőnek két, számskálával ellátott lába volt. Az egyik lábon egy bilincs helyezkedett el, mely egyrészt függő helyzetben megállíthatóvá tette az eszközt, másrészt lehetővé tette az adott láb meghosszabbítását.
A lábak végei egy koronghoz voltak erősítve, melyen egy zsinórra rögzített súly függött. E súly lehetővé tette a körző függőleges központosítását. A lábak között egy negyedkörív alakú, szintén skálákkal ellátott szerkezeti elem helyezkedett el.

Hőmérő

  • levegős rész - A folyadék tágulása esetén szükséges térrész.
  • zárt üveghengerek
  • átlátszó folyadék
  • úszók - Kis edények, melyek üvegből készültek és különböző sűrűségűek.

Galilei felismerte kísérletei során azt, hogy a folyadékok sűrűsége a hőmérsékletük függvényében változik. Ezt a felfedezést használta fel az a firenzei tudóscsoport, amely elkészítette a világ első hőmérőjét. A csoport egyik kiemelkedő tagja Galilei egy tanítványa, Vincenzo Viviani volt. Az eszközt Galileiről nevezték el.

A Galilei-hőmérők átlátszó üvegből készült, áttetsző folyadékot tartalmazó zárt edények. A folyadékban különböző sűrűségű és színű úszók találhatók. Az úszók mozgása jelzi a hőmérséklet változását. Ha a hőmérséklet csökken akkor az úszók felemelkednek, ha pedig növekszik, akkor lesüllyednek. Az úszók mozgásának az az oka, hogy a folyadék sűrűségének változása miatt változik a rájuk ható felhajtóerő is.

Távcső

  • szemlencse foglalata
  • vörös bőr borítás
  • arany díszítés
  • tárgylencse foglalata

Galilei számos távcsövet (teleszkópot) tervezett és alkotott meg. Az itt látható modell fából készült, külsejét arany díszítéssel ellátott vörös bőr borította.

A két lencse (szemlencse, tárgylencse) számára egy-egy foglalatot alakított ki a távcső végeinél. Az egyik oldalán sík, a másikon pedig domború tárgylencse 37 mm átmérőjű és (a közepénél) 2 mm vastag volt.
Nyílása 15 mm átmérőjű, fókusztávolsága pedig 980 mm volt. Az eredeti szemlencse elveszett, napjainkban egy 19. századi bikonkáv lencse van a helyén.

A feltaláló zseniális kiegészítőket is konstruált távcsöveihez, így azok alkalmasak voltak többek között a napfoltok megfigyelésére, a Jupiter és legnagyobb holdjai (Galilei-holdak) közötti távolság megmérésére is.

Az eszköz névadója egyes elképzelések szerint egy másik itáliai tudós, Federico Angelo Cesi volt, aki a „messze” és „látom” jelentésű görög szavakból alkotta meg a teleszkóp (telescopio) kifejezést.

Lejtő

  • inga - A lejtő tetejének végére van erősítve.
  • csengők - Öt csengő helyezkedik el a lejtő mentén, egymástól arányosan növekvő távolságra.
  • ütköző

A modellen látható 19. századi eszközhöz hasonló lejtőket Galilei is készített. A fa, vas és réz összetevőket tartalmazó lejtő mentén 5 csengő, felső végénél pedig egy inga helyezkedik el. A szerkezet segítségével több törvényszerűség is demonstrálható.

Galilei sokat kísérletezett lejtőn guruló golyókkal. Felismerte azt, hogy a golyók a tömegüktől függetlenül gyorsulnak.
Megalkotott egy pontos matematikai összefüggést is a gyorsulásra, mely szerint a nyugalomból induló gyorsuló test útja az idő négyzetével arányos.

A lejtő mentén elhelyezett csengőknek a lejtő tetejétől vett távolsága megfelel e törvénynek, így a fentről leguruló golyó azonos időközönként hozza működésbe a csengőket.

Az ingával kapcsolatban is fontos megállapításokat tett. Megfigyelte, hogy az inga lengésideje csak az inga hosszától függ, az amplitúdójától nem. Azonban azt tévesen feltételezte, hogy a lengésidő állandó. (Ez csak kis amplitúdó esetén igaz.)

Séta

Kapcsolódó extrák

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Optikai távcsövek

A csillagászatban alkalmazott fontosabb lencsés és tükrös távcsöveket mutatja be az animáció

Darwin legendás utazása

A 19. századi angol természettudós evolúciós elméletének kidolgozásában a Beagle vitorlással tett utazása fontos szerepet játszott.

Ferde torony (Pisa, 14. század)

A pisai katedrális középkori harangtornya a világ leghíresebb ferde tornya.

Fizikusok, akik megváltoztatták a világot

E nagyszerű tudósok tevékenysége óriási hatást gyakorolt a fizika tudományának fejlődésére.

Hőmérők

A hőmérséklet mérésére különböző hőmérőket használhatunk.

Leonardo da Vinci műhelyében (Firenze, 16. század)

A zseniális reneszánsz polihisztor firenzei műhelyében megcsodálhatjuk legfontosabb művészi és mérnöki alkotásait.

Newton mozgástörvényei

Az animáció szemlélteti Sir Isaac Newton három mozgástörvényét, amelyek forradalmasították a fizikát.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Történelmi topográfia (nevezetes személyiségek – egyetemes történelem)

A feladat segítségével az egyetemes történelem fontos személyeit egy (vagy több) helyszínhez köthetjük.

Velence a középkorban

A középkori Velence a távolsági tengeri kereskedelemnek köszönhette gazdagságát.

Kosárba helyezve!