A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Gímszarvas

Gímszarvas

A gímszarvas kérődző párosujjú patás, a bika könnyen felismerhető agancsáról.

Biológia

Címkék

rőtvad, gímszarvas, agancs, patás, kérődző, pata, szarvasbőgés, rózsatő, barlangrajz, csodaszarvas, állat, gerincesek, emlősök, növényevő, erdő, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Gímszarvasok

A gímszarvas tisztásokkal, rétekkel tarkított elegyes erdők lakója. Európában, Ázsia és Észak-Afrika egyes területein elterjedt. Rövid, testhez simuló szőrzete nyáron vörösesbarna, télen szürkésbarna. A farok alatt világos szőrfolt, a „tükör” látható.

A hím (bika) testhossza elérheti a 2-2,5 métert, testtömege pedig a 150-350 kilogrammot. A nőstény egyed, a tehén hossza 160-190 centiméter, testtömege 120-170 kilogramm is lehet.

Testfelépítése

  • rózsatő - A koponya rövid csontnyúlványa, ami az agancsot tartja.
  • nyak
  • váll-lap
  • lábszár
  • agancs - A párválasztásban és a többi hímmel való küzdelemben van szerepe. Minden februárban vagy márciusban a bikák elhullajtják az agancsukat, majd újat növesztenek. Ezután évről évre egyre terebélyesebb új agancsot növesztenek.
  • hát
  • tükör
  • farok
  • paták - A gímszarvas a párosujjú patások, azon belül a kérődzők közé tartozik.

A bikák fejét agancs díszíti, amely a homlokcsont nyúlványán, a rózsatőn ül. Az agancs minden tavasszal lehull, és újabb ággal gyarapodva július végére megint kinő. Naponta 1-2 centimétert is fejlődhet, így 120-150 nap alatt felépülhet az akár 15 kg-os agancs. A fejlődő agancsot vérerekkel, idegekkel dúsan behálózott bőr, más néven barka fedi. Amíg ez az érzékeny rész meg nem keményedik, addig az állat kerüli az erdő sűrűjét. Ha a barka elhal, azért, hogy agancsát megtisztítsa, a bika fákhoz, bokrokhoz dörzsöli azt. Szeptemberben, szarvasbőgés idején az agancsukkal egymásra támadó bikák addig harcolnak, amíg a gyengébb fel nem adja.

Belső szervei

  • nyelőcső - Simaizomzatának hullámszerű (perisztaltikus) mozgása juttatja a táplálékot a gyomorba.
  • légcső
  • tüdő
  • szív - Az emlősök négyüregű szívvel rendelkeznek. Benne két kamrát és két pitvart találunk.
  • máj - Fontos a méregtelenítésben, a tartalék tápanyagok (glikogén) raktározásában, az elöregedett vörösvérsejtek lebontásában. Epét termel, ami a középbélbe jutva szétoszlatja (emulgeálja) a zsírokat, ezzel elősegíti az emésztésüket.
  • gyomor - A szarvasok kérődző állatok. A kérődzés során a megrágott növényi táplálékot lenyelik, majd visszaöklendezik, újra megrágják és újra lenyelik. Erre azért van szükség, mert táplálékuk sok növényi rostot tartalmaz, aminek emésztése igen nehéz. A gyomor négyüregű; az üregek: a bendő, a recés, a százrétű és az oltó.
  • lép - Feladatai: vér raktározása, egyes immunsejtek (B-limfociták) érése, az elöregedett vörösvérsejtek lebontása.
  • vese - A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagokat választja ki. A képződött vizelet a húgyhólyagba jut.
  • vékonybél
  • végbélnyílás
  • húgyhólyag - A vizelet tárolására szolgál.
  • vastagbél

Csontváza

  • koponya
  • lapocka
  • karcsont
  • az alkar csontjai
  • bordák
  • gerincoszlop
  • szegycsont
  • lábközép- csontok
  • ujjcsontok
  • medence
  • combcsont
  • sípcsont

Animáció

Narráció

A gímszarvas tisztásokkal, rétekkel tarkított elegyes erdők lakója. Rövid, testhez simuló szőrzete nyáron vörösesbarna, télen szürkésbarna. A farok alatt világos szőrfolt, a „tükör” látható. A hím (bika) testhossza elérheti a 2-2,5 métert, testtömege pedig a 150-350 kilogrammot. A nőstény egyed, a tehén hossza 160-190 centiméter, testtömege 120-170 kilogramm is lehet.

A bikák fejét agancs díszíti, amely a homlokcsont nyúlványán, a rózsatőn ül. Az agancs minden tavasszal lehull, és újabb ággal gyarapodva július végére megint kinő. Naponta 1-2 centimétert is fejlődhet, így 120-150 nap alatt felépülhet az akár 15 kg-os agancs. Szeptemberben, szarvasbőgés idején az agancsukkal egymásra támadó bikák addig harcolnak, amíg a gyengébb fel nem adja.

Kapcsolódó extrák

Közönséges ürge

Közép- és Kelet-Európában előforduló talajlakó rágcsáló.

Afrikai elefánt

A legnagyobb termetű szárazföldi állat.

Amerikai bölény

Észak-Amerika legnagyobb testű szárazföldi emlőse.

Dromedár

A dromedár, más néven egypúpú teve a sivatagos területek lakóinak megbecsült, nélkülözhetetlen állata.

Európai vakond

Földben élő, kistestű emlős, amelynek lábai jellegzetes ásólábakká módosultak.

Európai vidra

A vidra vízközelben élő ragadozó emlősállat.

Gerincesek életciklusa

A gerincesek életciklusa az egyed szaporítósejteinek létrejöttétől a következő nemzedék szaporítósejteinek a létrejöttéig tartó történésekből áll.

Házi kutya

A kutya a farkas háziasított alfaja.

Kék bálna

Tengeri életmódhoz alkalmazkodott emlős, Földünkön a legnagyobb valaha élt ismert állat.

Keleti szürke óriáskenguru

Az egyik legnagyobb méretű erszényes állat.

Kis patkósdenevér

A denevérek ultrahang segítségével vadásznak, tájékozódnak.

Palackorrú delfin

A palackorrú delfinek tengeri emlősök, melyek hangjelzések segítségével tájékozódnak.

Szórványtelepülés (erdészház)

Az erdészek életmódja kiválóan igazodott a környezet által kínált lehetőségekhez.

Kacsacsőrű emlős

Hüllőrokonságra utaló bélyegeket mutató emlős: tojásokkal szaporodik, kloákával rendelkezik.

Kardfogú tigris

Nagy termetű kihalt macskafélék, jellegzetes, hatalmas méretű szemfogaikról kapták nevüket.

Haszonállatok

A szarvasmarha, a sertés és a baromfi különböző részeit vásárolhatjuk meg a boltokban.

Kosárba helyezve!