A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Gleccser (középfok)

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Földrajz

Címkék

gleccser, gleccserpatak, gleccserjég, gleccsernyelv, gleccserkapu, hóhatár, jég, hó, moréna, völgy, csonthó, olvadékvíz, víz, felmelegedés, olvadás, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Gleccser

  • hóhatár
  • csonthógyűjtő medence
  • gleccser
  • gleccserpatak
  • gleccsernyelv
  • gleccserkapu

A gleccser egy olyan jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a hegyoldalon. A gleccserek a hóhatár fölött alakulnak ki, a gyakori hóesés következtében több rétegnyi hó gyűlik össze.
A felső hóréteg a napsugárzás hatására megolvad, a víz a mélyebb rétegekbe folyik, ahol aztán megfagy. Ezt a jeget firnnek, másnéven csonthónak is hívjuk.
A firnből nagy nyomás hatására a levegő folyamatosan kiszorul, kemény, jeges hóréteggé, azaz gleccserjéggé válik, amelynek kék színe van. Ez a jégtömeg a lejtő irányába kezd el csúszni, így létrehozva a gleccsert.

A gleccser mozgása során szikladarabokat tör le, törmeléket szállít, melyet morénának hívunk. A gleccser alján szállított hordalék a fenékmoréna. A gleccser lassan csiszolja a felszínt, a V alakú völgyekből U alakút készít.
A gleccser a hóhatár alá érve elolvad, lerakja a szállított törmelékeit, ezzel végmorénákat, azaz morénasáncokat hoz létre. Ha az olvadékvíz ezt a mélyedést feltölti, akkor végmorénató keletkezik. A gleccser elolvadt jege gleccserpatakként folytatja tovább útját.

Fogalomdefiníciók:

Hóhatár: Az a tengerszint feletti magasság, ami fölött, vagy az a földrajzi szélesség (a sarkköri és a sarkvidéki öv határvonala), amin túl egész évben megmarad a az adott területen.

Csonthó (firn): Szemcsés szerkezetű, homályos, fehér színű tömör hó, tulajdonképpen átmenet a és a jég között. A hóhatár fölött frissen hullott hóból alakul ki ismétlődő olvadás és fagyás, valamint az egyre gyűlő hótömege nyomása hatására, s végül gleccserjéggé alakul.

Gleccser (jégár): A hóhatár feletti övezetben hóból (firnből) képződött sajátos szemcsés szerkezetű jégtömeg, amely a nehézségi erő hatására csúszik (folyik) lefelé. Mozgása közben képlékenyen változtatja alakját, és maga alatt a felszínt „U” keresztmetszetű völggyé vájja hordaléka (a moréna) segítségével.

A gleccser mozgása

  • csonthógyűjtő medence
  • moréna
  • olvadékvíz
  • gleccserkapu
  • végmoréna
  • gleccserpatak
  • fenékmoréna
  • jég
  • víz

A gleccser egy olyan jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a hegyoldalon. A gleccserek a hóhatár fölött alakulnak ki, a gyakori hóesés következtében több rétegnyi hó gyűlik össze.
A felső hóréteg a napsugárzás hatására megolvad, a víz a mélyebb rétegekbe folyik, ahol aztán megfagy. Ezt a jeget firnnek, másnéven csonthónak is hívjuk.
A firnből nagy nyomás hatására a levegő folyamatosan kiszorul, kemény, jeges hóréteggé, azaz gleccserjéggé válik, amelynek kék színe van. Ez a jégtömeg a lejtő irányába kezd el csúszni, így létrehozva a gleccsert.

A gleccser mozgása során szikladarabokat tör le, törmeléket szállít, melyet morénának hívunk. A gleccser alján szállított hordalék a fenékmoréna. A gleccser lassan csiszolja a felszínt, a V alakú völgyekből U alakút készít.
A gleccser a hóhatár alá érve elolvad, lerakja a szállított törmelékeit, ezzel végmorénákat, azaz morénasáncokat hoz létre. Ha az olvadékvíz ezt a mélyedést feltölti, akkor végmorénató keletkezik. A gleccser elolvadt jege gleccserpatakként folytatja tovább útját.

