A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Gerincesek életciklusa

Gerincesek életciklusa

A gerincesek életciklusa az egyed szaporítósejteinek létrejöttétől a következő nemzedék szaporítósejteinek a létrejöttéig tartó történésekből áll.

Biológia

Címkék

gerincesek, életciklus, fejlődés, egyedfejlődés, hüllő, kétéltű, madár, emlős, halak, ponty, kenguru, sikló, rigó, gímszarvas, tyúk, kecskebéka, fészeklakó, méhlepényes, kifejlett egyed, erszényes, fészekhagyó, pete, embrió, ebihal, kopoltyú, tüdő, megtermékenyítés, párzás, lágy héjú tojás, madártojás, emlő, anyatej, méhlepény, magzat, lappangás, fészek, szedercsíra, halivadék, állat, gerinc, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Felnőtt állatok

  • Halak
  • Kétéltűek
  • Hüllők
  • Fészekhagyó madarak
  • Fészeklakó madarak
  • Erszényes emlősök
  • Méhlepényes emlősök

Halak

  • ikra - Megtermékenyítetlen petesejtek összessége, amelyet az ikrás ponty ereszt a vízbe. Az ikra külseje ragadós, így könnyen rögzül az aljnövényzethez.
  • halivadék - A megtermékenyített ikrából fejlődik ki, és kezdetben a has alatt lévő szikzacskóból táplálkozik.
  • fiatal hal - Önállóan táplálkozó fiatal állat.
  • kifejlett ponty - Egy kifejlett ikrás ponty testsúlykilogrammonként 150-200 000 petesejtből álló ikrát érlel. Ívás idején egymás mellé úszik a tejes és az ikrás ponty, majd ivarsejtjeiket egymás után ürítik a vízbe.
A halak váltivarú állatok, vagyis hím és nőstény egyedeket különböztetünk meg. Rendszerint kicsi a különbség közöttük. A nőstény halat ikrásnak, a hímet pedig tejesnek nevezzük.
A halak násza, vagyis az ívás csak meghatározott hőmérséklet mellett megy végbe. Az ívás az ivartermékek lerakásával végződik. A lerakott ikrát a hím külső megtermékenyüléssel termékenyíti meg.
A halak életciklusára az átalakulás nélküli fejlődés jellemző, vagyis az utódok nagyon hasonlítanak a szülőkre, csak kisebbek és gyengébbek.

Kétéltűek

  • pete
  • fejlődő embrió
  • újszülött ebihal
  • ebihal
  • hátsó lábak kifejlődése
  • mellső lábak kifejlődése
  • a farok visszafejlődése
  • kifejlett béka
A kétéltűek látványos udvarlási viselkedését követően általában külső megtermékenyülésre kerül sor.
A megtermékenyült petéből kikelő lárvát ebihalnak nevezzük, amely csak bonyolult változások, átalakulás után éri el felnőtt alakját. Az ebihal kopoltyúval lélegzik, és teste halra emlékeztet. A fejlődés során fokozatosan jelennek meg a lábak, miközben a kopoltyú és a farok eltűnik.

Hüllők

  • tojás
  • kikelés - A tojásrakás után 3-6 héttel kelnek ki az utódok.
  • fiatal kígyó
  • kifejlett kígyó

A hüllők párzása során a hím egyed az ivarsejtjeit a nőstény testébe helyezi, vagyis a hüllők szaporodása belső megtermékenyítéssel történik.
A megtermékenyült petesejt körül tápanyagban gazdag szikanyag és lágy tojáshéj jön létre.
A hüllők többsége a talajba helyezi a tojásokat, amelyek számára a napsugárzás biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. A hüllők fejlődése átalakulás nélküli, és vizes élőhelyektől függetlenül megy végbe.

Fészekhagyó madarak

  • tojás - Világos színű, súlya 50-60g.
  • csibe - 21 nap kotlási idő után kel ki a tojásból. Testét pehelytollak fedik.
  • kakas és tyúk - A hím egyedet kakasnak, míg a női egyedet tyúknak hívjuk. A kakas mérete nagyobb a tyúkénál, tollai feltűnő színűek, a fejtetőn lévő taraja pedig hatalmas, piros színű. A tyúk tollainak színe kevésbé feltűnő, leggyakrabban barna színű. Feje tetején lévő taraja kis méretű. A tyúk testében szinte folyamatosan érnek a petesejtek, amelyekből akkor is tojás fejlődik ki, ha a kakas nem termékenyíti meg azokat. Fióka azonban csak megtermékenyítés után születik a tojásból.

A madarakat erős ivari kétalakúság jellemzi, vagyis a nő ivarú madarak külseje általában egyszerű, ezzel szemben a hímek tollazata sokszor rendkívül színes.
Az udvarlás végén a hím egyed a nő ivarú egyed testnyílásába juttatja hímivarsejtjeit, tehát a madarak belső megtermékenyítéssel szaporodnak.
A megtermékenyített petesejt körül tápláló szikanyag és meszes tojáshéj jön létre.
A tojások számára a megfelelő hőmérsékletet rendszerint a fészekben ülő szülő hősugárzása biztosítja.
A madarak fejlődése átalakulás nélküli.

A fészekhagyó madarak újszülött fiókái annyira fejlettek, hogy szinte azonnal követik szüleiket.

