A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Gyertya égése

Gyertya égése

A gyertyát az ókor óta használja az emberiség világításra.

Fizika

Címkék

gyertya, égés, lánggal égés, plazma, égéstermék, hőtan, gyors, kanóc, viasz, lángfront, láng, hőleadás, oxigén, hidrogén, kőszén, szén-dioxid, vízpára, reakció, fizika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Gyertya

Szerkezete

  • szilárd viasz - Szobahőmérsékleten szilárd, csak légnemű állapotban éghető. Égéskor a gyertya lángja megolvasztja.
  • olvadt viasz - A szilárd viaszkarima nem engedi elfolyni. Folyamatosan felszívódik a kanóc tetejére.
  • kanóc - A hajszálcsövesség (kapillaritás) miatt felszívja az olvadt viaszt, ami hő hatására elpárolog és elég.

Kanóc

  • olvadt viasz - A szilárd viaszkarima nem engedi elfolyni. Folyamatosan felszívódik a kanóc tetejére.
  • kanóc - A hajszálcsövesség (kapillaritás) miatt felszívja az olvadt viaszt, ami hő hatására elpárolog és elég.
  • lángfront - A láng felülete. Körülötte égés zajlik, azaz a láng belsejében képződő koromszemcsék itt a levegő oxigénjével reagálnak, miközben CO₂ és víz keletkezik.
  • a láng belseje - Ide nem jut be oxigén, mert az a lángfrontban felhasználódik az égéshez. Azonban az égés során keletkező hő bejut ebbe a tartományba.

Az égés oka

  • hőleadás
  • oxigén
  • elpárolgó viasz - Bomlástermékei (hidrogén, szén) a gyertya lángjában elégnek.
  • hidrogén
  • szén
  • szén-dioxid
  • vízpára

Animáció

  • szilárd viasz - Szobahőmérsékleten szilárd, csak légnemű állapotban éghető. Égéskor a gyertya lángja megolvasztja.
  • olvadt viasz - A szilárd viaszkarima nem engedi elfolyni. Folyamatosan felszívódik a kanóc tetejére.
  • kanóc - A hajszálcsövesség (kapillaritás) miatt felszívja az olvadt viaszt, ami hő hatására elpárolog és elég.
  • olvadt viasz - A szilárd viaszkarima nem engedi elfolyni. Folyamatosan felszívódik a kanóc tetejére.
  • kanóc - A hajszálcsövesség (kapillaritás) miatt felszívja az olvadt viaszt, ami hő hatására elpárolog és elég.
  • lángfront - A láng felülete. Körülötte égés zajlik, azaz a láng belsejében képződő koromszemcsék itt a levegő oxigénjével reagálnak, miközben CO₂ és víz keletkezik.
  • a láng belseje - Ide nem jut be oxigén, mert az a lángfrontban felhasználódik az égéshez. Azonban az égés során keletkező hő bejut ebbe a tartományba.
  • hőleadás
  • oxigén
  • elpárolgó viasz - Bomlástermékei (hidrogén, szén) a gyertya lángjában elégnek.
  • hidrogén
  • szén
  • szén-dioxid
  • vízpára

Narráció

A gyertyát az ókor óta használja az emberiség világításra. Bár mára a fejlett világban jelentősége csökkent, de ma is megtalálható a legtöbb háztartásban. Régebben méhviaszból, illetve faggyúból készítették. Ma általában a paraffinviaszt használják, ami szilárd állapotban nem éghető.

A gyertya meggyújtásakor a külső hőforrás kis mennyiségű viasz megolvasztásával és meggyújtásával indítja be a gyertya égését.

A gyertya hossztengelyében egy kanóc fut végig. A gyertya égésekor a kanóc körül a viasz megolvad. Az olvadt viasz elfolyását a szilárd viaszból álló karima megakadályozza.

A kanóc a hajszálcsövesség miatt felszívja az olvadt viaszt, ami a kanócban a hő hatására elpárolog és elég. Az olvadt viasz folyamatosan fogy, a láng pedig lefelé mozog, és újabb viaszréteget olvaszt meg.

A láng felülete a lángfront. Körülötte égés zajlik, azaz a láng belsejében képződő koromszemcsék itt a levegő oxigénjével reagálnak, miközben szén-dioxid és víz keletkezik. A láng belsejébe nem jut be oxigén, mert az a lángfrontban felhasználódik az égéshez. Azonban az égés során keletkező bejut ebbe a tartományba.

A kanócból a hő hatására elpárolgó viasz bomlik, majd a bomlástermékekből koromszemcsék keletkeznek, melyek felizzanak: ez adja a láng sárga színét. A koromszemcsék áthaladnak a lángfronton, és az oxigénben gazdag gázba jutva elégnek. Ha túl sok viaszt vezet a lángba a kanóc, akkor előfordulhat, hogy a keletkező korom nem tud elégni, és ilyenkor a gyertya kormozó lánggal ég.

Kapcsolódó extrák

Hidrogén és oxigén reakciója

A hidrogéngáz és az oxigéngáz keveréke a durranógáz, ami meggyújtva felrobban.

Felületi feszültség

A felületi feszültség a folyadékok azon alapvető sajátsága, hogy a lehető legkisebb fajlagos felületű alakzatot igyekeznek felvenni.

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Szén-dioxid (CO₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A növények fotoszintéziséhez szükséges.

Tűzoltók

Az animáció segítségével megismerhetjük a tűzoltóautó felépítését.

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

Halmazállapot-változások

A gáz, folyékony és szilárd halmazállapotok közötti átmenet a halmazállapot-változás.

Kosárba helyezve!