Fogalomdefiníciók:

Hóhatár: Az a tengerszint feletti magasság, ami fölött, vagy az a földrajzi szélesség (a sarkköri és a sarkvidéki öv határvonala), amin túl egész évben megmarad a az adott területen.

Csonthó (firn): Szemcsés szerkezetű, homályos, fehér színű tömör hó, tulajdonképpen átmenet a és a jég között. A hóhatár fölött frissen hullott hóból alakul ki ismétlődő olvadás és fagyás, valamint az egyre gyűlő hótömege nyomása hatására, s végül gleccserjéggé alakul.

Gleccser (jégár): A hóhatár feletti övezetben hóból (firnből) képződött sajátos szemcsés szerkezetű jégtömeg, amely a nehézségi erő hatására csúszik (folyik) lefelé. Mozgása közben képlékenyen változtatja alakját, és maga alatt a felszínt „U” keresztmetszetű völggyé vájja hordaléka (a moréna) segítségével.

Animáció

A gleccser egy olyan jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a hegyoldalon. A gleccserek a hóhatár fölött alakulnak ki, a gyakori hóesés következtében több rétegnyi hó gyűlik össze.
A felső hóréteg a napsugárzás hatására megolvad, a víz a mélyebb rétegekbe folyik, ahol aztán megfagy. Ezt a jeget firnnek, másnéven csonthónak is hívjuk.
A firnből nagy nyomás hatására a levegő folyamatosan kiszorul, kemény, jeges hóréteggé, azaz gleccserjéggé válik, amelynek kék színe van. Ez a jégtömeg a lejtő irányába kezd el csúszni, így létrehozva a gleccsert.

A gleccser mozgása során szikladarabokat tör le, törmeléket szállít, melyet morénának hívunk. A gleccser alján szállított hordalék a fenékmoréna. A gleccser lassan csiszolja a felszínt, a V alakú völgyekből U alakút készít.
A gleccser a hóhatár alá érve elolvad, lerakja a szállított törmelékeit, ezzel végmorénákat, azaz morénasáncokat hoz létre. Ha az olvadékvíz ezt a mélyedést feltölti, akkor végmorénató keletkezik. A gleccser elolvadt jege gleccserpatakként folytatja tovább útját.

A felmelegedés következménye

  • gleccser
  • gleccserpatak

A gleccserek olvadása, azaz visszahúzódása évszázadok óta tartó jelenség, amely napjainkra felgyorsult. Az 1350-es évektől az 1850-es évekig húzódó „kis jégkorszak” után a Föld átlaghőmérséklete nőtt, a gleccserek pedig visszahúzódtak. Az 1950-1980 közötti hűvösebb időszak lelassította a gleccserek olvadását, azonban az 1980-as évek óta a felmelegedés következtében felgyorsult a gleccserek visszahúzódása.

Ez a folyamat az emberek életkörülményeire, valamint a globális környezeti egyensúlyra is negatív hatással bír.
Az ivóvíz- és az öntözésre használt vízkészletek csökkenek, hiszen a szárazföldi jégtakaró a legnagyobb édesvíz-tározó. Bizonyos, a gleccserek vízutánpótlásától függő fajok (pl. lazac) eltűnhetnek. Ezen kívül, a 21. században, a világtenger szintjének több 10 centiméteres emelkedésével is számolnunk kell. Hosszú távon a tengerparti városok is veszélybe kerülhetnek.

A gleccserek visszahúzódásának okait az üvegházhatású gázok által kiváltott globális felmelegedésben kell keresnünk.

Felszínalakító hatása

  • fenékmoréna
  • U alakú völgy

A gleccser egy olyan jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a hegyoldalon. A gleccserek a hóhatár fölött alakulnak ki, a gyakori hóesés következtében több rétegnyi hó gyűlik össze.
A felső hóréteg a napsugárzás hatására megolvad, a víz a mélyebb rétegekbe folyik, ahol aztán megfagy. Ezt a jeget firnnek, másnéven csonthónak is hívjuk.
A firnből nagy nyomás hatására a levegő folyamatosan kiszorul, kemény, jeges hóréteggé, azaz gleccserjéggé válik, amelynek kék színe van. Ez a jégtömeg a lejtő irányába kezd el csúszni, így létrehozva a gleccsert.

