A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Gutenberg nyomdája (Mainz, 15. század)

Gutenberg nyomdája (Mainz, 15. század)

A Life magazin listája alapján a Gutenberg nevéhez köthető könyvnyomtatási eljárás volt a 2. évezred legnagyobb eseménye.

Történelem

Címkék

Gutenberg, könyvnyomtatás, nyomda, nyomtató, betűkészlet, betűszedés, nyomóforma, Mainz, nyomtatás, találmány, könyv, ipari forradalom, lenyomat, betűtípus, Biblia, gépesítés, gyártás, középkor, Németország, forradalom, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mely eszköz (európai) feltalálója NEM Gutenberg volt?
  • Milyen származású volt Gutenberg?
  • Melyik NEM tartozott Gutenberg eljárásának előnyei közé?
  • Milyen anyagból öntötték (általában) a nyomdai betűket?
  • Mennyi ideig tartott\na Gutenberg-féle Biblia elkészítése?
  • Igaz-e az állítás?\nA Gutenberg-féle Bibliában kézzel festették az iniciálékat.
  • Mit jelent az iniciálé kifejezés?
  • Igaz-e az állítás?\nA fából faragott vagy öntött oldalak nyomtatása már Gutenberg előtt is szokás volt.
  • Hány lapból állt a Gutenberg nyomdájában készített, oldalanként 42 sort tartalmazó Biblia?
  • Mi volt Gutenberg nyomdászi főműve?
  • Mely eszköz (európai) feltalálója NEM Gutenberg volt?
  • Mi volt Gutenberg eredeti foglalkozása?
  • Mit jelent a patrica (bélyegző) kifejezés?
  • Igaz-e az állítás?\nGutenberg az angol nyomdáktól vette át a speciális betűfém összetételét.
  • Melyik anyag NEM szerepelt Gutenberg speciális betűfémében?
  • Mi fűződik Gutenberg nevéhez?
  • Melyik városban működött Gutenberg nyomdája?
  • Melyik században élt és alkotott Johannes Gutenberg?
  • Miből készült a festékező labdacs?
  • Igaz-e az állítás?\nGutenberg tevékenysége hozzájárult a reformáció tanainak gyors terjedéséhez.
  • Igaz-e az állítás?\nA mozgatható betűket Gutenberg alkalmazta először.
  • Hol alkalmazták először\na mozgatható betűket?
  • Melyik NEM tartozik a modern könyvnyomtatás alapvető\nösszetevői közé?
  • Igaz-e az állítás?\nA megfelelő papír kikísérletezése is Gutenbergnek köszönhető.
  • Hogyan nevezzük az 1501. január 1. előtti nyomtatványokat?
  • Ki volt az első magyarországi nyomtatott könyv készítője?

Jelenetek

Sajtóprés

  • nyomóforma - A rajta kialakított, festékkel bevont szövegre nyomták rá a papírlapot.
  • csavarmenet
  • nyomóalap - A nyomóformát és a papírlapot ez, a sínen mozgó szerkezeti elem juttatta a karokkal fel-le mozgatható vaslemez alá.
  • oszlop - Az őket összekötő keresztgerendával kiegészülve meghatározták a sajtóprés szerkezetét.
  • keresztgerenda - A két oszlopot kötötte össze. Benne helyezkedett el az a csavarmenet, melynek aljához egy vaslemez volt erősítve.
  • vaslemez
  • papírlap - Rongypapírból állították elő.A források szerint ez is Gutenberg újításai közé tartozik.

A könyvnyomtatás

A könyvnyomtatás egy olyan gépi eljárás, melynek során egy adott szöveg másolatai készülnek el külön (papír)lapokon.
Az eljárást először a 11. századi Kínában alkalmazták. Az eljárásban és az alkalmazott eszközökkel kapcsolatban tett forradalmi újításai miatt mégis Johann Gutenberget szokták a könyvnyomtatás feltalálójának tekinteni. (Bár erre a címre kortársa, a holland L. J. Coster is joggal pályázhatna.)
A könyvnyomtatás technikája és eszközei több szempontból is forradalmi változást hoztak. Ezek közül is kiemelkedik, hogy rendkívüli módon felgyorsult a folyamat és az eljárás költségei is csökkentek.
Az amerikai Life magazin által összeállított 100-as lista szerint a könyvnyomtatás feltalálása volt a 2. évezred legnagyobb eseménye.