Fészeklakó madarak

  • tojás - Színe kékeszöld, barnáspiros pettyekkel díszített. A tojás súlya 6-7 g.
  • fióka - Hernyókkal, rovarokkal és gilisztákkal táplálják szüleik.
  • fiatal rigó - Csak a kirepülés után 2-3 héttel képesek önállóan táplálkozni, addig a szüleik etetik őket.
  • hím és tojó - A hím fekete rigó tollának színe fekete, csőre narancsszínű. A tojó alapszíne a barna, és a szürke. A fiókák etetésében a hímek nagyobb szerepet vállalnak, mint a tojók. A fekete rigó évente akár 3 fészekaljat is képes felnevelni.

A madarakat erős ivari kétalakúság jellemzi, vagyis a nő ivarú madarak külseje általában egyszerű, ezzel szemben a hímek tollazata sokszor rendkívül színes.
Az udvarlás végén a hím egyed a nő ivarú egyed testnyílásába juttatja hímivarsejtjeit, tehát a madarak belső megtermékenyítéssel szaporodnak.
A megtermékenyített petesejt körül tápláló szikanyag és meszes tojáshéj jön létre.
A tojások számára a megfelelő hőmérsékletet rendszerint a fészekben ülő szülő hősugárzása biztosítja.
A madarak fejlődése átalakulás nélküli.

A fészeklakó madarak fiókái kezdetben nagyon fejletlenek. Önálló táplálkozásra sokáig nem képesek.

Erszényes emlősök

  • szedercsíra - Az utód az anya méhében 32-36 napig fejlődik.
  • újszülött kenguru - Az embriószerű fejletlen újszülött súlya mindössze néhány gramm. Születés után önállóan mászik be az anya erszényébe.
  • kengurukölyök
  • fiatal kenguru - Néhány hónapig nevelkedik az erszényben, majd egyre gyakrabban hagyja el azt. Véglegesen csak 10 hónapos korában válik függetlenné az anyja erszényétől.
  • felnőtt hím és nőstény - A hím sokkal nagyobb a nősténynél. A nőstények másfél éves koruk után válnak ivaréretté.

Az emlősök a testükön található módosult verejtékmirigy, vagyis az emlő után kapták elnevezésüket. A megszületett utódot az emlőjük által termelt tejjel táplálják.

Az erszényes emlősök utódai rövid ideig fejlődnek az anya méhében, és megszületésük idején rendkívül fejletlenek. Életük első szakaszát az anyaállat elülső részén található erszényben töltik.

Méhlepényes emlősök

  • szedercsíra - Az utód 8 hónapig fejlődik az anya méhében.
  • magzat - Az utód 8 hónapig fejlődik az anya méhében.
  • borjú - Az újszülött állat súlya 7-15 kg, és születés után szinte azonnal képes lábra állni.
  • bika és tehén - A hím szarvast bikának, a nőstény szarvast pedig tehénnek nevezzük. A bika hatalmas agancsot visel a fején, míg a tehénnek nincsen agancsa.

Az emlősök a testükön található módosult verejtékmirigy, vagyis az emlő után kapták elnevezésüket. A megszületett utódot az emlőjük által termelt tejjel táplálják.

A méhlepényes emlősök utódai sokáig fejlődnek az anya méhében, és viszonylag fejletten jönnek a világra. Elnevezésüket a magzatot tápláló méhlepényről kapták.

Kapcsolódó extrák

A fényérzékelő szervek sokfélesége

Az evolúció során többször, egymástól függetlenül kialakultak különböző típusú látószervek.

A gerincesek agyának evolúciója

A gerincesek evolúciója során az egyes agyterületek relatív fejlettsége megváltozott.

A gerincvelő felépítése

A gerincvelő a központi idegrendszer gerincoszlopban futó része, belőle a gerincvelői idegek erednek.

A halak légzése

A halak kopoltyúiban erek futnak, amelyekbe a vízből oxigén lép be, belőlük pedig szén-dioxid adódik le.

Afrikai elefánt

A legnagyobb termetű szárazföldi állat.

Az emlősök fogazatának típusai

A fogazat felépítése tükrözi a fajra jellemző táplálkozási szokásokat.

Barna rétihéja

Tavak, sekély vizek, kiterjedt nádasok nagy testű ragadozó madara a barna rétihéja.

Csóka

A csókák jellemzően csapatokba verődnek, városokban is gyakoriak. Összetett szociális viselkedésüket Konrad Lorenz részletesen vizsgálta.

Darwin legendás utazása

A 19. századi angol természettudós evolúciós elméletének kidolgozásában a Beagle vitorlással tett utazása fontos szerepet játszott.

Fekete rigó

A fekete rigók példáján keresztül az animáció bemutatja a madártojás és a madárcsont felépítését.

Gímszarvas

A gímszarvas kérődző párosujjú patás, a bika könnyen felismerhető agancsáról.

Haszonállatok

A szarvasmarha, a sertés és a baromfi különböző részeit vásárolhatjuk meg a boltokban.

Kecskebéka

Közismert békafaj, melynek példáján megismerhetjük a kétéltűek anatómiai felépítését.

Keleti szürke óriáskenguru

Az egyik legnagyobb méretű erszényes állat.

Keresztes vipera

Hazánkban is előforduló mérges kígyó, harapása emberre nagyon ritkán veszélyes.

Mexikói axolotl

Felnőttkorban is kopoltyúkat viselő farkos kétéltű.

Ponty

Étkezési célra használt édesvízi hal.

Vízisikló

Tarkófoltjáról könnyen felismerhető kígyó.

Kosárba helyezve!