A gleccser mozgása során szikladarabokat tör le, törmeléket szállít, melyet morénának hívunk. A gleccser alján szállított hordalék a fenékmoréna. A gleccser lassan csiszolja a felszínt, a V alakú völgyekből U alakút készít.
A gleccser a hóhatár alá érve elolvad, lerakja a szállított törmelékeit, ezzel végmorénákat, azaz morénasáncokat hoz létre. Ha az olvadékvíz ezt a mélyedést feltölti, akkor végmorénató keletkezik. A gleccser elolvadt jege gleccserpatakként folytatja tovább útját.

Fogalomdefiníciók:

Hóhatár: Az a tengerszint feletti magasság, ami fölött, vagy az a földrajzi szélesség (a sarkköri és a sarkvidéki öv határvonala), amin túl egész évben megmarad a az adott területen.

Csonthó (firn): Szemcsés szerkezetű, homályos, fehér színű tömör hó, tulajdonképpen átmenet a és a jég között. A hóhatár fölött frissen hullott hóból alakul ki ismétlődő olvadás és fagyás, valamint az egyre gyűlő hótömege nyomása hatására, s végül gleccserjéggé alakul.

Gleccser (jégár): A hóhatár feletti övezetben hóból (firnből) képződött sajátos szemcsés szerkezetű jégtömeg, amely a nehézségi erő hatására csúszik (folyik) lefelé. Mozgása közben képlékenyen változtatja alakját, és maga alatt a felszínt „U” keresztmetszetű völggyé vájja hordaléka (a moréna) segítségével.

Narráció

A gleccser egy olyan jégtömeg, amely folyamatos, lassú, csúszó mozgást végez a hegyoldalon. A gleccserek a hóhatár fölött alakulnak ki, a gyakori hóesés következtében több rétegnyi hó gyűlik össze.
A felső hóréteg a napsugárzás hatására megolvad, a víz a mélyebb rétegekbe folyik, ahol aztán megfagy. Ezt a jeget firnnek, másnéven csonthónak is hívjuk.
A firnből nagy nyomás hatására a levegő folyamatosan kiszorul, kemény, jeges hóréteggé, azaz gleccserjéggé válik, amelynek kék színe van. Ez a jégtömeg a lejtő irányába kezd el csúszni, így létrehozva a gleccsert.

A gleccser mozgása során szikladarabokat tör le, törmeléket szállít, melyet morénának hívunk. A gleccser alján szállított hordalék a fenékmoréna. A gleccser lassan csiszolja a felszínt, a V alakú völgyekből U alakút készít.
A gleccser a hóhatár alá érve elolvad, lerakja a szállított törmelékeit, ezzel végmorénákat, azaz morénasáncokat hoz létre. Ha az olvadékvíz ezt a mélyedést feltölti, akkor végmorénató keletkezik. A gleccser elolvadt jege gleccserpatakként folytatja tovább útját.

Kapcsolódó extrák

Afrika: egy kontinens földtani anatómiája

Az afrikai kontinens földtani formálódása és földrajzi felosztása.

A lösz

Laza szerkezetű, durva kőzetlisztből álló sárgás üledékkőzet.

A tenger világa

A tengerek és óceánok a földfelszín közel háromnegyedét magukba foglalják. A teljes hidroszféra...

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

Ahol minden víz eltűnik: A sivatag

Földünk felszínének egyhetedét elfoglaló sivatagok kialakulása, éghajlata, felszínformálása.

A lösz

Laza szerkezetű, durva kőzetlisztből álló sárgás üledékkőzet.

A természetes vizek szennyezése

A víz az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, melynek védelmére fokozottan ügyelnünk kell.

Talajtípusok (talajszelvények)

A zonális, kőzethatású és vízhatású talajok szerkezetét mutatja be az animáció.

Kosárba helyezve!