gutenberg_bibliaja

Gutenberg Bibliájának részlete

Gutenberg

A könyvnyomtatás atyja

Johann Gutenberg, az aranyművesből lett „nyomdász” a Német-római Császárságban levő Mainz városában hozta létre nyomdáját 1450 körül.
Hosszú kísérletezgetéssel finomította a mozgatható nyomóelemek széleskörű használatának technikáját.
A források szerint ő használta először az olajból készített festéket és a rongypapírt. Megalkotta a betűöntő eljárást, a szedéstechnikát és a fából készült sajtóprést is.
Gutenberg első nagyszabású munkája a Biblia volt, mely hatalmas kihívást jelentett a mester számára. A mű 5 év alatt készült el. 641 lapból (oldalanként 42 sor, két hasábban) állt, melyeket iniciálék és miniatúrák díszítettek.

gutenberg

Johann Gutenberg

Nyomtatási eljárás

Gutenberg nyomdai eljárása több lépésből állt. Először létrehozták a betűkészletet, melynek darabjait nagyrészt ólomból (kisebb részben ónból és antimonból) öntötték ki (betűöntés).
A nyomtatandó szövegnek megfelelő betűket a kéziszedő a szedővasba rendezte (betűszedés).
Ezután a birkabőrből készült és lószőrrel töltött labdaccsal egyenletesen felhordták az olajfestéket a nyomóformára.
A rongypapírból előállított lapokat a fából készült sajtóprés nyomta rá a nyomóformára (préselés) – így létrejött a lenyomat.

Nyomdaműhely

Alapvető összetevők

  • festék - A források szerint Gutenberg használta először az olajból készített speciális változatát.
  • lenyomat - A préselés után a papírlapon létrejött a festékkel bevont nyomóforma tükörképe.
  • betűfém - Ólom, antimon és ón ötvözete, olvadáspontja kb. 300 °C.
  • festékező labdacs - A birkabőrből készült, lószőrrel töltött eszközzel egyenletesen tudták felhordani a festéket a nyomóformára.
  • patrica (betűbélyeg)
  • matrica (betűkép) - Vörösréz anyagminta.
  • kézi öntőkészülék
  • szedővas (winkel) - Az az eszköz, amelyben a betűket elrendezik.

Séta

  • kézi sajtóprés - Jórészt fából készült. A nyomólapot a csavarmenet segítségével, kézi erővel préselték a nyomóformára.
  • lenyomatok
  • szedőasztal - Külön rendezték el a betűket és írásjeleket formázó fémdarabokat.
  • festék - A források szerint Gutenberg használta először az olajból készített speciális változatát.

Animáció

  • festék - A források szerint Gutenberg használta először az olajból készített speciális változatát.
  • lenyomat - A préselés után a papírlapon létrejött a festékkel bevont nyomóforma tükörképe.
  • betűfém - Ólom, antimon és ón ötvözete, olvadáspontja kb. 300 °C.
  • festékező labdacs - A birkabőrből készült, lószőrrel töltött eszközzel egyenletesen tudták felhordani a festéket a nyomóformára.
  • patrica (betűbélyeg)
  • matrica (betűkép) - Vörösréz anyagminta.
  • kézi öntőkészülék
  • szedővas (winkel) - Az az eszköz, amelyben a betűket elrendezik.
  • nyomóforma - A rajta kialakított, festékkel bevont szövegre nyomták rá a papírlapot.
  • csavarmenet
  • nyomóalap - A nyomóformát és a papírlapot ez, a sínen mozgó szerkezeti elem juttatta a karokkal fel-le mozgatható vaslemez alá.
  • oszlop - Az őket összekötő keresztgerendával kiegészülve meghatározták a sajtóprés szerkezetét.
  • keresztgerenda - A két oszlopot kötötte össze. Benne helyezkedett el az a csavarmenet, melynek aljához egy vaslemez volt erősítve.
  • vaslemez
  • papírlap - Rongypapírból állították elő.A források szerint ez is Gutenberg újításai közé tartozik.
  • acélrúd
  • patrica (betűbélyeg)
  • matrica (betűkép) - Vörösréz anyagminta.
  • kézi öntőkészülék
  • betűfém - Ólom, antimon és ón ötvözete, olvadáspontja kb. 300 °C.
  • betű

Betűöntés

  • acélrúd
  • patrica (betűbélyeg)
  • matrica (betűkép) - Vörösréz anyagminta.
  • kézi öntőkészülék
  • betűfém - Ólom, antimon és ón ötvözete, olvadáspontja kb. 300 °C.
  • betű

Narráció

A könyvnyomtatás feltalálását Johannes Gutenbergnek köszönhetjük. Bár az előbbi állítást sokan vitatják, tény, hogy 1450 körül a mainzi ötvösmester volt az, aki a eszközök és a technika megújításával forradalmasította az eljárást.

Újdonsága és nagyszerűsége nem abban rejlett, hogy mozgatható fémbetűkkel dolgozott (hiszen azt a Távol-Keleten már jóval korábban használták), hanem abban, hogy a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt (betűminták, festék, nyomógép, papír) egy gyártási folyamatban a lehető legoptimálisabban össze tudta hangolni.

Gutenberg nyomtatási eljárása több fázisból állt. Az előkészületek során már a megfelelő betűfém és a nyomdafesték kiválasztására is nagy figyelmet kellett fordítani. A kézi öntőkészülék segítségével hozták létre a betűket és az írásjeleket, melyeket csoportosítva tároltak.

A nyomtatandó szöveget a szedővas segítségével állították össze a kéziszedők. A megfelelő festéket birkabőrből készült, lószőrrel töltött festékező labdaccsal hordták fel egyenletesen a nyomóformára. Az eljárás utolsó lépéseként a sajtóprés rányomta a rongyból készített papírlapokat a nyomóformára, létrehozva a lenyomatot.

A német feltaláló kézisajtójának alapszerkezetét a két oszlop és az azokat összekötő keresztgerenda határozta meg. A gerendában helyezkedett el az a csavarmenet, melynek aljához egy vaslemez volt erősítve. A nyomóformát a papírlappal együtt a sínen mozgó nyomóalap juttatta a karokkal fel-le mozgatható vaslemez alá.

Gutenberg első munkája egy rövid versike, fő műve pedig a nyomtatott Biblia volt. Eszközeivel sokkal gyorsabban és olcsóbban állíthatták elő a könyveket, mint a történelemben addig bármikor.
Találmánya rövid időn belül szinte az egész világon elterjedt. Az amerikai Life magazin által összeállított lista szerint a könyvnyomtatás feltalálása volt a 2. évezred legnagyobb eseménye.

Kapcsolódó extrák

Hogyan működik a golyóstoll?

A golyóstoll feltalálása lényegesen megkönnyítette az írást.

Hogyan működik a lézernyomtató?

Az animáció segítségével megismerhetjük a lézernyomtató szerkezetét és működését.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (15. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Középkori városrészlet

A középkori városok kőből vagy téglából készült többszintes lakóépületei sajátos utcaképet alakítottak ki.

Leonardo da Vinci műhelyében (Firenze, 16. század)

A zseniális reneszánsz polihisztor firenzei műhelyében megcsodálhatjuk legfontosabb művészi és mérnöki alkotásait.

Papírgyártás

A papírgyártás több mint kétezer éve jelen van Földünkön.

Debreceni Református Kollégium (18. sz.)

Az egyik legrégebbi magyarországi iskola, ahol számos híres diák végezte tanulmányait.

Gótikus katedrális (Clermont-Ferrand, 15. század)

A Mária mennybemeneteléről elnevezett épület rózsaablakával és támpilléreivel a francia gótika egyik gyöngyszeme.

Középkori kovácsműhely

A történelem első mesterségei közé tartozó kovácsok munkája a középkor során még fontosabbá vált.

Középkori lakóhíd (London Bridge, 16. század)

A Tudor-érában körülbelül 200 épület volt a Temze felett átívelő lakóhídon.

Borvidék

A jellegzetes arculatú tokaji borvidék borai az újkorban váltak külföldön is ismertté és elismertté.

Noé bárkája

A Biblia szerint Noé Isten utasítására építette a bárkát, hogy megmentse családját és az állatokat a vízözöntől.

Újkori nyugat-európai ruhaviseletek (16. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Kosárba helyezve!